Hárommegyés modell: kevesebb magyar képviselő

MÓZES SZABOLCS

Marian Kotleba sikere felülírta a korábbi megyei témákat, így az utóbbi napokban keveset hallani a megyerendszer átalakításáról. Ennek ellenére több mint valószínű: a Smer hozzá akar nyúlni a területi felosztáshoz.

Többismeretlenes egyenlet

Ficóék általában kétféle módosítást emlegetnek: 3 vagy 3+1. Vagyis három kerület vagy három kerület plusz a főváros. A mélyrehatóbb elemzést három bizonytalansági tényező nehezíti: nem ismerjük, pontosan milyen megyehatárok lennének. Trencsén megye területe például korábban két kerülethez tartozott, de a Rozsnyói járás átszabása miatt az egykori Kelet- és Közép-Szlovákia határa sem egyezik a mai Kassa és Besztercebánya megye közötti határvonallal.

Másrészt nem tudjuk, Ficóék hozzányúlnának-e a jelenleg többségi választási rendszerhez – ez egyébként most nekik kedvez, délen pedig a magyar pártoknak. Harmadrészt pedig nem tudjuk, megváltoztatnák-e a megyei közgyűlések összetételét: korábban ugyanis felvetődött, hogy a kormányzat is küldene képviselőket a testületbe.

Erős Smer, gyengébb magyar érdekérvényesítés

Akárhogyan is alakítják át a megyei rendszert, két dolog biztosnak tűnik. Keleten és középen erős lenne a Smer pozíciója, nyugaton – alacsony pozsonyi támogatottságuk miatt – pedig mérsékelt. A másik tanulság: a magyar érdekképviselet gyengülne az összeolvasztással.

Feleannyi magyar képviselő ülne a kelet-, valamint a közép-szlovákiai kerületi parlamentekben, mint most Kassa, valamint Besztercebánya megye közgyűléseiben. Nyugat-Szlovákiában nem lenne ennyire erős a visszaesés, ám itt is meggyengülne az érdekérvényesítés lehetősége. Itt most Pozsony megyében koalícióban irányíthatják a kerületet a magyar pártok, Nagyszombat megyében pedig várhatóan koalíciót köt a Smer és az MKP.

Kevésbé figyelnének

a déli járásokra

Magyar nemzetiségű megyeelnököt eddig sem sikerült megválasztatni, a hárommegyés modellben ennek lehetőségét gyakorlatilag ki lehetne zárni. A legfőbb gond viszont valószínűleg az lenne, hogy – az egyébként is hátrányos helyzetű – déli járásokra még kevesebb figyelem irányulna.

Regionális politikával foglalkozó szakértők szerint pl. Közép-Szlovákia déli régiójának helyzetén némiképp az javíthatott volna, ha 2001-ben megalakul egy déli megye (Gömör-Nógrád), ám ha a jövőben a régió Zsolna megyével együtt egy még nagyobb egység része lesz, szinte biztosan marginalizálódik pozíciója.

A megyerendszer reformja viszonylag nagy feladat, elemzők szerint, ha a kormány változtatni akar, már jövőre lépnie kell. 2015-ben ugyanis már túl közel lesznek a következő parlamenti választások, ez pedig ront a reform elfogadásának esélyein. A jelenlegi megyerendszer egyik legnagyobb gondja, hogy az emberek nem érzik a magukénak: emiatt is alacsony a választási részvétel. Elemzők úgy vélik, a háromkerületes modell esetében is megmarad ugyanez a veszély.