Három nyelven szolgálja Istent

Pilisszentléleken a többnyelvűség, az egymás mellett barátságban élő nemzetek által megvalósuló béke adott voltMi fogadta Pilisszentléleken, mikor 1960-ban átvette a plébániát?

A falu az akkor még kevés buszjárat miatt egészen elszigetelt volt. A plébános is már rég el akart menni. Én viszont örömmel maradtam itt, a hegyeket mindig is szerettem. Az innen huszonöt kilométerre lévő magyar-német-szlovák nemzetiségű Csolnokról vagyok. A plébánián csak egy-két termet lehetett használni, mert a háború itt igen nagy pusztítást végzett. Kőműves édesapám segítségével hoztuk rendbe a templomot. Viszont jó közösségre találtam, híveim szívvel-lélekkel hallgattak. A falu nagy nehézségek árán, de fejlődött. Mára a lakosság jórészt kicserélődött: főleg magyar fiatalok jöttek kisgyerekekkel. Inkább értelmiségiek, a vidék szépsége vonzotta őket ide. Tudatosan vállalják, hogy a gyerekeik szlovákul és magyarul is megtanuljanak.

Miből élnek itt az emberek?

Eljárnak dolgozni Esztergomba, Budapestre. Amióta elkészült az Esztergomot Párkánnyal összekötő híd, átmennek bevásárolni, fürödni, és a túloldalon élők is gyakran jönnek ide. Pilisszentlélek földrajzi helyzetéből adódóan szeretném, ha a felvidékiek is egyre többen látogatnának minket. Egy időben utazási iroda által szervezett csoportok jöttek egy-egy napra. Megebédeltek a helyi fogadóban, volt egy mise a közeli kolostorromnál, vagy a templomban. Délután a kultúrotthonban gyűltek össze, főleg a német nyelvűek. Beszéltem nekik az egyház helyzetéről, és nemzetiségi dolgokról. Az itteniek szerepeltek, énekeltek, és egy-egy család megvendégelte a turistákat. A túraszervezők alkalmanként pénzzel támogatták az alapítványunkat. Sajnos más érdekek is felszínre kerültek: némelyek fel akarták vásárolni a földeket, hogy majd jó üzletet csinálnak, de ezt sikerült megakadályozni. Nem akartuk, hogy Pilisszentléleket össze-vissza beépítsék.

Mekkora Pilisszentlélek lakossága?

Jelenleg háromszáz fő. Hatszázötven körül volt, majd a szlovák lakosságcsere idején az emberek egyharmada elment. Mire idejöttem, 480-an maradtak, főleg a fiatal családok távoztak. Csolnok német falu, méghozzá ahhoz a hét településhez tartozik, ahol nem volt kitelepítés, bányászok éltek ott, nem is engedték őket. Most már teljesen vegyes a lakosság, de ugyancsak őrzik hagyományaikat. Már rendszeresen tartok ott német nyelvű misét.

Miért jött létre az alapítványuk?

Baselben, 1989. májusában rendezték meg az első Európai Ökomenikus Kongresszust, melyen magam is részt vettem. Itt először találkozott Keletről és Nyugatról – szavazati joggal – hétszáz delegátus, hogy az emberiség égető problémáira megoldásokat javasoljon. Három cél fogalmazódott meg: a béke, a szociális igazságosság, és a természet megóvása. Világossá vált számunkra, hogy a konkrét cselekvés a legfontosabb.

A Pilisszentléleki Modell nem más, mint az ott megfogalmazott elvek megvalósítása. Hogyan látott hozzá mindehhez?

Pilisszentléleken a többnyelvűség, az egymás mellett barátságban élő nemzetek által megvalósuló béke már adott volt. A természetet óva vigyáztunk, hogy ne építsék be az egész települést. Viszont a falunak nem volt tiszta ivóvize, de ezt is sikerült megoldanunk. Megpróbáltunk munkaalkalmat teremteni idegenforgalommal és másképp. Ebben Farkas László vállalkozó segített, aki egy telepet akart létrehozni, régi erdélyi mesterségekkel, orvossal, tanítóval. Ábelszeg lett volna a neve. A két nehéz helyzetben lévő kultúrát, az itteni szlovákot és székelyt szerették volna összehozni. Mindez pénz hiányában nem valósulhatott meg. A közös kultúra így is a miénk, amelynek a többnyelvűség a gazdagsága.

