Közélet

Hazai magyar beszélőviszony

A rendszerváltó Független Magyar Kezdeményezés egyik alapítója idén januárban Andrej Kiska államfőtől a legmagasabb rangú szlovák állami érdemrendet vehette át. Akkor leszögezte: tudatosítja, hogy ez az elismerés egy közösségé. Hónapokkal később a demokrácia leckéiről és a nyugtalanító valóságról beszélgetünk. Szigeti László.
Miklósi Péter

2018. szeptember 15. 19:30

Szigeti László
Szigeti László - Somogyi Tibor felvétele

Az elfogadó szolidaritás a szlovákiai magyar közösségen belül is hiánycikk. Mi indokolhatja, hogy sokakban szinte bármilyen hívó szóra zsigeri gyűlölet lobban?

A szlovákiai magyarok sem élnek már burokban. Érzékelik korunk acsarkodásait, az ellenségeskedés légkörét. És reflektálnak is rá. Létezésük száz évéből közel hetvenet csehszlovák fennhatóság alatt, ebből hármat totális kisemmizettségben, a többit méltányos megélhetésben élték le. Alapvetően egy történelmileg traumatizált zártságban. A rendszerváltás kissé fellazította ennek zárványait, de nem bontotta le azokat. Legutóbbi huszonöt évüket az önálló Szlovákiában élték, vészjósló demográfiai fogyatkozásban. Ha száz éven át nem dacolnak a nemzetállam asszimilációs praktikáival, nyilván több lenne a magyarságukat elhagyók száma. S nyilván kevesebb, ha a kettős állampolgárság elvéből – és a realitásból – kiindulva, törvénybe iktatták volna a kettős nemzetiség vállalásának lehetőségét. Nem tették, mert az asszimiláció és homogenitás elvén a nemzetállamok közép-európai típusa képtelen lazítani. Enyhíti a kínt, hogy az önkéntes asszimiláció ma már civilizációs jelenség. Ennek köszönhetően lett az identitás szabad választása alapjog, s léphetett túl a kollektív erkölcs hatáskörén.

A szlovákiai magyar gyűlölködés azonban nem az asszimilánsokat, hanem a migránsokat és saját közösségünk tagjait támadja. Karnyújtás helyett „kardforgatás” a módi...

A menekült és a migráns eltérő emberi helyzet, amit a migránsozó propagandasajtó elhallgat. A közel-keleti migrációt béketeremtő diplomáciával, az afrikait egy azonnal megkezdett, évtizedeken átnyúló fejlesztési tervvel kellene megállítani. Ezzel az európai társadalom törlesztene az Afrikából évszázadokon át áron alul szerzett vagy elrabolt javakért. A háborús menekültektől viszont nem tagadhatjuk meg a biztonságosabb élet lehetőségét. Ezt a kötelességet a tízparancsolatból vette át a világi szolidaritás. Ha lemondunk róla, emberségünket csorbítjuk. Az ellenségeskedő szlovákiai magyar propagandamédia és közbeszéd nem az asszimilánsokra összpontosít. Tudja, ha nem tudja, hát érzi, hogy a mindenkori magyar nemzetpolitika hallgatagon távol tartja magát az őt elhagyottaktól. A Nyugatra iszkolókat is békén hagyja; ők, ha egyáltalán visszatérnek, még jól jöhetnek. Elsősorban a világhálón zajlik a gyűlölködés. Itthon látszólag a Híd-Most kétnyelvűsége a legfontosabb „bűn”, noha ez a párt valójában csak kapóra jövő járulék. Az igazi ellenséget számára a nyugati modernitás és az őt kivajúdó, az állam világiasságát és a személyes szabadságot hirdető humanizmusban látja; még ha a modern állam szociális politikája is a humanizmus elveiből építkezik. E világszemléletnek és a rajta alapuló magatartásnak szlovákiai magyar szellemi képviselőit, a tőlem egy nemzedékkel fiatalabb européereket ez a propaganda arcátlanul üti-vágja. Pedig napjainkban egyedül ők képviselik azt a nyitott, autonóm szellemiséget, amely a rendszerváltáskor maga volt a szlovákiai magyar szellemi és politikai tőke. Mára ez szórvánnyá lett, nekem mégis ők a példaképeim, akiktől még sokat akarok tanulni. Ők még tisztában vannak azzal, hogy évezredek óta a tudomány és a művészetek szabadsága a modernség alapfeltétele, és hogy térségünkben is halálra ítélték az autonóm személyiség ősmodelljét, a ma is modern Szókratészt.

Elképzelhető a Híd és az MKP együttműködése?

