Hibák a magyar „monitorban”

 

A 22-es feladatban azt kellett megtippelni, mely szavakat írták hibásan. Ott szerepel a diagramm szó is, hosszú m-mel a végén – a diák feladata, hogy rájöjjön: így helytelen. Néhány oldallal előbb – egy másik feladatban – már feltűnt a megoldások közt a diagram szó, csakhogy hosszú m-mel a végén, vagyis hibásan. Ez megtéveszti a diákokat, véli Matus Mónika, a szenci Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatója.  „A diák a szövegértési feladatnál hosszú m-mel látta, akkor azt gondolhatta, talán így helyes” – mutat rá Matus Mónika. A szövegértelmezési feladat megoldásában az említett hiba nem feltétlenül zavarta meg a diákokat, állítja Romana Kanovská, a tesztelést felügyelő Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézetének (NÚCEM) igazgatója. „A 22-es feladat pedig nem volt rosszul felépítve, az volt a dolguk, hogy megtalálják a három hibásan leírt szót” – teszi hozzá kérdésünkre Kanovská. Ugyanezt gondolja a 21-es feladatról is: szerinte attól, hogy véletlenül kétszer tűnt fel ugyanaz a válaszlehetőség, a gyerekek megoldhatták volna a feladatot. A feladatsorban szerepelt egy szövegrészlet Szophoklész Antigoné című drámájából is, holott a görög drámák nem az alap-, hanem a középiskolai tananyag részét képezik, figyelmeztet Matus Mónika. „Nehéz szöveget tehettek volna be a Bánk bánból vagy Az ember tragédiájából is. Ha a gyerek már ismeri az adott művet, tanult róla, könynyebben megoldja a feladatot” – véli az igazgató. Kanovská azzal érvel, hogy a feladat a művészi szöveg értelmezését szolgálta, nem arra voltak kíváncsiak, mit tudnak a diákok az Antigonéról. „A szövegértelmezés az irodalomtanítás lényege az alapiskola felső tagozatán” – emlékeztet. Matus Mónika úgy véli, az idei magyartesztek nehezebbek voltak, mint a korábbiak.