Ma elnököt választunk. Íme néhány hasznos tanács a szavazáshoz

Az államfőválasztáson csak 18 évnél idősebb lakosok vehetnek részt, illetve azok, akik ma töltik be 18. életévüket. Érvényes személyi igazolvánnyal és útlevéllel szavazhatunk, ha épp készül az új igazolványunk, akkor azt a dokumentumot kell magunkkal vinnünk, amelyet ideiglenesen kiállított a rendőrség. 

A szavazólapon abc-sorrendben összesen tizenöt államfőjelölt nevét találjuk. Ez azt jelenti, hogy a névsorban Menyhárt József és Robert Mistrík neve is szerepel, pedig időközben mindketten visszaléptek. Ha valaki mégis rájuk adja le voksát, a szavazata érvénytelen lesz.

Minden államfőjelölt neve előtt egy sorszám található. A szavazás során az általunk kiválasztott jelölt sorszámát kell bekarikázni. Érvénytelen lesz a szavazólap, ha egynél több jelölt sorszámát karikázzuk be, és akkor is, ha egyetlen jelöltet sem karikázunk.

Ha véletlenül megtévedünk, és rossz jelöltet karikáztunk, semmiképpen ne módosítsuk a szavazólapot. Ilyenkor az a legjobb megoldás, ha a választási bizottságtól pótszavazólapot kérünk. A vonatkozó szabályok értelmében minden szavazásra jogosult választó kaphat második szavazólapot, ha az elsőt elrontotta, hogy a szavazata biztosan érvényes legyen.

A szavazólapot karikázás után be kell helyeznünk egy borítéka, a borítékot le kell zárni és a választási bizottság tagjainak jelenlétében kell bedobnunk az urnába. Az a szavazólap is érvénytelennek számít, melyet nem borítékba helyezve dobnak az urnába.

Az államfőválasztáson külföldről nem vehetünk részt. Szavazóigazolvánnyal az ország bármely szavazóhelyiségében voksolhatunk. Ha a mai voksolás során egyik jelölt sem szerzi meg a szavazásra jogosult polgárok több mint 51 százalékának támogatását, március 30-án sor kerül az államfőválasztás második fordulójára. A második körbe a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt kerül. A választással kapcsolatos tudnivalókról a 2. oldalon olvashatnak. (ie, sza)

Választási útmutató

Olvasóink zöme gyakorlott szavazó, ám a zökkenőmentes voksolás végett nem árt feleleveníteni a legfontosabb tudnivalókat.

Először is: ahhoz, hogy a szavazat érvényes legyen, még mielőtt elindulunk a szavazóhelyiségbe, ellenőrizzük, megvan-e minden, amire szükségünk van, például személyi igazolvány, választási igazolvány, szemüveg. Alapszabály, hogy az urnához járuló személy a szavazás pillanatában már betöltötte 18. életévét.

Voksolni az egész ország területén bárhol lehet – a lakhely szerint illetékes szavazóhelyiségben vagy másik községben, az utóbbi esetben azonban fel kell mutatni a korábban kiváltott választási igazolványt. Ha kiderül, hogy valaki a lakhelye szerinti jó szavazóhelyiségbe ment, csak nem szerepel a polgárok jegyzékében, a választási bizottságnak kötelessége beírni őt a jegyzékbe.

Külföldről nem lehet postázni a voksot. Azok a szlovákiai állampolgárok, akiknek Szlovákiában nincs állandó lakhelyük, úgy szavazhatnak, hogy szombaton ideutaznak, és bemennek akármelyik szavazóhelyiségbe (pl. az egyik határ menti községben), útlevelük felmutatása után a választási bizottság beírja őket a választópolgárok jegyzékébe, és lehetővé teszi számukra a voksolást.

A szabadságvesztésre ítéltek nem, de a vizsgálati fogságukat töltő személyek részt vehetnek a választáson – a börtönökben e célból külön választóhelyiséget alakíthatnak ki, ha ott legalább 100 választópolgár van. Ugyanez érvényes a szociális és egészségügyi intézményekre. 

A legfontosabbak

1. Hogyan néz ki a szavazólap?
A lapon az összes jelölt neve ábécésorrendben szerepel. A szavazólapot ellátták a Központi Választási Bizottság és a község pecsétjével. A jelölt vezetékneve előtt egy sorszám van. 

2. Mikor szavazhatunk?
A választás egynapos, csak március 16-án, szombaton voksolhatunk 7.00-tól 22.00-ig. Szükség esetén a polgármester elrendelheti, hogy már korábban megnyissák a szavazóhelyiséget, az esti tíz órai záráson azonban nem lehet változtatni.

3. Hogyan szavazunk?
A választási helyiségben személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel igazoljuk a személyazonosságunkat. A választási bizottságtól kapunk egy szavazólapot és egy borítékot, mellyel elvonulunk a szavazófülkébe. Kiválasztunk egy jelöltet, és bekarikázzuk a sorszámát. A szavazólapot betesszük a borítékba, és leragasztjuk. Kijövünk a szavazófülkéből, és a borítékot a választási bizottság jelenlétében bedobjuk az urnába.

4. Mentőöv a feledékenyeknek
Aki nem találja a személyi igazolványát vagy az útlevelét, illetve a szavazóhelyiségben veszi észre, hogy otthon felejtette az iratait, és a választási bizottságból senki nem ismeri, másik két személlyel tanúsíthatja a személyazonosságát.

5. Segítséggel szavazni 
Az, aki egészségi állapota miatt korlátozott, esetleg idős és egyedül nem képes kitölteni a szavazólapot, segítséget kérhet. Segítője elkísérheti a szavazófülkébe, és az utasításai szerint kitöltheti a szavazólapot. Ha kell, az urnába is bedobhatja helyette a borítékot. A segítő személy semmiképpen sem lehet a választási bizottság tagja. Ha valaki ágyhoz kötött fekvőbeteg, megkérheti a lakhelye szerinti körzeti választási bizottságot, hogy küldjön a lakására egy mozgóurnát. Ilyenkor két bizottsági tag házhoz szállítja a szavazólapot, a borítékot és az urnát, és a polgár otthon szavazhat, miközben a bizottsági tagok ügyelnek arra, hogy a voksolás titkos legyen.

A leggyakoribb hibák 

Ahány választás, annyiféleképpen kell szavazni, hol karikázunk, hol ikszelünk, hol egész cédulát kell kiválasztani. Az egyik leggyakoribb hiba, hogy rosszul jelöljük meg a kiválasztott személyt, s amikor ezt egyesek tudatosítják, még össze is firkálják a szavazólapot, pedig így a voks érvénytelen! Ha rosszul töltöttük ki a szavazólapot, ne javítsuk ki, kérjünk a választási bizottságtól pótszavazólapot. Ezt egyébként gond nélkül meg kell kapnunk. 

Aki nem biztos a dolgában, mielőtt igazolja magát a választási bizottság előtt, a szavazóhelyiségben érdemes megnézni a kifüggesztett mintát, hogyan kell kitölteni a szavazólapot. Olvassa el a szavazási útmutatót, és ha valami nem világos, kérdezze meg a választási bizottságot!