Hivatalnokok is kormányozhat-nak

Az alkotmány nem szabályozza, hogy kit kell megbíznia a kormányalakítással a köztársasági elnöknek, csak annyit tartalmaz, hogy „a miniszterelnököt a köztársasági elnök nevezi és hívja vissza”. A kormány további tagjait a miniszterelnök javaslatára nevezi ki a megbízott kormányfő. Természetesen van egy megkötés: az így kinevezett kormánynak 30 napon belül meg kell szereznie a parlament bizalmát, vagyis el kell fogadtatnia a parlamentben a kormányprogramot. „Ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa megvonja a bizalmát a kormánytól, vagy ha elutasítja a bizalmi indítványát, akkor a Szlovák Köztársaság elnöke visszahívja a kormányt” – mondja ki egy következő cikkely. Kit bíz meg KiskaA kormányalakítási esélylatolgatás során a sajtóban többször felmerült az a lehetőség, hogy Andrej Kiska úgynevezett „hivatalnokkormányt” bíz meg az ország irányításával. Erre lehetősége van, hiszen azt bíz meg a kormányalakítással, akit akar, de az így megbízott kormányfőnek az általa javasolt kormánnyal 30 napon belül a parlament elé kell állnia, és bizalmat kell kérnie a további munkájához. Ha ez nem sikerül, akkor ugyan hivatalban marad, de csak a következő kormány kinevezéséig. HivatalnokkormányAneta Világi szerint egy hivatalnokkormány kinevezését csak valóban utolsó megoldásként lenne szabad választani. „Demokratikus keretek között az a legjobb, ha a kormányt azok a pártok hozzák létre, amelyek erre felhatalmazást kaptak az emberektől – mondta lapunknak a pozsonyi Komenský Egyetem politológia tanszékének oktatója. – Ebből a szempontból a kormányalakítás elsődlegesen azoknak a pártoknak a feladata, amelyek bejutottak a parlamentbe, ennek így is kellene történnie.” Szerinte nincs igazuk azoknak, akik szerint a jelen helyzetben a hivatalnokkormány lenne a legjobb megoldás. „Elvi szempontból az a legjobb, ha a kormány is tükrözi a választópolgárok akaratát” – magyarázza Világi. Ugyanakkor nem tartja kizártnak a hivatalnokkormány létrejöttét. „Ha minden tárgyalás kudarcba fullad, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy a hivatalnokkormány az egyetlen megoldás, de nem hiszem, hogy ez bármilyen más megoldásnál jobb lenne, mivel a demokrácia alapelve a választópolgárok akaratának a tiszteletben tartása, még akkor is, ha néhányunknak vagy sokaknak nem tetszik a választások végeredménye” – véli a politológus. Szerinte ennek a kormánynak egy előrehozott választásokig kellene vezetnie az országot. Előrehozott választásokNem olyan egyszerű az előrehozott választások kérdése sem. A 2012-es előrehozott választásokat egy alkotmánytörvény elfogadásával tette lehetővé az akkori parlament. A jogszabállyal foglalkozott az Alkotmánybíróság (AB) is, amely azonban csak arról döntött, hogy a választási ciklus lerövidítése nem sérti a választók jogait. Az alkotmány szerint ugyanis a választók 4 évre választják meg képviselőiket, ha ez az időszak rövidül, akkor módosulnak a feltételek. Elemzők szerint azonban más lehetne az AB válasza, ha egy jelenlegi képviselő tenne panaszt amiatt, hogy őt négy évre választották meg, de ezt a jogát most elveszik tőle. Erre volt példa Csehországban, ahol a Topolánek-kormány bukását követően a kormánykoalíció megegyezett az előrehozott választásokban, de a cseh alkotmánybíróság ezt leállította. A választási ciklus végéig Jan Fischer hivatalnokkormánya vezette az országot. Andrej Kiskának azonban fel kell oszlatnia a parlamentet, és ki kell írnia az előrehozott választásokat, ha a választásoktól számított 6 hónapon belül a parlament nem szavaz bizalmat egyetlen kormánynak sem.