Hogyan fogja túlélni az egészségügy a koronavírust?

A koronavírus-járvány március elején ütötte fel a fejét Szlovákiában, a kormány pedig hamar meghozta azokat a rendkívül szigorú intézkedéseket, melyek részleges feloldására egészen a tegnapi napig várni kellett. Az ország tulajdonképpen két hónapot töltött karanténban, ez pedig minden területen érezteti a hatását: a gazdaság rendkívül komoly kiesésekkel számol, sokan veszítették el az állásukat, a külföldön ragadt személyek pedig egyre feszültebbek, hiszen mindenki szeretné újra látni a szeretteit. Fontos azonban hangsúlyozni: ezek az intézkedések azzal a céllal jöttek létre, hogy a szlovák egészségügy fel tudjon készülni arra a lehetőségre is, hogy a járvány hatalmas méreteket ölt.

Elkerülhetetlen hátrány

A szlovák kormány (az előző és az új is) hamar belátta, hogy az egészségügy képtelen lenne kezelni a járványt, ha Szlovákiában hasonló helyzet alakulna ki, mint például Olaszországban vagy Spanyolországban. A szigorú intézkedéseket azért vezették be, hogy minél alacsonyabb szinten tartsák a fertőzöttek számát, és minden személynek jusson lélegeztetőgép, amennyiben szüksége van rá. A jelenleg úgy tűnik, hogy ezt a feladatot egyelőre sikerült teljesíteni. A koronavírus-járványnak azonban van egy közvetett, nehezebben nyomon követhető hatása is: azok az emberek, akik nem fertőzöttek, most még nehezebben juthatnak hozzá a betegellátáshoz, mint bármikor korábban.

A legtöbb egészségügyi intézmény ugyanis márcisuban megkezdte a felkészülést a vírus elleni harcra: a kórházakban műtéteket halasztottak el, a rendelőket pedig csak telefonos konzultáció után lehet meglátogatni, az orvos által kijelölt időpontban. Hasonló a helyzet a fogorvosi rendelők esetében is: az egészségügyi minisztérium útmutatója szerint a beteg csak a leegyezett időpontban mehet a rendelőbe, és csakis akkor, ha az eset komoly beavatkozást igényel (erről az orvos dönt). A rendelőbe lépéskor továbbra is érvényben van a szigorú higiéniai előírások betartása. Ennek azonban az lett a következménye, hogy szűrővizsgálatok elvégzése igencsak háttérbe szorult.

Bajban a krónikus betegek

A szlovák egészségügy a koronavírus-járvány előtt is rengeteg kihívással nézett szembe. Ezt Andrea Kalavská, a Smer által jelölt egészségügyi miniszter is elismerte, holott pártja 12 évig irányította az egészségügyi minisztériumot. Általános szakértői megegyezés van arról, hogy a szlovák egészségügynek rendszerszintű változtatásra van szüksége. Erről árulkodik például az a statisztikai adat, miszerint Szlovákiában az európai átlaghoz képest évente kétszer annyi elkerülhető haláleset történik. Ennek a problémának sok összetevője van, közéjük tartozik például a megelőzés elhanyagolása, vagy a hosszú várólisták.

A koronavírus-járvány miatt valószínűleg sokaknak még többet kell majd várniuk az ellátásra, a szűrésekről pedig a járvány ideje alatt szintén problémás beszélni. Emiatt a krónikus betegségben szenvedők helyzete a vírus ideje alatt jelentős mértékben romolhat. 

Friss adatok

Ezt támasztja alá a Páciensek Jogvédő Szervezete (AOPP) által közzétett felmérés is, mely szerint minden harmadik beteg ritkábban jut el az orvosához, amióta bevezették a koronavírus elleni intézkedéseket.

A rendelőkben dolgozó orvosok többsége ugyanis ez idő alatt csak feltétlenül szükséges esetben fogadja a pácienseket. Az elsődleges kommunikációs eszköz a telefonos vagy az elektronikus értekezés, ezt azonban a betegek kevésbé használják ki: a megkérdezettek mindössze 35 százaléka válaszolta, hogy él a telefonos konzultáció lehetőségével. Az AOPP arra figyelmeztet, hogyha rövid időn belül nem kezdenek enyhíteni a korlátozásokon, akkor a helyzet sokkal rosszabb is lehet.

