Hátrányosan érintik a kistermelőket az új feltételek

Simon: információim szerint nagyon sok kisvállalkozó elégedetlenSomogyi Tibor felvételeA pályázatok elbírálásának kritériumait január közepén hozták nyilvánosságra. Mikor láthatnak pénzt ebből a pályázatból a mezőgazdasági vállalkozók?

Még csak a pályázatok elbírálásának szempontjait hozták nyilvánosságra, a pályázati felhívás még várat magára, ahhoz előbb egy módszertani útmutatót is el kell készíteni.

Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági vállalatok eddig még egyáltalán nem pályázhattak az unió 2007–2013-as költségvetési időszakában felhasználható támogatásra?

Igen, a mezőgazdasági minisztérium legalább egyéves késésben van, pedig az előző kormá?ny már 2006 májusában elfogadta a Vidékfejlesztési Tervet, amit Brüsszelbe is elküldött informális egyeztetésre. Az unió ezt elfogadta, de a 2006 júliusi kormányváltás miatt leállt az egész folyamat. A Fico-kormány megkísérelte újrafogalmazni az egész dokumentumot, ki akarták venni belőle a védett területeket és a Natura 2000-be tartozó területeket, ami nem sikerült az unió ellenállása miatt. Ezzel azonban késik az egész folyamat, a jelenlegi kormány csak 2007 márciusában fogadta el az új Vidékfejlesztési Tervet, és csak ezt követően nyújtotta be az Európai Bizottsághoz. Az elfogadási folyamat nagyon sokáig, egészen november 20-ig tartott, a pályázat kiírásáról döntő monitorbizottság pedig csak idén január 14-én ült össze először. S hogy mikor lesz ebből pénz? Ha január végéig megszületik a módszertani útmutató, és kiírják a pályázati felhívást, akkor még további 60 napot kell hagyni a pályázatok elkészítésére. Mivel 2005 óta új pályázati lehetőség nem volt fejlesztésre, várható, hogy többezer pályázat érkezik be. Ismerve a kifizető ügynökség szakmai hátterét, a legnagyobb jóindulattal is azt kell mondanom, hogy 5–6 hónap kell a beérkezett pályázatok kiértékeléséhez, elbírálásához. Ha tehát április elsejétől elkezdődik az értékelés, akkor legkorábban szeptemberben várható eredmény. Ezt követően megkötik a szerződéseket, majd kérhetik a támogatás átutalását. Ez további 2–3 hónapot igényel, a mezőgazdászok tehát a 2007–2013 között igénybe vehető támogatásokból legkorábban csak 2009 elején kapják meg a támogatást. A folyamat több mint egy évet késik, és ezért egyértelműen a Fico-kormány a felelős.

A velünk együtt csatlakozott országok már fizettek ki ilyen támogatást?

Igen, megelőztek bennünket. 2006-ban ugyan Szlovákia jobb helyzetben volt, mint például Csehország, most azonban nyugati szomszédunknál már a harmadik pályázati felhívást tették közzé, nálunk még az elsőt sem.

Kik pályázhatnak, mire használható fel ez a támogatás, és mekkora összeg áll rendelkezésre a jelenlegi költségvetési időszakban?

A Vidékfejlesztési Terv teljes költségvetése 2,5 milliárd euró, ami a jelenlegi árfolyamon 85 milliárd korona, ebből a mezőgazdaság konkurenciaképességének javítására, vagyis fejlesztésre 16 milliárd korona fordítható. A pályázati felhívás alapján minden érintett vállalat és gazdálkodó bármilyen mezőgazdasági fejlesztésre pályázhat.

Mindenki egyforma eséllyel?

Sajnos nem, az ördög a részletekben bújik meg. A nyilvánosságra hozott értékelési kritériumok alapján úgy vélem, hogy a támogatásokat elsősorban a nagytermelők, a külföldi befektetők fogják megkapni, a kritériumok őket részesítik előnyben. Úgy látom, hogy kezd visszatérni az a gyakorlat, hogy minden járásban legyen egy kirakatcég, a többi vállalkozás pedig menjen tönkre.

Mivel tudja ezt alátámasztani?

