Forró: Én nem arra összpontosítok, hogy ki fogja megnyerni a választást (VIDEÓ)

Az önök elnöksége úgy döntött, nem ülnek le más magyar politikusokkal nyilvánosan vitázni. A minap ugyanakkor mégis részt vett egy televíziós vitán, ahol az egyik vendég Simon Zsolt, a Magyar Fórum vezetője volt. Ön szembe ment az elnökségük döntésével?

Nem mentem szembe az elnökségünk döntésével. Jeleztük, hogy amennyiben más pártok részvételével lesz mód vitázni, akkor mérlegelni fogjuk ezt a lehetőséget. Ezt az említett esetben megtettük és úgy döntöttünk, a polgárok korrekt tájékoztatása érdekében ezt a vitát vállaljuk. Az idő megmutatta, hogy ez egy jó döntés volt. Az ilyen lehetőségekkel a továbbiakban is élni fogunk. Azt viszont, hogy kizárólag magyar politikusok vitatkozzanak kamerák, illetve mikrofonok előtt, nem tarjuk hasznosnak. Az embereknek elegük van abból, hogy a magyar politikusok egymással vitatkoznak. Mi meg szeretnénk mutatni, hogy lehet ezt másként is csinálni. A szlovák politikusok évek óta egymással vitatkoznak, most már nem csak veszekednek, hanem verekednek is, élő adásban rugdossák egymást. Ennek véget kell vetni. Mi pedig jó példával szeretnénk elöl járni.

„A Szövetség elnöksége elfogadott egy határozatot, melynek értelmében elutasítjuk a további vitákat a magyar politikusok között” – ezt közölte lapunkkal Pandy Péter, a pártjuk Országos Tanácsának elnöke. Ez a mondat azt jelenti, hogy önök semmilyen magyar politikussal nem fognak a nyilvánosság előtt vitázni. Ön pedig arról beszél, hogy azokat a vitákat utasítják el, ahol kizárólag magyar politikusokkal szembesülnének. Ez utóbbi az elnökségi döntésük egyfajta „harmadik mondata”?

Szerkesztő úr, ön úgy gondolja, hogy ez a legfontosabb dolog, ami a polgárokat érdekli? Mert szerintem az a fontos, hogy milyen a jelenlegi helyzet. Az emberek azt látják, hogy emelkednek az élelmiszer- és energiaárak, a jelzáloghitelek kamatai nőnek. Ezek azok, amik aggasztják az embereket, mi ezekre szeretnénk összpontosítani. Ha úgy gondolja, hogy a polgárokról szeretne beszélgetni, akkor térjünk rá azokra a kérdésekre.

Igen, a polgárokat, az önök szavazóit nyilván érdekli, mennyire tartja magát a Szövetség az álláspontjaihoz, hiszen az önök elnökségének van egy másik döntése is. Ennek értelmében, ha a parlamentbe jutnak, akkor nem lépnek koalícióra a Smerrel. Ezt a döntést is ilyen könnyen felülírják?

Az előző elnökségi döntéseket sem írtuk felül. Ami az együttműködést illeti, mi hangsúlyoztuk, a választás után, vagyis az után, hogy a polgárok eldöntik, kinek adnak bizalmat, kik fognak a parlamentben ülni, kikkel lehet majd tárgyalni a kormányba lépésről, nekünk két szempontunk lesz. Az első, hogy a felvidéki magyarságnak hogyan lehet a legjobb körülményeket biztosítani az oktatás és a kultúra területén, valamit, hogy miként fognak fejlődni a régióink. Jelen pillanatban van egy döntésünk, mely szerint a Smerrel és Kotlebáékkal nem tudjuk elképzelni az együttműködést. Én személy szerint a Republikával sem tudom elképzelni ezt. Erről ugyan nincs elnökségi döntésünk, de szerintem ebben nálunk mindenki egyetért.

