Hogyan lesz ebből koalíció?

Spekulációkba bocsátkozhatunk ugyan, de az elmúlt hónapok tapasztalatai után nem valószínű, hogy a koalíciós tárgyalások gördülékenyek lesznek. 

A legvalószínűbb lehetőség: ideiglenes kormány és előrehozott választások. De nézzük szépen sorjában. 

A harmadik Fico-kormány 

Az első lehetőség, hogy – mint az egy „normális” választás után történik – a választások győztese megbízást kap az államfőtől a kormányalakításra. Robert Fico ki is jelentette vasárnap hajnali sajtótájékoztatóján, kész kormányt alakítani. Nézzük, sikerülhet-e neki! A Smernek 49 mandátuma van, ehhez legalább 27 további mandátum kellene, bár még így is csak egy nagyon törékeny kormány alakulhatna. Az SaS és az OĽaNO kizárta a Ficóval való együttműködést, ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a szociáldemokraták nem paktálnak le Kotlebával – ezzel örökre kizárnák magukat minden európai társaságból. Marad tehát a Sieť, az SNS, a Híd és Boris Kollár. Kollár jelezte, nem kíván semmilyen kormánykoalíció tagja lenni, esetleg kívülről támogatná a kormányt – viszont ezt is csak egy jobboldali kormány esetében tenné. A Sieť és az SNS együtt sem tudna elég mandátumot adni, Bugár Béla viszont kizárta az SNS-szel való együttműködést. Hacsak tehát Kollár nem gondolja meg magát, Fico nem tud kormányt alakítani. Bár, tegyük hozzá, a Sieť is elég furcsán mutatna egy Smer–Sieť–Boris Kollár–SNS-koalícióban. Robert Fico tehát aligha őrzi meg miniszterelnöki székét. 

Az első Sulík-kormány 

Richard Sulík, az SaS elnöke már a választási éjszakán kijelentette, kész kormányt alakítani. A kérdés csak az, kivel? Sulíkéknak 21 mandátumuk van, legközelebbi szövetségesüknek, az OĽaNO–NOVAnak 19. Még egyszer ennyi mandátumot össze kellene szedniük egy stabil kormányhoz. Ebből 10-et adhat a Sieť, ez azonban még édeskevés. Kotlebát és a Smert Sulík kizárta az együttműködésből, marad tehát a Sieť, az SNS, a Híd és Boris Kollár. Ez így 87 mandátum, tehát erős többség lenne. A gond csak az, hogy Bugár kizárta az együttműködést SNS-szel, Kollár pedig csak kívülről hajlandó támogatni egy jobboldali kormányt is. Ám ha Bugár Béla kiszáll, és sikerül meggyőzni Boris Kollárt, egy nagyon törékeny, egyetlen szavazaton múló kormánykoalíció még felállhat, és Richard Sulík miniszterelnök lehet. Valószínűtlennek tűnik, hogy egy ilyen bizonytalan pártokból álló, törékeny kormány kihúzná a négy évet. 

Előrehozott választások 

Ha feláll a koalíció, ám nem kap bizalmat a parlamenttől, az államfő előrehozott választásokat ír ki, s azok időpontjáig még ez a kormány kormányoz. Szóba jöhet még a kisebbségi kormány, vagyis egy olyan konstrukció, hogy egy külső szereplő támogat egy többséggel nem rendelkező kormánykoalíciót. Ez azonban teljesen labilis lenne, még ha bizalmat is kap a parlamenttől. 

Andrej Kiska saját kezébe is veheti a döntést, egy úgynevezett szakértői kormány kinevezésével, amely tagjainak semmi köze nincs a parlamenti pártokhoz: független szakértőkből állna fel, például közgazdászokból, menedzserekből. Viszont egy ilyen kormány is meg kellene hogy kapja a parlament bizalmát, amire vajmi kevés esély mutatkozik. Ha mégis megkapná, egyáltalán nem biztos, hogy át tudná vinni a döntéseit a parlamenten, így gyakorlatilag jogalkotási anarchiába torkollhatna a helyzet. 

Amennyiben a pártok semmiképp nem tudnak megegyezni egy kormánykoalícióban, és Kiska sem nevez ki szakértői kormányt, a pártok megegyezhetnek az előrehozott választásokban. 110 nappal a választások időpontjának kihirdetése után tartanák a voksolást, ez azt jelentené, hogy akár még a nyáron újra az urnák elé járulhatnánk. 

Addig a jelenlegi – vagy a Kiska által kinevezett szakértői – kormány irányíthatná az országot. Mivel azonban júliusban átvesszük az Európai Unió soros elnökségét, nem lenne célszerű épp ekkor választásokat tartani, valószínűleg későbbre írnák ki őket.