A Híd puszta létével ellentmond a bezárkózó nemzet politikai doktrínájának. A teljes szlovák–magyar politikai szimbiózis szemben áll a törzsi nacionalizmus szentségével: a homogenitás mítoszával. Az MKP bevallottan a Fidesz szatellitje, ezért most nem látom esélyét, hogy segítsék egymást. Pedig meggyőződésük szerint mindketten a legjobbat akarják a szlovákiai magyaroknak, csak az ahhoz vezető utat eltérő irányban képzelik el. De meglehet, hogy ez is csak látszat, hiszen az európai politikában a Híd is következetesen a magyar kormányt védi.

Visszaeső térségben élünk

2018. szeptember 7. 19:02

Visszaeső térségben élünk

Aki szisztematikusan a másik oldal segítsége nélkül akar győzni, az végül mindenkit vesztessé tesz. Hogyan lehetne ezt megelőzni?

A 2008-as elnökválasztási kampányban, hogy növelje győzelmi esélyeit, John McCain republikánus szenátor Sarah Palin alaszkai kormányzó asszonyt tette meg alelnökjelöltjének. Hónapok múltán arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy történelmi hibát követett el. És igaza volt, hibájáért beláthatatlan árat fog fizetni az amerikai társadalom. McCain a gátlástalanul populista és rasszista Palin felemelésével világszerte is teret nyitott az antiintellektuális politikának. Ez a lebutított társadalmi közgondolkodás mára egy zsigerből unintelligens, mentálisan és politikailag infantilis giccsembert juttatott az elnöki székbe. A felfuvalkodottság tipikus esete ő, aki azt képzeli magáról, hogy vagyona okossá és tévedhetetlenné tette. Ezt a zsarnok lelkű embert, Machiavelli és a Keresztapa utódját, egyedül a hatalmat megosztó amerikai jogrend gátolja abban, hogy hazáját illiberális állammá züllessze.

Itt és most miért Amerikát említed?

Azt hittem, egyértelmű a párhuzam. Az euroatlanti térségben is a lebutított politika, média és választótömeg az alapértékek falát ostromolja. Fejjel megy neki, s nem érdekli, hogy a fal mögött az emberi természet sötét oldala várja. A jogállam lerombolásának agresszív vágya a szlovákiai magyarok egy részét is mámorban tartja. Stílusuk minden lelkifurdalás nélkül képes az övétől eltérő világnézetet, szolidaritást és életstratégiát vállaló embert, kivált, ha szlovákiai magyar, kártékony féregnek nevezni – ami, ugye, gázosan hangzik.

Ahogy annak veszélyét sem becsülném le, hogy sokakban ez már nem is sérti az elfogadhatóság határait!

McCain, a közismerten nagy hazafi, azt hirdette, ha örökké a másik oldal segítsége nélkül akarunk győzni, az nem fog sikerülni. Aztán azzal, hogy Trumpot nem engedte a koporsójához, megüzente az amerikai társadalomnak: a butaság és gyűlöletbeszéd uralmával még a halálos ágyunkon sem szabad megbékélni. Fájdalmas, de háborús előérzetek idején mindenki választani kényszerül. A szlovákiai magyar ember is. Demokratikus köztársaság vagy önkényuralom? Nyilván sokakat gyötör a dilemma, vajon szabad-e emberségüket a magyarságuk fölé helyezni? Érdemes visszagondolni Visconti filmjére, ahogy „odafönn”, a nácizmuson átlátó, de nagyot kaszáló gyári bárók mindentudó felfuvalkodottsággal pöfékelik a szivart. És Fellini Amarcordjára, ahogy „idelenn” a reménykedő kisember melankolikusan és derűvel az olasz fasizmus ölébe simul. Ahol a gazdag és a szegény egyaránt arra kényszerül, hogy elfogadja az erősebb jogát, ott már bajban a szabadság. Az antik világ óta egy demokráciában az erősebb joga nem jog, mert nem képes kiegyenlíteni az egyének, illetve a társadalmi és politikai közösségek közti tényleges egyenlőtlenségeket. Hatályossága van, de erkölcsi érvényessége nulla. Nem a békéltetés szándékával hoztam fel McCain intelmeit, s nem is azért, hogy széptevően a világhálón feleselő diskurzusok fölé emelkedjek. Egyszerűen nem látok más utat, mint amit McCain kijelölt: nem a bűnbakot kell keresni, hanem a megoldást.

Ám ha mi, szlovákiai magyarok szüntelen konfliktusban állunk egymással, képtelenek leszünk érvényt szerezni érdekeinknek, megvalósítani álmainkat.

