Hatékonyabban védenék az áldozatokat

Az országban évente emberek ezrei válnak bűncselekmények áldozataivá, a családon belüli erőszaknak csupán a legelrettentőbb példái kerülnek napvilágra, a nemegyszer tragikus esetek pedig csak a jéghegy csúcsát képezik. Tavaly például a fővárosban két hónap leforgása alatt két nőt lőttek le, habár haláluk előtt jelentették a rendőrségnek, hogy életveszélyesen megfenyegették őket. A rendőrség ennek ellenére nem segített, mert gyakran nem veszi komolyan a családon belüli erőszak áldozatainak feljelentéseit, bár úgy tűnik, ezen a téren is van némi változás.

Tavaly például a rendőrség hatszázzal több, családon belüli erőszak kapcsán érkezett bejelentés ügyében indított vizsgálatot. Polgárjogi aktivisták szerint ez azt jelenti, hogy a rendőrök is egyre komolyabban veszik ezeket a feljelentéseket.

Az áldozatra fókuszálva

Janka Šipošová (OĽaNO), a Segítség az Erőszak Áldozatainak Polgári Társulás vezetője éveken át figyelmeztetett arra, hogy az áldozatok Szlovákiában nem számíthatnak kellő védelemre. „Hatalmas hiba, hogy nincsenek olyan jogszabályok, amelyek védenék az erőszakos bűncselekmények áldozatait. Gyakorlatilag csak a büntetőjogi törvény foglalkozik ezekkel az esetekkel, s ez a jogszabály az elkövetőket tartja szem előtt, a tettesek megbüntetésére összpontosít, s túlzottan nagy hangsúlyt fektet az ő jogaikra” – emlékeztetett Šipošová.

Ez az állapot a legnagyobb valószínűséggel hamarosan véget ér. Az igazságügyi minisztérium az elmúlt napokban nyújtotta be tárcaközi egyeztetésre azt a törvénytervezetet, amely a bűncselekmények áldozatainak védelmére vonatkozó szabályokat egységesíti vagy módosítja, ezeket ugyanis jelenleg számos különböző törvény érinti, az új jogszabály számos, eddig nem ismert meghatározást is tartalmaz. „Az áldozatok támogatása vagy védelme nemcsak arról szól, hogy kártérítést kapjanak, hanem elsősorban a nekik felkínált szolgáltatásokról” – magyarázta Žitňanská.

A tárcavezető emlékeztetett, hogy a szlovák jogrend például máig nem ismeri az áldozat fogalmát, a módosítás elfogadása után ezen kívül a veszélyeztetett áldozat is bekerülne a törvénybe. Žitňanská szerint az áldozatok abban veszélyeztetettek, hogy segítség nélkül nem tudják érvényesíteni jogaikat. Ebbe a csoportba sorolnák a kiskorúakat, a nőket vagy a 75 évnél idősebb személyeket. Az áldozatnak joga lesz szakmai segítségnyújtásra, jogi segítségre ám anyagi kártérítésre is.

A minisztérium ugyanakkor azt akarja, hogy a tárca által akkreditált szervezetek szakosodjanak az áldozatoknak nyújtott segítség teljes skálájára. Ezzel az akkreditálással akarják elérni a felkínált szolgáltatások minőségét, a szervezetek tevékenységét folyamatosan ellenőrizni fogják. Bár az áldozatoknak már most is számos lehetőséget garantálnak, a tárca szerint a tapasztalat igazolta, hogy jobb, ha mindent egy helyen megkapnak, egy helyen tudnak hozzájutni. „Ideális lenne, ha ezen szervezetek által nyújtott segítség komplex lenne, tehát a jogi segítségtől a pszichológiai segítségnyújtásig vagy egyéb olyan segítségig, amely az adott esetben szükséges” – mondta a miniszter. Ezen szervezetek tevékenységét a tárca nem közvetlen finanszírozással fogja megoldani, az általuk elvégzett tevékenységet fogja téríteni az állami költségvetésből különböző dotációk keretében.

Egyszerűbb kártérítés

Komoly változás érinti épp az áldozatoknak odaítélt kártérítéseket. Jelenleg ugyanis az áldozatoknak nincs más esélyük, mint külön polgárjogi pereken követelni az összeg kifizetését. „Ezen a téren a gyakorlati tapasztalatokból indultunk ki. Például ha a kártérítés lehetősége büntetőjogi per során merül fel, el akarjuk érni azt az állapotot, hogy a bíróság a büntetőjogi per során határozza meg a kártérítés összegét, és ugyanakkor döntsön is róla, hogy ne kelljen az áldozatnak emiatt még polgárjogi pert is kezdeményeznie” – tájékoztatta lapunkat Peter Bubla, az igazságügyi tárca szóvivője.