Előfordulhat-e olyasmi, hogy a Smerre és a Kotlebáékra vonatkozó elnökségi döntésben is van olyan kitétel, mint amilyen a tévévitákra vonatkozó határozatukban volt, amelyet a nyilvánosság nem ismer és ami által megváltozhat az együttműködésre vonatkozó elnökségi döntésnek az értelmezése?

Ezzel kapcsolatban elmondta mindent. Az elnökségi döntésekkel összhangban cselekedtünk mindig és ez után is így fogunk.

Van-e harmadik mondat?

Lát itt ön harmadik mondatot? Elég világosan elmondtuk, mi az álláspontunk és ehhez tartani fogjuk magunkat.

Elnök úr, ön személyesen milyen garanciát tud adni a választóinak arra, hogy a Smer elutasítására vonatkozó álláspontjuk nem fog megváltozni? Mondjuk, ha Szövetség a törvényhozásba jutna és önök Robert Fico pártjával lépnének együttműködésre, ön lemondana a parlamenti mandátumáról?

Szerkesztő úr, nekünk kötelességünk, hogy a polgárok érdekeit képviseljük. Ezzel kapcsolatban van egy döntés. Amennyiben mi olyat tennénk, ami a polgárok érdekeivel szembe menne, akkor azt a választók, negatív érelemben, meghálálják. Ha felelősségteljesen akarunk politizálni, akkor a polgárok érdekeit kell szem előtt tartanunk. Mi ezt fogjuk tenni, ahogy ezt tesszük most a megyei képviselő-testületekben is, ahol sikeresen tudunk kormányozni. A megyei választás után a Szövetség ugyanis 54 megyei képviselővel a legerősebb párt lett egész Szlovákiában. A következő pártnak húsz megyei képviselője van. Azokban a megyékben, ahol erősek vagyunk, tudunk kormányozni, és a polgárok érdekeit tekintjük elsődlegesnek. A választók ezt meg is hálálják, hiszen a megyei képviselőinket rendre megerősítik. Sőt, most továbbiakat is megválasztottak. Az emberek érzik, hogy az érdekeiket képviseljük. És ezt fogjuk tenni a jövőben is.

Ha az emberek érdekeinek képviseléséhez a Smerrel való együttműködésre van szükség, ön lemond-e a mandátumáról?

Én ezzel kapcsolatban elmondtam mindent. A polgárok eldöntik, hogy ki kerül a parlamentbe, milyen súllyal lesz ott. Csak ez után tudunk erről beszélni. Addig összpontosítsunk arra, mit szeretne a felvidéki magyarság. Mi ezeket az érdekeket fogjuk szem előtt tartani.

Sólymos László, a Kékekkel együtt induló Híd elnöke az Új Szó-stúdióban azzal vádolta meg önt, hogy nem tartotta megfelelően egyben a pártot, ezért döntött a Híd elnöksége úgy, távozik a Szövetségből. Simon Zsolt pedig azzal vádolta önt, hogy a Magyar Fórummal való egyeztetések során sem tette oda magát. Nem kellett volna önnek ebben a tekintetben jobban teljesítenie?

Nézze, aki rajta szeretett volna lenni a listán, az rajta van. Mi azt mondtuk, hogy egységes listát akarunk állítani. Az, hogy néhány személy úgy döntött, nem akar ezen szerepelni, az ő elhatározásuk. Hátat fordítottak a pártnak, hátat fordítottak a közösségnek. Ha pedig megnézi, akkor azok az emberek, akik kiléptek, nem egyesültek, hanem külön utakon járnak. Ez is azt mutatja, ők azok, akik nem tudnak együttműködni, nem tudják megtalálni a közös hangot. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy a felvidéki magyarságot egyben tartsuk. Véleményem szerint az, hogy néhány ember elment, azt jelenti, ők nem az egységet próbálták erősíteni. Hiszen ez utóbbihoz arra van szükség, hogy minél többen legyünk, nem pedig arra, hogy egyesek távozzanak. A párt tagságát tekintve kb. egy százaléknyi tagunk távozott. Az idő pedig megmutatta, hogy nem ez a helyes út. Szerintem be kellene látniuk, hogy a felvidéki magyarságnak ismét lehet parlamenti képviselete, és döntést kellene hozniuk arról, hogy visszalépnek a választáson való indulástól. A választóiknak pedig azt kellene mondaniuk, hogy szavazzanak a Szövetségre. Ha ugyanis azt akarjuk, hogy a magyaroknak és a régióinknak legyen képviselete, ez az egyetlen megoldás. A Szövetség ugyanis az egyetlen magyar párt, amelynek esélye van arra, hogy a parlamentbe kerüljön.

