Hogyan is osztják a pénzt a KKA-ban?

A roma projekteket idén három különböző bizottság bírálta el a Kisebbségi Kulturális Alapnál: az első az oktatásra vonatkozó pályázatokkal foglalkozott, a második az irodalmi és a kiadói tevékenységeket értékelte, a harmadik pedig főleg a zenei, színházi és képzőművészeti projektre koncentrált. Mindhárom bizottságnak öt tagja volt. Az aktuality.sk beszámolója szerint a tizenöt tagból öten korábban a szlovák közszolgálati televízió (RTVS) roma kisebbségi műsorain dolgoztak, vagyis munkatársak voltak. Az összeférhetetlenség gyanúja abból fakad, hogy az említett bizottsági tagok is nyújtottak be pályázatokat a KKA-hoz, amelyeket egy másik bizottságban tevékenykedő, volt munkatársuk bírált el. Ezek a projektek szinte kivétel nélkül sikeresek voltak. 

Fontos a hozzáadott érték

A bizottsági tagok azt állítják, hogy nincs szó összeférhetetlenségről, hiszen a projekteket kizárólag szakmai alapon bírálták el, és a döntésnél nem befolyásolta őket, hogy korábban munkatársak voltak.

Az üggyel kapcsolatban felkerestük a KKA igazgatóját, Molnár Norbertet, aki lapunknak elmondta: ugyan nem elhanyagolható kérdés, hogy ki dönt a pályázatokról, azonban sokkal fontosabb azzal foglalkozni, hogy a pályázat milyen.

„A kisebbségi kultúra szempontjából az a leglényegesebb, hogy az egyes pályázatok mennyi hozzáadott értéket nyújtanak az adott kisebbség számára. Én azt gondolom, hogy az említett roma pályázatok nagyon is rendben voltak”

– magyarázta a KKA vezetője.

Utólagos ellenőrzés

A gyanúba keveredett bizottsági tagok közül volt olyan, aki egy roma színdarab megírására vállalkozott (a pályázaton 8100 eurót nyert el), mások pedig egy dokumentumfilm-forgatásról szóló projekttel nyertek el támogatást.

„Itt nem arról beszélünk, hogy valahová elfolyt a pénz, hanem arról, hogy releváns pályázatokat támogattunk. Azt persze nem szokás nézni, hogy milyen pályázatok nyertek, csak azt, hogy ki osztotta szét őket”

– vélekedett Molnár, majd hozzátette: a támogatások útja nem ér véget azzal, hogy a pénzt kiosztották, hiszen utólag is átvizsgálják, milyen projektek születtek a kiosztott összegekből. 

Korábban már ráfáztak

A KKA-nál már korábban is előfordult, hogy egy támogatásért vissza kellett kérniük a pénzt, mert nem használták fel megfelelő módon. Ezek közül az egyik nagyobb médianyilvánosságot is kapott, mégpedig a roma rádió, amelyről korábban szintén az aktuality.sk számolt be. A projekt egy roma kultúrával foglalkozó rádió elindítását célozta meg, de a több mint 100 ezer euró értékű támogatást a gyanús üzleti háttér miatt végül le kellett állítani. Molnár ezzel kapcsolatban nem árult el bővebb részleteket.

„Még folyik az ellenőrzés, így egyelőre nem lenne helyénvaló erről beszélni”

– mondta a KKA igazgatója.

Szűk kulturális tér

Arra a kérdésre, hogy a bizottságban miért ülhetnek olyan tagok, akik korábban munkatársak voltak, Molnár azt felelte, hogy a bizottsági tagok kiválasztásánál rendkívül szűk a mozgástere.

„A kisebbségi kultúrával nálunk igen kevesen foglalkoznak, ez nagyon szűk kör. Itt mindenki ismer mindenkit”

– fejtette ki Molnár. Elmondta, éppen ezért határoztak úgy, hogy az egyes bizottsági tagok is adhatnak be pályázatot, de csakis akkor, ha az ő projektjüket egy másik bizottság bírálja el. 

„Ha ezt nem így csinálnák, akkor egyszerűen nem léteznének bizottságaink. Ha nem ültetnénk hozzáértő embereket a bizottságokba, akkor az lenne a probléma, hogy dilettánsok döntenének a támogatások sorsáról. Ha viszont nem fogadunk el tőlük pályázatokat, akkor pedig nagyon professzionális és hasznos projektektől esne el a kisebbségi kultúra”

– zárta az alap vezetője