Mi lett volna a közös nyelv?

A magyar, úgy mindenki tudott. Emellett egymás nyelvét, kultúráját is megszerették volna. Az erdélyi magyarok 1984-ben faragtak itt egy székelykaput. A helybeli erdészeti dolgozók is segítettek, az összefogás nagyban nem valósulhatott meg, de ez a kapu maradandóvá tette a kezdeményezést.

A „Béke és Igazság Pilisszentléleki Modell Alapítvány” még mindig működik. Hogyan tudják fenntartani?

Farkas László kegytárgyboltot hozott létre, mellette irodát működtet. Az ott dolgozók fizetésük egy részét, év végén pedig éves adójuk egy százalékát felajánlják az Alapítványnak. Ebből a pénzből támogatjuk a pilisszentléleki iskolát is, ahol kétnyelvű oktatás folyik. A falu Esztergomhoz tartozik, nem vagyunk önállóak, így sok mindent nem valósíthatunk meg. Nincs polgármesterünk, csak képviselőnk, aki idevalósi, de Esztergomban lakik. Tíz éve már én sem vagyok itt, és mégis megy tovább amit elkezdtem. Csolnokon most készült el a plébánia: a régit félig lebontották, majd felépítették, mert nagyon elhanyagolt volt.

Könyveket is kiadnak...

A Béke és Igazság Pilisszentléleki Könyvkiadó, saját költségből. Köztük van egy egészen egyedülálló történelmi sorozat, a legnagyobb magyar szamizdat, amin tíz éven át dolgozott egy katolikus pap tanár Esztergomban. A kötetek áttekintik a magyar történelmet a Mohácsi vésztől napjainkig. Emellett egy német nyelvű folyóiratot is kiadunk. Először különálló volt, most már beépült a magyarországi németek hetilapjába. Minden második héten jelenik meg Budapesten. Kezdeményezésemet egy budapesti német lelkész folytatta, most egy evangélikus lelkész vette át. Ugyanezt megvalósítottuk szlovák nyelven is, de az anyagiak miatt megszűnt, pedig nagyon színvonalas volt. Egy újabb álom, hogy ez újraindulhasson.

Magánemberként mi az ami hajtja, élteti?

Nem is tudom, mi az a magánember. Tizenhat éves koromban a papi hivatást választottam. Az a szép benne, hogy ha én már nem tudom véghezvinni amit elkezdtem, az itt élők akkor is folytatják. Itt valamit sikerült. A különböző helyekről idetelepülő fiatalok talán majd még jobban átérzik mindezt. Itt a Pilisben néhány éve megszületett a „Pilisi himnusz”, valószínűleg egy magyar népdalból. Hallottam már szlovákul és németül is. Ez is mutatja a közös kultúrát. Nem tudni honnan ered, mindenki a magáénak érzi. A többnyelvűség az elvem, amit nem mindenki képes követni. Azonban Magyarországon mindig éltek olyan emberek – az értelmiség, vagy az iparosok –, akik értettek két-három nyelven. Mindez természetes volt. Annál jobb magyar volt valaki, minél több nyelven beszélt.

NÉVJEGY

Dr. Szeifert Ferenc 1960-67-ig, majd 1977 óta máig a magyarországi Pilisszentlélek plébánosa. Az elmúlt években a szomszédos Csolnokot is rábízta főpásztora, azóta az ottani plébánián él. Pilisszentléleken 1989-ben kezdeményezésére jött létre a ,,Béke és Igazságosság Pilisszentléleki Modell”, amellyel a baseli ökumenikus kongresszus programját kívánta megvalósítani. Doktori disszertációját ,,A magyarnyelvű teológia kezdetei Pázmány Péternél” címmel írta a budapesti teológián. Szlovák nyelven imádkozni, misét mondani, és olvasni tud. A teológián latin és német könyvekből tanult. Magyarul, németül, szlovákul végez istentiszteletet háromféle anyanyelvű híveinek.