"Már a koronavírus elterjedése előtt is sok betegnek várnia kellett az egészségügyi ellátásra. A hosszú várólisták miatt nemegyszer maradtak kezelés nélkül, és hetekig, hónapokig fájdalmaik voltak”

– közölte Mária Lévyová, a szervezet elnöke. Elmondása szerint a helyzet az utóbbi hetekben jelentősen romlott, ezért is van szükség a korlátozások mielőbbi lazítására, hogy a krónikus betegek is ellátáshoz juthassanak.

„Az akut esetek nem megfelelő kiértékelése, a kezelések és a szűrések elhalasztása mind csökkenti a sikeres gyógyulás esélyét, és nem mellékesen a szlovák egészségügynek is sokkal több pénzbe kerül”

– figyelmeztetett az AOPP elnöke.

Krajčí felhívása

Az egészségügyi minisztérium lapunknak eljutott üzenetében közölte: a húsvéti ünnepek eltelte óta a tárca folyamatosan arra törekszik, hogy a tervezett műtéteket időben elvégezzék a kórházakban, a rendelőkben dolgozó orvosok pedig fogadják a betegeket. A tárca közleménye szerint a körzeti orvosoknak először meg kell győződniük telefonon, hogy a betegnél nem áll-e fent a koronavírus-fertőzés veszélye, majd ezután – szigorú higiéniai előírások mellett – kezelhetik a beteget akár a rendelőben is.

„Arra kérném a rendelőkben dolgozó orvosokat, hogy ne hanyagolják el a betegeiket, hiszen ezzel romolhat az egészségügyi állapotuk. Szűrővizsgálatokat is végezhetnek”

– jelentette ki Marek Krajčí (OĽaNO) egészségügyi miniszter. A tárcavezető főként a rákos megbetegedések szűrésének fontosságát hangsúlyozta. 

„Nem így kell intézkedni”

Marián Šóth, a rendelői orvosokat tömörítő Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke úgy véli, hogy az egészségügyi minisztériumnak nem a médián keresztül kellene üzengetnie.

„Úgy gondolom, hogy először is meg kellene szüntetni a rendelői szférában kihirdetett szükségállapotot. Másodjára pedig a tárcavezetőnek írásban is meg kellene változtatnia a minisztérium hivatalos módszertani útmutatóját, amely azt mondja ki, hogy az orvosoknak csökkenteniük kell a szűrő-vizsgálatok számát annak érdekében, hogy minél kevesebb beteg legyen a rendelőben”

– nyilatkozta lapunknak Šóth. Hozzátette: nem is lehet egyik napról a másikra újraindítani minden szűrővizsgálatot, csakis folyamatosan, lépésről lépésre haladva.

Lesznek műtétek

Az egészségügyi minisztérium továbbá közölte, hogy fokozatosan megindítják az elhalasztott operációkat is. Ennek lebonyolítására a válságstáb kidolgozott egy klinikai protokollt, melynek értelmében az egyes operációk szükségességét az adott kórház szakértői csapata fogja eldönteni. A szakértők egyebek mellett azt fogják figyelembe venni, hogy a műtét halogatása mennyire lehet kedvezőtlen a beteg egészségügyi állapotára nézve, valamint azt is, hogy az adott kórház mennyire van kitéve a vírushelyzet veszélyeinek. Ezeknek a tényezőknek a figyelembe vételével fogják besorolni az embereket az egyes rizikós csoportokba.

Csak rajtunk múlik

Az utóbbi két hétben a vírussal kapcsolatos adatok pozitív irányba mutatnak: már több mint 10 olyan nap telt el, hogy az újonnan regisztrált fertőzöttek száma nem haladta meg a 10 főt. A kormány ezért úgy döntött, hogy jelentősen lazít a korlátozásokon, és minden bizonnyal a betegellátás is hamarosan visszatérhet a régi kerékvágásba.

Fontos azonban, hogy továbbra is fegyelmezettek maradjunk, és tartsuk be a higiéniai előírásokat, ezzel ugyanis elkerülhetjük a vírus második hullámát.

Amennyiben a rendelők és a kórházak nem lesznek leterhelve a vírusfertőzöttek kezelésével, akkor több idejük marad a szűrővizsgálatok elvégzésére, valamint a krónikus betegek ellátásra is. Ahogy a szakértők hangsúlyozzák: csak az embereken múlik, hogy mikor lendül át az ország a járványon.