Az értékelés egyik pontja kimondja, hogy a támogatás mértékének meghatározásában a vállalkozás tavalyi bevétele a meghatározó: a támogatás összege legfeljebb a tavalyi összbevételének 50 százaléka lehet. Egy negyven hektáron gazdálkodó kisvállalkozás éves bevétele 1,2 millió korona lehet, legfeljebb 600 ezer korona értékű pályázatot nyújthat be, ebben az esetben 30 pontot kap az elérhető 100-ból. Annak érdekében, hogy minél közelebb kerüljön a maximumhoz, vállalnia kell, hogy a támogatás nagy részét építkezésre fordítja, ha 65 százalék fölötti az építkezésre fordítandó összeg aránya, akkor 45 pontot kap. A kisgazdáknak azonban elsősorban nem épületekre, istállókra vagy raktárakra van szükségük, hanem gépekre. Ha azonban sikeres akar lenni a pályázaton, hetven pont feletti eredményt szeretne elérni, akkor vállalnia kell az előbbi, beépítési feltételt. Az előző példánál maradva: a 600 ezer koronás pályázatból több mint 350 ezret épületekre kell költenie, a maradék 250 ezer koronán azonban túl sok gépet már nem tud vásárolni, hiszen a legolcsóbb traktor is egymillió koronába kerül. Ezért állítom, hogy ezek a kritériumok azoknak a cégeknek előnyösek, melyek 50–60–100 millió koronás éves összbevétellel rendelkeznek. Figyelembe kell venni azt is, hogy a kritériumok csoportokra osztják a mezőgazdászokat az alapján, hogy a földjük milyen mértékben van beterhelve állategységgel.

Ez mit jelent?

Ez a feltétel annyit jelent, hogy az jár jobban, aki adott területre átszámítva több állatot tart. Ez alapján azokban a kisgazdaságokban, melyekben nincs állattenyésztő-telep, a faluhoz közel gazdálkodik, és ezért az önkormányzat nem engedélyezi számára, hogy sok állatot tenyésszen, nagyon nehéz jó eredményt elérni. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy más forrásból évi 2,5 milliárd korona külön támogatást kapnak az állattartással foglalkozó gazdaságok, akkor végképp logikátlannak tűnik, hogy a fejlesztési támogatások előosztásánál is előnyt élveznek. A kritériumok a kisvállalkozások mellett hátrányosan érintik azokat a vállalkozókat is, akik agro-ökölógiával foglalkoznak, vagyis környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesznek a gazdálkodás során, mivel nekik számolniuk kell a környezetvédelmi minisztérium korlátozásaival is. Ez a pontozási rendszer nem ad lehetőséget például arra sem, hogy figyelembe vegyék, ha valamelyik vállalkozást egy állami szerv gátol abban, hogy állatokat tartson. Olyanra is van példa ugyanis, hogy bizonyos vállalkozókat korlátoz az állam: például nem tarthat annyi állatot, amennyit szeretne, mivel a legelőjén értékes növények vannak, ezért nem legeltethet annyi állatot, amennyit szeretne, amit ez a pontozási rendszer nem veszi figyelembe. Az elmúlt időszakban több ezren kapcsolódtak be ilyen környezetvédelmi programba, vál?lalva, hogy a következő öt évben betartják a vállalt környezetvédelmi feltételeket. Ez a rendszer azonban nem veszi figyelembe, hogy az előző években ilyen feltételek vállalására ösztönözte a kormány őket, ezért legfeljebb 5 pontot kaphatnak.

Kinek van nagyobb esélye a sikeres pályázásra?

Annak, aki több állatot tart egységnyi földön. Ugyanez érvényes abban az esetben is, ha a vállalkozó csak állattartással foglalkozik, megművelt földje nincs. Ha viszont megnézzük, hogy ez az utóbbi feltétel melyik ágazatra vonatkozik, akkor egyértelműen kiderül, hogy a baromfitenyésztésre. Ez az ágazat kapta azonban az elmúlt 5-6 évben a legtöbb támogatást fejlesztésre, ez az egyedüli olyan ágazat, melyben az állomány nem csökkent, hanem nőtt. Sőt, azt a két konkrét nagyvállalkozót is meg lehet nevezni, akinek kifejezetten kedvező ez, mintha kifejezetten az ő kérésükre került volna be ez a feltétel. Tudjuk ugyanis, hogy a baromfifeldolgozó ipar kinek a kezében van.

Kiében?