Jól értem, hogy a Kékekkel együtt induló Hidat és a Magyar Fórumot visszalépésre szólítja fel?

Igen. Ezt már többször megtettem. Ha ugyanis politikusként gondolkodnak, akkor valóban ez lenne a megfelelő lépés. Van még néhány napjuk arra, hogy ezt eldöntsék.

A két említett szereplő azonban többször leszögezte, nem lépnek vissza. Tárgyalnak önök ezekkel a pártokkal erről?

Én felvettem a kapcsolatot néhány személlyel. A választásokig eldől, hogy valóban az embereket akarják-e képviselni, vagy önös érdekeket helyeznek előtérbe. A döntés az ő kezükben van. Szeptember 30-a után nekik fog kelleni elszámolniuk a lelkiismeretükkel és a polgárok felé is.

Sólymos László arról is beszélt, azért távoztak a Szövetségből, mert a párton belül egyesek nem bírták elviselni, hogy valakinek más véleménye van. A Szövetségben tehát egy vélemény-homogenizáció zajlik?

Nincs vélemény-homogenizáció és nem is lesz. A pártunk egyedisége a sokszínűségében rejlik. Ez továbbra is így van. Az, hogy a Most-Híd-platform továbbra is nálunk maradt, azt mutatja, mi nyitottak vagyunk más véleményre és el is tudjuk fogadni. Családon belül sem gondolkodik mindenki egyformán. Egy háromgyermekes apa teljesen máshogy látja a világot, mint egy fiatal, aki most kerül ki az egyetemről. Egy édesanya, akinek munka után a családot kell ellátnia, másként látja a világot, mint egy frissen érettségizett ifjú hölgy. A pártunkon belül is különböző nézetek, vélemények vannak, de két dolog összeköt minket. Ez pedig az, hogy a felvidéki magyarságot akarjuk erősíteni, hogy sikeresek legyünk, illetve hogy a régiónk végre fejlődjön. Lehetnek tehát különbözőek a vélemények, az is előfordulhat, hogy nem fog mindenki szeretni mindenkit, de el kell tudnunk fogadni a másikat. Ugyanis csak így együtt, összetartva tudunk erősek lenni.

Szóba került már a teljesítmény. Orbán Viktor (Fidesz) magyar miniszterelnök tusnádfürdői beszédében úgy fogalmazott, és idézem: „Az, hogy a felvidéki magyarság nem tudja elérni a parlamenti képviseletét Pozsonyban, minden visszafogottság mellett is egy gyenge teljesítmény”. Mennyire érzi úgy, hogy ez a megállapítás önre is vonatkozik?

Ez minden felvidéki magyarra vonatkozik. Az ország lakosságának 8,5 százalékát alkotjuk és csak 5 százalékos a bejutási küszöb. Minden esélyünk megvan arra, hogy a parlamentbe kerüljünk. Egyre több közvélemény-kutató intézet méri a Szövetséget a parlamentbe, sőt, minden ilyen intézet növekvő tendenciát mutat a pártunk támogatottságát illetően. Ismét rámutatnék, hogy a megyei választáson a legsikeresebb párt lettünk az egész országban. A közösségünkben tehát van annyi erő úgy teljesítményben, mind pedig számbelileg, hogy parlamenti képviseletünk legyen.

