Háromból egy elbénázta a szavazást

Bemegy a szavazóhelyiségbe, megkapja a szavazólapokat, kiválasztja, melyik pártlistára adná le voksát, esetleg bekarikáz rajta két jelöltet, a lapot beteszi a borítékba, majd azt bedobja az urnába. Egyszerű, mint a pofon. Az emberek 97 százaléka végre is tudja hajtani. Van olyan település, ahol viszont háromból csak két választónak sikerült ezt megcsinálnia.

Az Eperjesi járásban fekvő Janó (Janov) kisközségben az emberek 21 százaléka elment szavazni, ám az 52 szavazó közül csak 34-en adtak le érvényes voksot. A szavazatok harmada érvénytelen volt. A Tőketerebesi járásban fekvő magyarlakta Bolyban sem sikerült fényesre a voksolás, csak a leadott szavazatok 85 százaléka volt érvényes.

A legmagasabb részvétel a Bártfai járásban fekvő, ruszinok által lakott Regettőn (Regetovka) volt: 80 százalékos. A 35 választásra jogosult polgárból 28 leadta szavazatát. 79,4 százalékos volt a részvétel Szútoron (Rimaszombati járás), a túlnyomórészt romák által lakott településen 258-an voksoltak a 325-ből. A legmagasabb részvételt jegyző települések között túlsúlyban vannak a pártucatnyi, legfeljebb párszáz lakosú kisközségek – ezekben ugyanis, méretüknél fogva, elég, ha két-három család „meggondolja” magát és elmegy szavazni, máris 20–30 százalékponttal megugrik a részvétel. Sok északkelet-szlovákiai (Sztropkói, Homonnai, Felsővízközi járás) aprófaluban volt magas a részvétel.

A legkevesebben a kassai Luník IX. lakótelepen szavaztak: a 3745 választóból 28-ad adták le voksukat. Ez 0,74 százalékos részvételi arányt jelent. A legalacsonyabb részvételt produkáló települések között túlsúlyban vannak a romák által lakottak. A magyarlakta községek közül a legkisebb érdeklődés a Vágsellyei járásbeli Sókszelőcén volt: a közel 3 ezer fős településen csak a választópolgárok 4,13 százaléka járult az urnákhoz.