Híd, MKP: 2016-ban is külön utakon

ÖSSZEFOGLALÓ

Egy évvel a választások előtt szinte kizárható annak lehetősége, hogy a két, magyar választókat megszólító párt közös listát állítson. 2010-ben a friss szakítás miatt még fel sem merült az együttműködés lehetősége az MKP és a Híd között, a 2012-es parlamenti választás előtt mindkét párt jelezte tárgyalási szándékát, ám ez egyik fél részéről sem volt komoly. A tét az volt, hogy kommunikációs szempontból ki nyer: mind a kettő a másikra akarta kenni a meg nem egyezést.

Sokáig úgy tűnt, a 2016-os választás előtt is valami hasonló jöhet, ám a tavaly novemberi helyhatósági választások után gyorsan „megoldódott a kérdés”: a komáromi közös indulás kudarcából mindkét pártszékházban azt olvasták ki, hogy a szavazók országos szinten nem kérnek az összefogásból. A Híd ráadásul erről már párthatározatot is hozott, szinte kizárt, hogy a következő hónapokban megegyezzenek a közös indulásban.

Ehhez elsősorban az kellene, hogy mindkét pártnak komoly bejutási gondjai legyenek. Egy ilyen helyzet ugyanis a látszólag kibékíthetetlen feleket is képes tárgyalóasztalhoz ültetni: a liberális SaS és a konzervatív Nova könnyen lehet, hogy 2016-ban egy „szivárványszínű” listán indul – a „plebejus” Matovičékkal. A két magyar párt közül ugyanakkor jelenleg csak az MKP támogatottsága táncol az 5 százalékos bejutási küszöb körül, a Híd a felmérések szerint 6–8 százalék között mozog, a pártelnök Bugár Béla pedig stabilan az öt legnépszerűbb politikus között van.

A Híd esetében a „magyar kiegyezést” hátráltatja a párt etnikumok feletti ideológiája és – főleg – szavazótáborának összetétele: választóinak harmada-negyede ugyanis szlovák, többségük egy közös magyar lista felállítása esetén alighanem más pártot keresne magának.

Az MKP magyar összefogás híján ismert és független magyar személyiségeket szeretne listájára venni – azt még nem tudni, kikben gondolkodnak. A párt támogatottsága a 2012-es választás után sokáig a bejutási küszöb alatt mozgott, az utóbbi egy-másfél évben a 4,5–5,5 százalék közötti tartományban mérték a közvélemény-kutató ügynökségek. Ha így marad, akkor szoros lesz a befutó jövő márciusban, s a párt számára az is aranyat érhetne, ha a független jelöltek akár csak egy-két tizedszázalékot is hoznak.

A Híd és az MKP számára kulcsfontosságú lesz a választási részvétel is. Főként Berényiéknek lenne kedvező az általános érdektelenség – 50 százalék körüli részvételnél 2012-ben valószínűleg bejutottak volna. 60 százalék feletti részvétel esetén – az eddigi erőviszonyok mellett – kétséges lenne mandátumszerzésük. Ennek magyarázata, hogy viszonylag stabil, de nem túl nagy a választótáboruk, a bizonytalanok között pedig kevés szavazót tudnak találni.

A jövő évi választáson valószínűleg megméretteti magát a „harmadik magyar párt”, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség. Az MKDSZ a tavalyi EP-választáson a voksok 0,2 százalékát szerezte meg, ősszel pedig indított néhány jelöltet a helyhatósági választáson. (MSz)