Nem szabad feledni, hogy a szlovákiai magyarok, függetlenül az uralkodó államformától, egy védekezően zárt szellemi közegben, szinte provinciális elszigeteltségben éltek. 1989-ben mindenki számára kitágult a reális, később a virtuális tér, de azóta sem tudjuk, hogy a kisebbségi sorssal járulékos másodrangúság pszichológiájának, a bezárkózásnak milyen kényszereit és beidegződéseit őriztük meg. Alig vannak empirikus szociológiai értékeléseink arról, hogy a folyamatosság és a módosulás dinamikájának jellegéből adódóan, milyen – Szarka László fogalmával – egy kényszerközösség társadalmi mobilitása, milyenek a makro- és mikroviszonyai. Meggyőződésem, hogy ez az intézményesülés hiányosságaira vezethető vissza. Ami most működik, annak java része a kommunizmusban jött létre, de nem koncepcionálisan. A Fórum Intézetnek pedig nem áll módjában, hogy a mindent átfogó tudományos kutatással nyomon követhesse a szlovákiai magyar közösség gazdasági, intellektuális és szociális tőkéjét, műveltségi rétegződését, egészségi állapotát, a folyamatosságok és a módosulások dinamikáját.

Szerinted tehát vészesen keveset tudunk magunkról?

Nem szabadna ráfogásokkal, feltételezésekkel és vágyakkal ott is a folyamatosságot látni, ahol már rég nincs meg. A szlovákiai magyarokról szóló adatok, értékelések, értelmezések száma botrányosan kevés. A többit az ország egészét érintő tematikus munkákból kell kicsipegetni. Nem is beszélek szívesen széles körben önmagunkról. Ha mégis kell, általában történelmi és irodalmi ismereteimmel, nemzetkarakterológiai és kisebbségi sztereotípiákkal, meg a szlovákiai magyar politika hullámveréseivel szoktam előhozakodni.

A minap Komáromban bejelentettek egy szlovákiai magyar pártkezdeményt. Ez a széthúzás újabb jelét, vagy a szlovákiai magyar pártstruktúra megerősödését jelentheti?

Nem jósolnék, a névadás viszont meghökkentett. A Magyar Fórum elnevezést a rendszerváltás európai politikatörténete a hírhedten nacionalista Csurka István nevéhez köti. Akik politikára adták a fejüket, azoktól elvárható lenne, hogy ezt tudják. Akár a történelmi emlékezet kudarca, akár a szélsőjobbhoz köthetőség gyanúja felől nézem, nem tud más eszembe jutni, pusztán az, hogy ez a névadás a lebutított politika rimánkodása. Pártalapító barátom, Simon Zsolt Denník N-nek adott nagyinterjúja ugyancsak meghökkentett. Szerinte egy szlovákiai magyar pártnak kötelessége a mindenkori magyar kormányt szövetségesének tudni – függetlenül attól, hogy az jogállamot vagy autokráciát működtet. Az erre vonatkozó bővebb kérdések alól kibújt. Az is igaz, hogy a legismertebb szlovákiai magyar politikusok sem bírálják az orbáni autokráciát, a működési módjába kódolt militarizmust; a Híd egy-két politikusának óvatoskodó célozgatásától eltekintve. És attól tartok, nem is fogják. Gyakorlott politikai opportunistáknak, akik képtelenek választóikkal érzékeltetni a halálos nacionalizmus és az éltető patriotizmus közti különbséget, ez nem is okoz gondot. A modernitás és a humanizmus ellenforradalmáról pedig végképp nem beszélnek. Apám szavajárásával: hallgatnak, mint tök a fűben. Amivel akaratlanul is azt üzenik, hogy a nemzeti kötelék minden létező legbensőbb lényege. Ehhez mérten a demokrácia Szókratész óta szűnni nem akaró küzdelme a zsarnoksággal, szerintük, szót sem érdemel. Riasztó állapot.

Szigeti: a kitüntetés egy közösségé

2018. január 3. 19:19

Szigeti: a kitüntetés egy közösségé
Támogassa az ujszo.com-ot

Nehéz időkben van a legnagyobb szükség gyors, megbízható tájékoztatásra. Jövőnkről, biztonságunkról, egészségünkről csak hiteles információk birtokában dönthetünk. Az ujszo.com ezért dolgozik. A gazdaság megroppanásával ugyanakkor hirdetési bevételeink csökkennek.

Ahhoz, hogy továbbra is fontos információkkal tudjuk segíteni olvasóink döntéseit, nélkülözhetetlen marad a szerkesztőség alapos, összehangolt munkájának fenntartása. Hisszük, hogy most van a legnagyobb szükség ránk.

Ezért kérjük olvasóinkat, ha lehetőségük van rá, támogassák az ujszo.com működését. Számítunk Önökre! Önök is számíthatnak ránk! Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra! Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
groh

Csorbul az iskolaválasztási jog

Gyatlov-rejtély

Az orosz ügyészség azt állítja, hogy hatvan év után megoldották a Gyatlov-rejtélyt

párakapu vágsellye

Vágsellyén felfrissülhetnek a párakapuk alatt és a szökőkutaknál

a

Folytatják az utak felújítását

Sulík

Csökken a vállalkozásokra háruló teher

Lewis Hamilton
Frissítve

Hamilton indul a pole pozícióból a Stájer Nagydíjon

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.