Holnap tartja tisztújító közgyűlését az MKP

A naszvadi Becse Norbertet, a szenci Bárdos Gyulát, az alsószeli Berényi Józsefet, a rimaszombati Cziprusz Zoltánt, a nagymácsédi Forró Krisztiánt, a csallóközcsütörtöki Őry Pétert és a kalondai Papp Sándort jelölték az MKP elnöki posztjára a párt járási szervezetei. 

Berényi lapunknak már korábban azt nyilatkozta, kizárt, hogy újra ő álljon a párt élére. „De azt nem tartom kizártnak, hogy az Országos Tanács elnöke legyek” – nyilatkozta most lapunknak. Úgy tudjuk, Bárdos sem vállalja az elnökséget. Információink szerint két jelölt, Őry és Forró számít igazán esélyesnek, közülük Forró támogatottsága lehet nagyobb. Cziprusz is magabiztosan vág neki a megmérettetésnek. A közgyűlésre 200 küldöttet várnak, a szavazáskor sok múlhat azon, hogy mely régiók fognak össze egymással. 

Az esélyes elnökjelöltnek számító Forró Krisztián Nagyszombat megyei képviselő lapunknak elmondta, a magyar szubjektumok egységesítését tartja az egyik legfontosabb feladatnak. „Az Összefogással, a Hídnak a magyar szárnyával mindenképpen tárgyalni kell” – mondta. Arról, hogy milyen konstrukcióban valósulhat meg a magyar pártok együttműködése, úgy nyilatkozott, ez az erőviszonyoktól függ majd. Arra a kérdésre, hogy miként látja az esélyeit, azzal válaszolt, hogy ő kapta a legtöbb járási konferenciától az elnöki tisztségre való jelöltést. „De ez egyáltalán nem ad okot arra, hogy valaki elbízza magát” – mondta Forró, de hozzátette: „Ha nem érezném úgy, hogy van esélyem, nem vállaltam volna ezt a megmérettetést.” A párt ismert személyiségeihez való kapcsolatáról elmondta, nevét Berényi József korábbi MKP-elnökkel szokták összefüggésbe hozni, hiszen egy régióban dolgoznak, gyakran egyeztetnek. Hozzátette azonban, hogy ez nem azt jelenti, hogy úgymond az ő embere lenne.

Őry Péter, aki jelenleg a párt Országos Tanácsát vezeti, az elnökké választásának esélyeiről elmondta, a korábbi választások alkalmával is mindig voltak olyanok, akik a régiók küldötteit megpróbálták egyik vagy másik irányba terelni. „Egy szétrablási technika van folyamatban” – véli. Hozzátette: „Kérdéses, hogy tudatában vannak-e annak, hogy fennáll a magyar politika megszűnésének veszélye.” Őry szerint vannak olyan szereplők, akiknek az az érdeke, hogy a magyar politikumon belül valamilyen megosztottság legyen. „Én ezeknek a viszályoknak a rendszerét szeretném megszüntetni” – tette hozzá. A magyar politikai formációk integrációjával kapcsolatban elmondta, ebben ő a Híd szerepét is látja. 

A komáromi járási konferencia által jelölt Becse Norbert lapunknak úgy nyilatkozott, ő is a magyar szubjektumok egységesítését tartja az egyik legfontosabb feladatnak. Arra a kérdésre, hogy ha nem jutna be az elnökválasztás második fordulójába, akkor kit támogatna, Becse elmondta, számára Forró a legközelebb álló személy.

Cziprusz Zoltán Besztercebánya megyei képviselő a párt számára nyújtott vízióról azt mondta, olyan MKP-t szeretne látni, amely egységes és jó alapját tudja adni a magyar politikai szubjektumok együttműködésének. Ebbe az együttműködésbe a Hidat is bevonná. Arról azonban nem tudott mondani semmit, hogy kit támogatna az elnökválasztás második fordulójában, ha ő maga nem jutna a második körbe. „Bízom benne, hogy a második fordulóba jutok, ezért ezen még nem gondolkodtam” – nyilatkozta Cziprusz. 

