Hónapok óta húzódó vita az abortuszról

Az OĽaNO frakciójában induló Keresztény Unió képviselői törvényjavaslatukkal a művi terhességmegszakítást mérlegelő nőket célozzák meg.

A módosítás értelmében az abortuszt kérvényező nők 48 óra helyett 96 óráig változtathatnák meg a döntésüket. Ez azt is jelenti, hogy a kérvény benyújtása után négy napig nem végezhetik el a beavatkozást. A képviselők az ez idő alatt történő tájékoztatás minőségén is változtatnának, és javasolni fogják, hogy tiltsák be a művi terhességmegszakításokról szóló reklámokat. Végezetül pedig kötelezővé tennék, hogy két orvosi szakvélemény is megerősítse: a terhesség veszélyes az anya vagy a magzat életére. 
 

Lucia Ďuriš Nicholsonová, az SaS európai parlamenti képviselője, valamint párttársa, Jana Cigániková úgy véli, hogy a javaslat korlátozza a nők abortuszhoz való hozzáférését.

„Az Egészségügyi Világszervezet is azt mondja, hogy a várakozási idő módosítása semmi más, mint a nők akadályozása”

– mondta Nicholsonová, aki attól tart, hogy a nők számára kötelező tájékoztatás során felnagyítják az abortusz következményeit.

Cigániková hozzátette, azt szeretné, ha a javaslat a második olvasatban bővülne a fogamzásgátlókhoz való hozzáférés kiterjesztésére vonatkozó részekkel, valamint a szexuális nevelésről szóló passzusokkal. „Ezek azok az óvintézkedések, amelyeknek köszönhetően csökken az abortuszok száma” – véli a képviselő. Tiltakozásképpen mindketten részt vettek a kedden tartott pozsonyi megmozduláson, amelyet nőjogi szervezetek rendeztek, felhívva a figyelmet a nők emberi méltósághoz való jogának a megsértésére. 

Jogi kérdés?

A művi terhességmegszakítás kérdését általában az értékrendbeli kérdések közé sorolják, de egyesek szerint a nőket érintő alapvető jogi kérdés.

„Az érvényben lévő alkotmányunk nem említi, hogy a magzatnak lenne élethez való joga, hiszen ahhoz, hogy erre szert tegyen, meg kell születnie. Viszont az alkotmány kimondja azt is, hogy az élet már a megszületés előtt is méltó a védelemre. Tehát a magzat státusza az alkotmány által védve van, de nincs jogalanyisága, nem jogképes”

– magyarázta lapunknak Lucia Berdisová, a Szlovák Tudományos Akadémia Jogi Intézetének munkatársa.

Marek Domin, a pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Kara Alkotmányjogi Tanszékének docense szerint az alkotmány védi a nők magánélethez való jogát is, akárcsak a meg nem született gyerekek jogait is.

„A nőknél a saját jogukról van szó, de a meg nem született gyermekeknél értékről, amelyet az államnak védenie kell. Ezek a gyakorlatban szembe kerülhetnek egymással, és a parlamentnek mint törvényhozó szervnek a feladata egy olyan törvény elfogadása, amely biztosítja az egyensúlyt a nők jogai és a gyermekek védelme között”

– nyilatkozta a docens. Hozzátette, korábban már az Alkotmánybíróság is kifejtette, hogy a bármikor és bármilyen körülmények között elvégezhető művi terhességmegszakítás és az abortusz teljes betiltása sem lenne összhangban az alkotmánnyal. 

A fogantatástól számítva

Berdisová hangsúlyozta: a parlamentben kialakult vita a művi terhességmegszakításról nem korlátozódik arra a kérdésre, hogy a magzatnak van-e élethez való joga. A szakértő úgy véli, ezzel csak redukálják a problémát.

„Egy ilyen változtatáshoz alkotmányos többség, azaz 90 képviselői szavazat kellene, és kérdéses, hogy az alkotmány szövegének ilyen jellegű módosítása automatikusan lényegi változással járna-e. Úgy gondolom, hogy a művi terhességmegszakítás így is lehetséges lenne, de feltételezhetően kevesebb nőnek engednék meg. Minden a megfogalmazástól függene” – tette hozzá Domin.

Berdisová azzal egészíti ki, hogy a hazai és a külföldi standardok közé tartozik, hogy a nőknek joguk van arra, hogy tiszteletben tartsuk emberi méltóságukat, függetlenségüket, szabadságukat, valamint érvényben van az egyenlőség elve is. „A terhességről és a gyerekvállalásról való szabad döntés ezek eredménye.

Segítenünk kellene a nőknek a döntésben, de nem azzal, hogy sarokba szorítjuk őket a várakozási idő meghosszabbításával, nem is azzal, hogy érzelmileg zsaroljuk őket a magzatról készült fényképpel, s nem is a beavatkozásról szóló, orvosi szempontból nem korrekt tájékoztatással”

– véli Berdisová, aki szerint mindez annak az eredménye, hogyan tekintünk a nőkre. „Ha a nőkre úgy néznénk, mint értelmes, magabiztos, cselekvőképes emberi lényekre, akkor nem a művi terhességmegszakítás feltételeinek szigorításáról beszélnénk, hanem például arról, hogyan lehetne törvényileg segíteni a munka és a magánélet harmóniáját, vagy hogyan szavatolhatnánk, hogy a nőknek szülés után ne csökkenjen a fizetésük, de beszélhetnénk a szülések minőségének javításáról és a szülés utáni gondoskodásról is” – zárta a SAV munkatársa.

Elégedett közvélemény

Az abortuszról szóló vita már hónapok óta terítéken van, holott az emberek elégedettek a jelenlegi szabályozással. Az IVO társadalomkutató intézet által rendelt reprezentatív felmérés szerint a lakosság pusztán 17%-a szigorítaná az abortuszról szóló törvényt. Az emberek több mint fele gondolja, hogy nincs szükség változtatásokra, 19% pedig enyhítene a szabályokon. A legnagyobb mértében (47%) a parlamenten kívüli KDH szavazói szigorítanák a törvényt, őket követik a Smerre voksolók (28%), majd a Kotlebáékat választók (24%). Ezzel ellentétben a Za ľudí szavazói azok, akik legelégedettebbek (75%) az érvényes szabályozással, őket követik a Progresszív Szlovákiára (68%), az SaS-re (60%) és az OĽaNO-ra (59%) voksolók.