A szlovák pártok jelenlegi támogatottsági mutatói szerint kétféle kormány alakulhat. Az egyiknek a gerincét a Smer és a Hlas képezi, a másik lehetőség, hogy a Progresszív Szlovákia és a Hlas alakít kormányt. Az önök elnökségi döntése kizárta a Smerrel való együttműködést. Ez akkor azt is jelenti, hogy ha önök a parlamentbe kerülnek, akkor a Progresszív Szlovákiával fognak kormányozni?

Csak ismételni tudom, hogy ezt a polgároknak kell eldöntenie. Ön egy hipotetikus forgatókönyvet vázolt fel. Majd a tényekből kell kiindulni. A helyzet az, hogy rajtunk szlovák párt soha nem segített. Ha azt akarjuk, hogy a felvidéki magyarság gyarapodjon, hogy a régióink fejlődjenek, hogy utak épüljenek, akkor ahhoz magyar képviselet kell. Amióta nincs magyar képviselet a parlamentben a régióinkban a beruházásokat rendre háttérbe szorították. Láthatjuk azt, hogy nélkülük itt nem fog fejlődni semmi. Tulajdonképpen az embereket azért büntetik, mert Dél- és Kelet-Szlovákiában élnek. Büntetve van, az itt élő magyar, szlovák, roma és ruszin is, mindenki. Elég csak megnézni az R7-es gyorsforgalmi utat. Három és fél év alatt egy centimétert nem építettek hozzá. Az országban több mint 860 km autópálya és gyorsforgalmi út van, amiből 102 km van Dél- és Kelet-Szlovákiában. Az ország legnagyobb munkanélküliségétől szenvedő járások közül kettő a mi régióinkban van. Minél keletebbre megyünk, a településeken a csatornahálózat annál kevésbé van kiépítve. Sőt, sok helyen az ivóvíz sincs bevezetve, ráadásul az illegális szemétlerakatok jelentős része Dél- és Kelet-Szlovákiában van. De a régió kórházait is háttérbe szorítják. Ha tehát nincs parlamenti képviselet, ez a régió nem fejlődik. Nekünk ezen változtatnunk kell. A választó dönti majd el, kik lesznek még a parlamentben, ki milyen súllyal fog rendelkezni. A legutóbbi választás előtt az egyik pártnak a felmérések 7 százalékos eredményt mutattak, aztán 25 százalékot kaptak. Számunkra a felvidéki magyarság kultúrájának, oktatásának a bebiztosítása az elsődleges. Itt kell bebiztosítanunk a közösségünk számára a feltételeket, hogy a gyerekeink, unokáink ne menjenek külföldre. Sőt, el kell érnünk, hogy aki már elköltözött, visszajöjjön ide.

Melyek a programjuknak azok a sarkalatos pontjai, amelyeket, ha a törvényhozásba jutnak, akkor mindenképpen egy kormányprogramban szeretnének látni?

A megmaradásunk és a gyarapodásunk szempontjából az oktatás és a kultúra nagyon fontos. Ezen kívül a régióink fejlődése és felemelése is kiemelt jelentőségű. Ezen túl a történelmi ügyeket is rendbe kell tenni. Ez utóbbi egyébként a szlovákoknak és a magyaroknak is érdeke. A Beneš-dekrétumok és a kettős állampolgárság tiltásának feloldása is szerepel a programunkban. Ezeket azért is kell megoldani, hogy a szélsőséges pártok ezeket ne vehessék elő magyarkártyaként, ne használhassák fel kampányeszközként. Én úgy gondolom, ezekkel a történelmi ügyekkel kapcsolatos kérdésekre elsődlegesen nem a politikusoknak kellene választ találniuk, hanem a történészeknek és jogászoknak. Mi azonban mindenképpen segíteni és támogatni fogjuk őket ebben. Fontos, hogy a történelmi ügyek végre minden fél számára korrekt módon le legyenek zárva.

Mi történik akkor, ha nem jutnak a parlamentbe? Ebben az esetben ön lemond a pártelnöki tisztségéről?