Az elemző szerint
Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint a jelöltek közül többen, úgymint Bárdos, Berényi, Őry, Forró és Cziprusz rendelkeznek országos vagy regionális tapasztalatokkal és ismertséggel, mások, mint Papp és Becse, inkább egy adott település és közösség életében töltenek be fontos szerepet. „Én Őry Pétert és Forró Krisztiánt látom a legesélyesebb jelölteknek, míg Berényit, Bárdost és Czipruszt amolyan sötét lovaknak, akikre azért érdemes lesz odafigyelni, főleg ha esetleg visszalépnek az esélyesebbek javára” – nyilatkozta az elemző. Hozzátette azonban, hogy eddig egy jelölttől sem hallott egy átfogó elképzelést a párt jövőbeni irányvonalával kapcsolatban.

Az elemző szerint külső szemmel nehezen láthatóak át a párt belső erőviszonyai, ám az egyértelműen elmondható: soha korábban nem volt még ennyi elnökjelölt. „Az biztos, hogy a legtöbb szavazattal bíró járások (Komárom, Dunaszerdahely, Érsekújvár) megnyerése nélkül egyetlen jelölt sem lehet sikeres. Fontos, ki mennyi időt-erőfeszítést szánt a különböző járások képviselőinek megnyerésére és milyen elképzeléseket vázoltak fel a tagságnak” – tette hozzá Hangácsi.

Azzal kapcsolatban, hogy az összes jelölt a magyar politikai erők egységesítéséről beszél, az már kevésbé látható tisztán, hogy ezt egyesek az MKP vezetésével vagy csak egyszerű részvételével képzelik el. „Emellett a jelöltektől felmerül 
B tervnek egyes szlovák pártokkal való választási együttműködés lehetősége is” – tette hozzá az elemző. Hangácsi úgy gondolja, hogy a magyar kormány, amely az MKP stratégiai partnere, nem avatkozik bele a párt elnökválasztási folyamatába. „Nem gondolom, hogy Budapesten dőlne el, ki fogja vezetni az MKP-t. Szerintem minden jelölt tisztában van azzal, hogy az MKP az Orbán-kormány stratégiai partnere. Az, hogy ki lesz a párt vezetője és hogyan vezeti majd a pártot, az a MKP-sok belső ügye” – véli. 

OT-elnököt is választanak
A kongresszuson nemcsak arról döntenek, hogy ki lesz a az MKP elnöke, de az egyik legfontosabb pártszerv, az Országos Tanács (OT) vezetőjéről is határoznak. Erre a tisztségre a legtöbb jelölést Furik Csaba, Kisgéres polgármestere, Kassa megyei képviselő kapta. Furik gyakorlatilag a keleti régiók szószólója is egyben. Lapunknak elmondta, számukra fontos, hogy a közép- és kelet-szlovákiai régiók a pártvezetésben arányosan képviseltessék magukat. „A másik fontos dolog, hogy azt gondoljuk, a pártnak változásra van szüksége” – tette hozzá.

Az MKP elnöke, Menyhárt József a parlamenti választás után lemondott tisztségéről, vele együtt távozott a párt teljes vezetése. Azóta egy ügyvivő elnökség irányította az MKP-t. A tisztújító közgyűlésre a koronavírus-járvány miatt jelentős késéssel kerülhet csak sor. A kongresszust, ahová 200 küldöttet várnak, végül holnap tartják Farnad községben. Az elnök megválasztáshoz a jelen lévő küldöttek minősített többsége, ideális esetben 101 szavazat szükséges. Ha ezt az első körben senki nem tudja elérni, akkor a két legtöbb voksot kapott jelölt részvételével második fordulót tartanak.Nem minden járás állított jelöltet a pártelnöki tisztségre.