Galbavý esélyeit a kevés szlovák szavazó temette el

ÚJ SZÓ-ELEMZÉS

56:44. Ilyen arányban nyert szombaton a megyeelnök-választás második fordulójában Milan Belica, a Smer jelöltje Nyitra megyében, s megtartotta posztját. Melyen 2001 óta ül – ezzel nem mellesleg csúcstartó a szlovákiai megyeelnökök között.

Idén szétesett a 2005-ben összetákolt szlovák nagykoalíció, Tomáš Galbavý személyében a jobboldali pártok – a KDH-t kivéve –, valamint a Híd és az MKP által indított megyeelnökjelölt szállt ringbe. Az első körben 9 százalékponttal szerzett kevesebbet Belicánál, a különbség a második fordulóban is megmaradt.

Alacsony részvétel a magyarlakta régiókban

Galbavý vereségének egyik oka a déli, magyarlakta járások alacsonyabb részvételi arányában keresendő. Míg a Komáromi vagy a Vágsellyei járásban csak a választópolgárok 13–13 százaléka voksolt, a szlovák Aranyosmaróti járásban viszonylag sokan járultak az urnákhoz. Kulcsfontosságú volt a legnépesebb régió, a Nyitrai járás relatív magas részvételi aránya (17,3%). Ez ugyanis Belica egyik bástyájának számít. A magyarlakta járások közül egyedül a Párkányi választókörzetben volt az átlagnál magasabb szavazókedv (18,5%), ám ebben a körzetben viszonylag kevesen laknak, így abszolút számokban kevés voksot szállít.

Galbavý vereségének másik oka, hogy nagyrészt csak a magyar választókra támaszkodhatott. Annak ellenére, hogy szlovák nemzetiségű – nem is tud magyarul – több cikluson keresztül az SDKÚ parlamenti képviselője volt, s nagyrészt szlovák pártok indították. A magyarok aránya a megyében nem éri el a 30%-ot, a szlovákok jelentősebb támogatása nélkül csak a déli járások erőteljesebb részvételi arányával tudna győzni egy jelölt.

A szlovák falvakban 15%

Az etnikai szavazás a legjobban az Érsekújvári járás adatain mutatható be (lásd az ábrát). Minél nagyobb a magyar lakosság aránya egy településen, annál több szavazatot kapott Galbavý. A színszlovák községekben átlagosan 15% körüli eredményt ért csak el.

A községsoros adatok böngészése közben szembetűnik egy érdekesség: az Érsekújvári járásban a legalacsonyabb részvételi arány a vegyesen lakott településeken volt. Nemzetiségileg minél homogénebb (akár magyar, akár szlovák többségű) a község, annál többen járultak urnához a második fordulóban – s természetesen mindegyik etnikum szinte kivétel nélkül a „saját” jelöltjére szavazott. Igaz, hogy a nemzetiségileg egyszínű, illetve a vegyes települések részvételi aránya közötti különbség nem nagy, ám szignifikáns.

Galbavý vereségének legfőbb tanulsága: hiába indítanak a régióban gyengébb szlovák pártok a magyarok támogatásával szlovák megyeelnökjelöltet, megválasztásához nem támaszkodhatnak arra, hogy a magyarok szavazataival sikeres lesz jelöltjük. (MSz)