Híd épülhetne a komp árából

Műszakilag megoldható egy híd építése a felvízcsatorna fölé?

Természetesen megoldható. Felújítottuk a párkányi Mária Valéria hidat, megépült a Kikötői híd, az Apolló híd, megfelelő tapasztalatokkal rendelkezünk mind a tervezés, mind a gyártás és a szerelés területén is. Nem látok semmilyen műszaki problémát. Csak anyagi problémáról beszélhetünk.

Mibe kerülhet egy ilyen híd felépítése?

Egy közúti közlekedésre szolgálóhídról van szó. Pozsonyban mintegy 420 méter hosszú hidakat építettünk, mai árszinten a beruházási költség 45–50 millió euró. Vajkán mintegy 520 méteres közúti hidat kellene építeni, lineárisan számolva 55–60 millió euróra rúghatnának itt egy szabványszerű közúti híd költségei. Az ár több paramétertől függ, kezdve a forgalmi követelményekkel. Szerintem akkor érné meg, ha teljes értékű híd lenne, vagyis teherautó-forgalomra is terveznék.

Ha csak személyautó- és gyalogosforgalomra szolgálna? A teherautók Bősnél is átkelhetnek a csatornán.

Ha a híd szélességét vesszük, és hasonlíthatjuk a Mária Valéria hídhoz, ami egy nagyon szűk híd, a kocsipálya szélessége csak 6,5 méter, egy egyoldali gyalogjárda további 1,8 méter. Használhatnánk egyszerű szerkezetet, ami egy gerendahíd, mint például a pozsonyi Kikötői híd vagy a Régi híd. A Kikötői híd fesztávolsága például 200 méter. De lehet modernebbet is választani, például ferde kábeleset, mint a pozsonyi Új híd, vagy függőhidat, mint a budapesti Erzsébet híd. A költségek függnek attól is, hogy milyen mély ott a víz. Két pillérrel a vízben és két támasszal a parton megoldható lenne ez az 520 méteres távolság.

Az egyik probléma, amit gyakran említenek, az a hajóforgalom. Olyan híd kell, ami ezt nem akadályozza.

A hajózási gabarit, vagyis a hajózási szabad űrszelvény adott, a Kikötői hídnál például 200x10 méter, mert ott fordulnak a hajók. A Régi hídnál elég volt 100x10 méteres űrszelvény, vagyis a legmagasabb hajózási vízszint felett még 10 métert kell hagyni a hídszerkezet alsó éle között. Emiatt talán egy ferdekábeles híd vagy egy függőhíd lenne a legalkalmasabb.

Szintén akadályként szokták felhozni, hogy a felvízcsatornában a víz gyakorlatilag a környező terület fölé magasodik, ami emelné a híd magasságát.

Ez sem műszaki probléma, csak a költségeket növeli. 1994-ben láttam a világ legmagasabb hídjának az építését Japánban, az Akasi Kaikjó pilléreinek magassága majdnem 300 méter, a közbenső fesztávolság 1991 méter. Ez ma a világrekord, de ma meg tudunk építeni egy függőhidat csaknem 3000 méteres középső nyílással.

A csatorna alja szigetelt, ez sem jelent műszaki problémát?

Talán nehezebb lenne elkészíteni a mederpilléreket, de műszakilag ez is megoldható.

Tehát csak pénzkérdés a híd megépítése? Azt kell mindössze felmérni, hogy mi éri meg jobban: 50–70 millió euróból üzemeltetni egy kompjáratot 15 éven keresztül, vagy egy nagyjából ugyanekkora összegből építeni egy hidat?

A hidakat mi 100 évre tervezzük, vagyis gyakorlatilag örökös. Azt is figyelembe kell venni, hogy a kompjárat nagyon sebezhető, függ az időjárási viszonyoktól. A híd használatát az időjárás nem befolyásolja.