Szerkesztő úr, ilyenről nincs is miért beszélni. Közösségünk számára az egyetlen esély az, hogy a parlamentbe kerüljünk, nincs más alternatíva. 8,5 százaléknyi magyar él az országban. Mi ezt megcsináljuk, mert minden esélyünk és lehetőségünk, illetve az erőnk is megvan ehhez. Még egyszer hangsúlyozom, szlovák párt rajtunk soha nem fog segíteni.

Mégis, ha nem minden magyarokat is megszólítani szándékozó párt jutna a parlamentbe, vagy netán egyik sem kerülne a törvényhozásba, és induljunk ki ebből, akkor ön szerint hogyan alakul majd a szlovákiai magyar pártpolitizálás? Újraindul-e például az egységesülési folyamat?

Szerkesztő úr, ha ön az utóbbi változatból indul ki, akkor én önt egyedül hagyom. Én tovább akarok lépni, és azt szeretném, ha a közösségünknek lenne parlamenti képviselete és mindent meg fogok tenni ezért. Másra nem tudok összpontosítani, csak erre.

Rendben, induljunk ki abból, hogy önök bejutnak, de a Kékekkel együtt induló Híd és a Magyar Fórum nem. Ebben az esetben ön szerint újraindul egy egységesülési folyamat?

Ahogy már mondtam, a mostani listánkon is mindenki ott van, aki ott akart lenni. A közösségünket meg kell erősíteni. Ezért mindenki, aki a felvidéki magyarságért akar dolgozni, az nyitott kapukkal fog találkozni. Minden felvidéki magyarral, akiknek a közössége és a régiója fontos, együtt szeretnénk működni.

Milyen intézkedéseket támogatnának, ha a kormányra jutnának, egyetértenének-e például a Speciális Ügyészség átalakításával, esetleg megszüntetésével?

Az elsődleges feladat az, hogy a biztonsági erőket politikamentessé kell tenni. Mi erre fogunk törekedni.

Ez azt jelenti, hogy a Speciális Ügyészséget még inkább függetlenítenék, vagy átszerveznék?

A cél a politikamentesség. Azt, hogy ezt milyen formában lehet megvalósítani, a választások után fogjuk megoldani.

A büntető törvénykönyv hírhedt 363-as paragrafusáról, amely rendkívüli jogköröket biztosít a főügyésznek arra, hogy eljárásokat állítson le, mi az álláspontjuk?

Felül kell vizsgálni ezt a paragrafust. Ugyanakkor egy ilyen jogszabály rengeteg mindennel függhet még össze. Ez nagyon komplex kérdés, de ezt a rendelkezést mindenképpen felül kell bírálni.

Ön szerint ki fogja megnyerni a parlamenti választást?

Én nem arra összpontosítok, hogy ki fogja megnyerni a választást. Én inkább arra figyelek, hogy a felvidéki magyarságnak a lehető legerősebb képviselete legyen. A szlovák pártok ugyanis mindig megfeledkeztek rólunk. Csak a választások előtt ígérgetnek fűt-fát. Nekünk az a feladatunk, hogy minél erősebb képviseletet küldjünk a parlamentbe. Én biztos vagyok abban, hogy úgy, ahogy a megyei választás során sikerült, amikor a legsikeresebb párt lettünk Szlovákiában, most országos szinten is eredményeket fogunk tudni elérni. Arra bíztatok és kérek mindenkit, hogy fogjunk össze, együtt juttassuk be az egyetlen olyan magyar pártot, amelynek esélye van bekerülni a törvényhozásba, a Szövetséget. Abban is biztos vagyok, ha a közösségünknek újra lesz képviselete, akkor a déli és keleti régió nem egy elfeledett része lesz Szlovákiának, a felvidéki magyarság pedig gyarapodni fog.

Ön szerint milyen eredményt fog elérni a Kékekkel együtt induló Híd és a Magyar Fórum körüli csoportosulás?

Ahogy említettem, én azokkal szeretnék foglalkozni, akik erős képviseletet szeretnének. Mi a polgárokra összepontosítunk.