Hideg zuhanyként érte az utazókat a hír

Negyed/Nyitra/Losonc/Kalonda/Nagykapos/Rozsnyó. A Vágsellye– Negyed szárnyvonal érintett önkormányzatai továbbra is mindent megtesznek a vasútvonal megmentéséért, noha a kormány a vasúti szárnyvonalak megszüntetése mellett döntött, tájékoztatta lapunkat Jancsó István, Negyed polgármestere, a Nyitrai Megyei Önkormányzat képviselője. „Először tárgyalunk a többi érintett község polgármesterével, hogy közös javaslattal fordulhassunk a megyei önkormányzathoz” – részletezte Jancsó. A szárnyvonalon fekvő Deáki, Pered, Zsigárd, Farkasd és Negyed polgármesterei hétfőn már kidolgozott javaslattal fordulnak a megyei önkormányzat közlekedési osztályához. Egyelőre az sem tisztázott, milyen pótmegoldást szorgalmaznak, ha megszüntetik a vasúti személyforgalmat. Negyed polgármestere szerint erről korai beszélni, mert a cél a vasúti forgalom fenntartása. Az aligha jöhet számításba, hogy az érintett önkormányzatok vállalják a személyszállítás működtetési költségeit, mivel ez túlságosan megterhelné a költségvetésüket. A Nyitrai Kerületi Önkormányzat közlekedési osztályán elmondták, a megye illetékesei hétfőn Érsekújvárott találkoznak a Vasúttársaság Rt. alkalmazottaival. Egyeztetik a menetrendváltozásokat, és megbeszélik a szárnyvonalak megszüntetése miatti változásokat, de itt már nem tárgyalhatnak a szárnyvonalak megmentéséről. A Nyitrai kerületben 5 vasútvonalon 155 kilométeres szakaszt érint a leépítés. A megszűnő vonalak helyett új autóbuszjáratokat kellene indítani, ezt azonban a vasúttársaság a 25 megszüntetendő vonal közül csak 3 szakaszon biztosítja. A többi szakaszon a megyei önkormányzat gondoskodhat buszjáratokról, ám erre az állami költségvetésből nem irányoztak elő pénzt. Sem a helyi, sem a megyei önkormányzat nem tudja, mennyibe kerül a Vágselylye–Negyed vasútvonal üzemeltetése, a vasúttól ugyanis nem kaptak kimutatást. A megyei önkormányzat alkalmazottja elmondta: már négy-öt éve felvetődött, hogy néhány vasúti szárnyvonal az önkormányzatok tulajdonába vagy kezelésébe kerülne, de ennek fokozatosan kellett volna megtörténnie. A Nyitrai Megyei Önkormányzatot először a múlt év december 3-án értesítették hivatalosan a szárnyvonalak csökkentésének tervéről. „Ha most megszüntetik a vonalat, lehet, hogy még a mozdonyt is eladják, aztán hiába akarják visszaállítani a forgalmat, új mozdonyra nem lesz pénz” – érvelt a közlekedési osztály alkalmazottja.

A kormány döntése értelmében február másodikától megszűnik a személyszállítás a Losonc–Kalonda szárnyvonalon. A forgalomkorlátozás miatt elsősorban az iskolaköteles gyerekek közlekedése válik lehetetlenné. A falu polgármestere, Gyenes József csupán a sajtóból értesült a döntésről, elmondta, leveleire sehonnan nem kapott hivatalos választ, amit méltánytalannak tart a hivatalos szervek részéről. „Nem marad más hátra, meg kell próbálnunk meggyőzni az autóbusz-közlekedési vállalatot, indítson buszjáratot a kiesett vasúti közlekedés helyett. A falu lakói tehetetlenek, dühösek – mondta a polgármester. – Sokan kérdezték, hol vannak a képviselőink, amikor ilyen döntéseket hoznak. Az emberek úgy érzik, csak a választásokkor figyelnek rájuk, amikor a szavazataik kellenek. Egyelőre sajnos nem tudok megnyugtató választ adni a kérdéseikre, hogyan jutnak be munkába, iskolába. Ha nem indítanak autóbuszokat, kénytelenek leszünk az alkotmánybírósághoz fordulni, nem sérültek-e emiatt a döntés miatt az itt élők jogai.”

A döntés hidegzuhanyként érte a vasúti szárnyvonalak érdekében ténykedőket. A vasút vezetői ugyan fogadták a kelet-szlovákiai küldöttséget, köztük a nagykaposi és rozsnyói térség képviselőit, ahol a két fél elmondta az érveit, ám ennél többre nem futotta. „Az egész ügy egy színjáték volt a vasút részéről. Ugyanis miközben a Szlovák Vasúttársaság igazgatótanácsának elnöke, Pavol Kužma arról győzködött bennünket, hogy milyen ráfizetéses a szárnyvonalak üzemeltetése, a döntés régen meg született” – mondta lapunk kérdésére Bodnár Tibor, Nagykapos polgármestere, majd így folytatta. „Ezt bizonyítja az az egymásnak ellentmondó mellébeszélés a három vasúti részleg igazgatójától, akik váltig állították Antonín Reizingernek, a kassai megyei önkormányzat munkatársának, hogy a kormány nem fog tárgyalni a szárnyvonalak üzemeltetésének kérdéséről.” Utolsó „megnyugtató” ajánlatként elhangzott, hogy a megyei önkormányzat a közlekedési és pénzügyi tárca bevonásával próbálkozzon a vonalak újraélesztésével. (gl, szasz, déva)