Tulajdonképpen egy nagyvállalat, és néhány kisebb uralja a piacot, a kisebbek azonban föld?mű?velést is folytatnak, vagyis másik kosárból is pályázhatnak. Azt is mondhatnánk, hogy a kritériumokba beírták, két embernek jár támogatás.

Úgy véli, hogy a kisvállalkozók nehezen jutnak majd hozzá ehhez a támogatáshoz?

Ha sikeres pályázatot akarnak beadni, nem elég nyereségesnek lenniük, nagyon sok egyéb feltételnek is meg kell felelniük. Úgy vélem, a nyilvánosságra hozott értékelési szempontok hátrányosak a kisvállalkozások számára. Szlovákiában 2003 előtt 4200 cég, vállalkozó folyamodott állami támogatásért. Ekkor bevezettünk egy új támogatási rendszert, ennek eredményeképpen a kérvényezők száma felugrott 15 ezer fölé. A most meghirdetett szempontok azonban csak mintegy 2500 nagyvállalkozásnak előnyösek.

Mennyire lesz transzparens a pályázatok elbírálása, egyértel?műek a kritériumok?

Sajnos, nagyon általános megfogalmazások szerepelnek benne, például az, hogy a projektnek összhangban kell lennie a Vidékfejlesztési Tervvel és a mezőgazdasági minisztérium eszmei céljaival. Ez olyan általános megfogalmazás, hogy ha akarjuk, bármi belefér, ha akarjuk, semmi. Ha a pontozási rendszerben probléma merül fel, a monitorbizottság döntése felhatalmazza a minisztert arra, hogy létrehozzon egy bizottságot, mely elbírálhatja a felmerült problémát, és jogosult döntést hozni a kérdésben. Megállapíthatja, hogy a projekt összhangban van-e a felsorolt célokkal, vagyis arról dönt, jár-e a támogatás. Az elmúlt időszakban elértük, hogy világos kritériumrendszer létezett, mindenki tudta, miért mennyi pont jár. Ha most egy bizottságot hoznak létre, melynek még a jogi alapja, alapszabálya, tagjainak kinevezési módja sem ismert, akkor a pályázó egyáltalán nem láthatja előre, milyen sikerrel pályázhat.

Milyen hatása lesz a kritériumrendszernek az agrárszektorra?

A rendelkezésre álló összeget, a 16 milliárd koronát, nagyon jól fel lehetne használni a vidékfejlesztésre, településfejlesztésre, de a jelenlegi kritériumok alapján csak néhány száz nagyvállalkozás jut majd támogatáshoz, amit nem tartok szerencsésnek. Bízom benne, hogy az új miniszter újraértékelteti a kritériumokat, még annak árán is, hogy a pályázat kiírása esetleg újabb egy hónapot késik. Az lenne a fontos, hogy egyetlen csoport se kerüljön hátrányos helyzetbe, mindenki azonos eséllyel pályázhasson a támogatásra.

A módosításba az európai bizottságnak is bele kell egyeznie?

Nem kell Brüsszellel jóváhagyatni, tehát a minisztérium gyorsan módosíthat rajta. Információim szerint nagyon sok kisvállalkozó elégedetlen a kritériumokkal, úgy látom, a mezőgazdasági kamara, és a mezőgazdasági szövetkezetek szövetsége a kistermelőket – még akkor is, ha saját tagjaikról van szó – elárulta. Nem a mezőgazdaság ágazati érdekeit vették figyelembe, az ugyanis semmiképpen sem lehet az ágazat érdeke, hogy 15 ezer vállalkozásból 12 500-at gyakorlatilag kizárjanak a pályázásból. A kritériumok összeállítására nagy hatással voltak a nagyvállalatok.

Megfelelnek a kritériumok a brüsszeli elvárásoknak?

Bizonyos mértékben ellentétesek az uniós agrárpolitikával, mivel az a termelés megőrzéséről, a minőség és a feltételek javításáról szól, tehát a környezetvédelmet, az állategészségügyi feltételeket helyezi előtérbe. A szlovákiai kritériumok azonban a termelés növelésére ösztönöznek, hiszen az kap több pontot, aki több állatot tart, aki nagyobb építkezési beruházást tervez. Azt nem hiszem, hogy Brüsszel beleszól az értékelési rendszerbe, de a vidékfejlesztési tervet ott hagyták jóvá. Fennáll azonban az a veszély, hogy megállíthatják a támogatások folyósítását, ha azt látják, hogy ez a termelés növekedéséhez vezet.