Gabonakór Dél-Szlovákiában

Zalabai Gyula: „Az időjárás kedvezett a vírushordozók, a levéltetvek elterjedésének.” A szerző felvétele A gabona törpevírusos megbetegedése nem új keletű, ugyanakkor egyes agronómusok szerint évtizedek óta nem pusztított térségünkben a mostanihoz hasonló mértékben.

Tavaly minden körülmény megvolt ahhoz, hogy az őszi árpa, amely lényegesen érzékenyebb a vírusos betegségekre, megfertőződjön. Az utóbbi években a vetés idején rendkívül meleg időjárás uralkodott. Lehet, hogy ez a globális felmelegedés következménye, lehet, hogy csak egy rövidebb felmelegedésről van szó, tény viszont, hogy az időjárás kedvezett a vírushordozók, a levéltetvek elterjedésének. Mi már tavaly is felfigyeltünk arra, hogy az árvakelés és az évelő fűfélék nagymértékben fertőzöttek a vírussal. Fennállt a veszélye annak is, hogy a hordozók a vírust átviszik a korán kelő gabonafélékre. Félelmünk beigazolódott, ugyanakkor ilyen erős fertőzést mi sem feltételeztünk. A jelenlegi állapot azonban nemcsak a vírus következménye. A fritlégyfertőzés és a vírusbetegség lényegesen legyengítette az őszi árpa fagyálló képességét, a hoszszan tartó mínusz 19 fokos hideg, valamint a többi betegség még tovább gyengítette az árpát. Ezek a betegségek normális körülmények között nem okoznak különösebb gondot, a fertőzött növényeket azonban jelentősen sújtották. Másrészt viszont az agrotechnikai fegyelem fellazulása is hozzájárult a vírushordozók elszaporodásához.

Későn szántanak, vagy költségmegtakarítás miatt valamilyen agrotechnikai eljárást mellőznek a termelők?

Régen jobban odafigyeltek arra, hogy a tarlót megfelelően kezeljék, a tarlóhántást elvégezzék, és hogy az árvakelés ne tudjon megerősödni. Ez ma részben pénzkérdéssé vált – a termelőknek nincs keretük arra, hogy a műveleteket időben elvégezzék. Másrészt viszont az árvakelésen megerősödő vírushordozók elszaporodhatnak, és áttelepedhetnek a korán kelő gabonára. A fertőzés már ősszel megtámadta a fiatal csíranövényeket, amelyek a betegséget magukban hordozták, viszont a betegséget a bokrosodás megindulása idején lehetett csak diagnosztizálni.

Az állami fajtakísérleteket is megtépázta a vírus, pedig ősszel és tavasszal is vegyszeresen kezelték.

A vírusos betegségek ellen nagyon nehéz védekezni. Csak preventíven lehet a hordozók ellen fellépni. Nagyobb gond az, hogy sem árpában, sem búzában nincsenek ellenálló fajták.

Önök kikérték a régió termelőitől, illetve az agrárönkormányzattól a károkra és az alkalmazott agrotechnikára vonatkozó adatokat. Mire jutottak az értékelés során?

Nehéz valamilyen következtetést levonni, mert minden adat más és más körülmény között született. A mi kísérleti parcelláinkat alapul véve leszögezhető, hogy az egy-két héttel később vetett gabona lényegesen egészségesebb, mint a korábban vetett árpa és búza.

Egyes termesztők a fajtákra vagy a vetőmag minőségére panaszkodtak. Mennyiben járulhatott hozzá a vetőmag a vírus elszaporodásához?

Tenyészkertünkben különböző búza- és árpafajtákat termesztünk. Tapasztalataink alapján leszögezhetem, hogy az egyes fajták között lényeges különbség az ellenállóságban nincs. Erős fertőzésnél az összes fajta fogékony, az egyes fajták között csak halvány eltérések vannak. Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy a betegség, amely idén jelentős károkat okoz a termelőknek, vetőmaggal nem terjed, tehát a hibát semmiképpen sem lehet a vetőmagban keresni.

A vírusos megbetegedés ellenére ön nem tart jelentősebb terméskieséstől. Mire alapozza optimizmusát?

A vírus főként az őszi árpát sújtotta, amelyet 32 614 hektáron vetettek a termelők, tehát lényegesen nagyobb területen, mint a korábbi években. A kevésbé fertőzött búza esetében sok minden függ attól, hogy az időjárás miként alakult a továbbiakban. Az őszi kalászosok kiesése más növényekkel pótolható, így például szójával, napraforgóval vagy kukoricával.

Elkészültek az első kárbecslések

Pozsony. Az agrártárca összesítése szerint Szlovákiában mintegy 2,5-3 ezer hektáron kell kiszántani az őszi árpát. A legnagyobb károk a Nagyszombati kerületben keletkeztek: mintegy 916 hektáron károsodott súlyos mértékben az őszi árpa. A Dunaszerdahelyi járásban az árpának mintegy 98 százaléka kerül eke alá, az őszi búzának pedig a 10-11 százaléka károsodott. A fertőzés mértékéről nincsenek adatok. Az Érsekújvári járásban 190 hektáron, a Komáromiban 177, a Nyitraiban 118 hektáron aratta le az őszi árpát a betegség. Aránylag jelentős károk keletkeztek a Vágsellyei járásban is. A Besztercebányai kerületben 290 hektár károsodott, a Zsolnaiban pedig 100. Nem zárható ki, hogy a ténylegesen kiszántásra kerülő terület nagyobb lesz, mivel sok termelő a sárguló növényzet láttán más, kezelhető betegségekre gyanakodott.