Hogyan fialtathatjuk a leghatékonyabban a megtakarításainkat?

A pénzügyi tanácsadással foglalkozó társaságok szinte hetente tesznek közzé olyan elemzéseket, amelyekben a befektetések fontosságára hívják fel a figyelmet. Szerintük ugyanis ez utóbbiaknak köszönhetően jóval hatékonyabban küzdhetünk az infláció ellen, mint ha a pénzünket bankszámlán tartanánk. Hogy egyes befektetési alapok jobban teljesítenek, mint a banki megtakarítások, az vitathatatlan, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzői azonban most annak néztek utána, hogy a befektetési alapok mennyire is voltak hatékonyak az inflációval szemben.

Befektetői index

Az alapok hatékonyságának a mérésére már korábban létrehozták a Szlovák Befektetői Indexet (ISI 100), amely azon 100 legnagyobb szlovákiai befektetési alap adatain alapul, amelyek tagjai a Szlovák Vagyonkezelő Társaságok Szövetségének (SASS). A bázisidőszak 2017 eleje, 100-as induló értékkel. 

„Az index értéke 2024 júniusában 127,9 volt. Így egy átlagos befektető, aki befektetési alapokba fektetette a pénzét, 2017 eleje óta 27,9%-os kumulatív hozamot ért el. Egyszerűen fogalmazva, a 2017 elején befektetett 10 ezer euró 2024 júniusában 12,79 ezer eurót ért. A befektető így ugyan jobban járt, mint ha bankszámlán tartotta volna a pénzét, az inflációt azonban még ezzel sem volt képes legyőzni. Az áruk és szolgáltatások árai 2017 elejéhez képest ugyanis 43,3%-kal emelkedtek”

 – mondta el lapunknak Eva Sadovská, a Wood & Company elemzője.

A vizsgált időszakban, vagyis az elmúlt 7,5 évben Sadovská szerint a befektetési alapok teljesítményére és így az index értékére is negatívan hatott a 2020-ban kitört világjárvány és a 2022-ben kirobbant ukrajnai háborús konfliktus is. Az index így a 2019-es 108,2-ről 2020 első negyedévére 99,8-ra esett vissza. Ezt 2021-ben fokozatos emelkedés követte egészen a 121-es szintig. A 2022-es ukrajnai orosz beavatkozás és az energiaválság ezt 109,3-ra vetette vissza, az elmúlt időszakban azonban már újabb javulást tapasztalhattunk.

Alapok toplistája

Látványos különbségek vannak azonban az egyes alapok között is. A 2017. január 1. és 2024. június 30. közötti időszakban a legmagasabb, 81,8%-os kumulatív hozamot a részvényalapok érték el. Ezt követik az ingatlanalapok, amelyek 31,1%-os hozamot értek el. A vegyes alapok 14,2%-os kumulatív felértékelődést mutattak, a rövid lejáratú befektetési alapok pedig 6,3%-os hozamot értek el. A kötvényalapok veszteségesek voltak. „A befektetés hosszú távú verseny, ezért legalább három- vagy ötéves távlatban kell vizsgálnunk a hozamokat. Míg az első három vizsgált évben az index értéke felváltva volt az inflációs ráta alatt és felett, 2020 végétől 2021 végéig meghaladta azt. 2022-től azonban Szlovákiát is elérte a rekordmagas infláció, a drágulás üteme így jóval meghaladta a befektetői index növekedését, és csak az elmúlt időszakban javult a helyzet” – tette hozzá Sadovská.

Hatékony stratégia

Mit tehetünk annak érdekében, hogy az elkövetkező időszakban hatékonyabban fialtassuk a pénzünket? „Az alap, hogy semmiképp se fektessünk be a múltbeli teljesítmények alapján. Hosszabbítsuk meg a befektetési horizontot, és amennyire csak lehetséges, a befektetéseinket tartsuk euróban. Váltsuk fel a vegyes alapokat egy minőségi eurókötvény befektetési termékre (kötvény, kötvényalap) és egy globális részvény ETF-re. Az ETF-alapok (az ETF az angol Exchange Traded Funds, vagyis Tőzsdén Kereskedett Alapok rövidítése) ugyanúgy működnek mint az egyéb alapok, csak azok részesedéseivel (részvényeivel) a tőzsdéken is kereskednek. Az ETF célja általában egy adott index vagy iparág teljesítményének a nyomon követése. Az ETF-eket rugalmasságuk mellett alacsony díjak is jellemzik, így a kisebb, kevésbé tapasztalt befektetők számára is alkalmasak” – figyelmeztet Maroš Ďurik, a Wood & Company befektetési tanácsadási igazgatója. Szerinte a portfólióból nem hiányozhatnak a kereskedelmi ingatlanokat (minőségi irodaházak, bevásárlóközpontok és logisztikai parkok) tartalmazó ingatlanalapok sem, és helyet kellene szorítanunk az alternatív befektetéseknek (abszolút hozamú alapok, magántőkebefektetések, digitális valuták, nyersanyagok stb.) is, amelyek nem függnek annyira a kötvény- és részvénypiacok alakulásától.