Közélet

Fontos a fiataloknak magyarnak maradni?

Tíz év alatt 62 ezer fővel csökkent a szlovákiai magyarok száma. A demográfusok szerint ennek elsődleges oka a nemzetváltás. Igaz, hogy a 18-34 éves fiatalok kevésbé ragaszkodnak a magyarságukhoz, mint az idősebbek? Írásomban ezekre a kérdésekre próbálok választ adni a Fórum Kisebbségkutató Intézet 2014-es kutatása alapján.
Lampl Zsuzsanna

2014. augusztus 11. 10:27

A kutatás Dél-Szlovákiában zajlott, 3000 fős felnőtt magyar lakossági mintán, amely nem, kor, iskolai végzettség, kerületi és járási megoszlás, illetve város–falu mutatók szerint reprezentatív. Az elemzés még tart, de a fő vonulatok már most is kirajzolódnak.
 
Kulcsfontosságú döntések és értékek
A nemzeti identitással kapcsolatban léteznek úgynevezett nemzetiséggel kapcsolatos kulcsfontosságú döntések. Azokat a döntéseket nevezem így, amelyek alapvetően hatnak a nemzeti identitás kialakulására és további fejlődésére. Eddigi kutatásaink alapján ezek a következők: 1. a saját nemzetiség átörökítése az utódokra (milyen nemzetiségű lesz a gyerek), 2. az iskolaválasztás (a szülők milyen tannyelvű alapiskolába íratják a gyermeküket), 3. a nyelvhasználat, 4. a partnerválasztás és a saját nemzetiség érvényesítése a kapcsolatban.
 
Ezekhez a döntésekhez (nemzetiség, magyarul beszélni, magyarnak maradni, a gyerek magyar iskolába járjon és magyar legyen, a magyarság ne olvadjon be, a magyarlakta település ne szlovákosodjon el, legyen magyar alapiskola és legyenek magyar feliratok, a magyar fiatalok magyar társat találjanak, a magyarok éljenek a jogaikkal, a következő nemzedék őrizze meg szülei nemzetiségét, a fiatalok ne költözzenek külföldre) konkrét értékek társulnak. Mennyire érték, mennyire fontos mindez a szlovákiai magyarok egyes korcsoportjainak? Hasonlítsuk össze a 18–34 évesek, a 35–55 évesek és az 55 éven felüliek értékpreferenciáit.

 
Amint látható, az egyes értékek fontossági sorrendje mindhárom korcsoportnál nagyrészt azonos. De! Az idősebbekhez képest a fiatalabbaknak kevésbé fontosak ezek az értékek. Igaz, van három érték, amelyet a fiatalok fontosabbnak tartanak, mint a középkorosztály, mégpedig az, hogy a település ne szlovákosodjon el, legyenek magyar feliratok, valamint a kettős állampolgárság. Ám a többi értékhez hasonlóan ezt a hármat is a legidősebb korcsoport tartja a legfontosabbnak.
 
A fiatalok kétharmada tartja fontosnak, hogy legyenek magyar alapiskolák, 59% azt, hogy magyarok maradjunk, 57% pedig azt, hogy éljünk a jogainkkal. A legkevésbé fontosnak azt tartják, hogy magyar társuk legyen (23%). Ugyanakkor az értékpreferenciák hátterében két ellentmondás is felsejlik. Az egyik, hogy miközben a harmadik legpreferáltabb érték a jogok érvényesítése, a fiatalok alig fele tartja fontosnak a gyerek magyar alapiskolába járatását, a magyar nyelvhasználatot és a magyar feliratokat – holott ez mind létező jog, amelyet érvényesíteni lehet. A másik ellentmondás, hogy a nemzetiséget a fiatalok alig fele (47%) tartja fontosnak. Ez nem jó „előjel”, mert a korábbi kutatások szerint minél fontosabb valakinek a nemzetisége, annál valószínűbb, hogy nemcsak beszédében, hanem kulcsfontosságú döntéseiben is fokozottabban fogja érvényesíteni a magyarságát. Ugyanakkor a két idősebb korcsoport számára sem a nemzetiség a legfontosabb, nem meglepő hát, hogy kulcsfontosságú döntéseiben ez a két korosztály sem viselkedett-viselkedik mindig magyarként – s ez is hozzájárul(t) a magyarok számának apadásához, ami nem új keletű jelenség. A nemzetváltás tehát nem írható csakis és elsősorban a fiatalok számlájára.
 
A fiatalok eleve „kevésbé” magyarok?
Elképzelhető, hogy a fiatalok eleve „kevésbé" magyarok, mint az idősebbek, s ezért kevésbé fontosak számukra a felsorolt értékek? Hasonlítsunk össze néhány magyarságindikátort – olyan alapvető jellemzőt, amely jelzi a magyar identitás állapotát. Az első a deklarált identitás, vagyis hogy minek tartjuk magunkat. E téren nincs különbség a három korcsoport között, mert mindhárom 95%-a magyarnak vallja magát. A második a származás, de e téren sincs különbség, mert mindhárom korcsoportnál a magyar származás dominál. A harmadik jellemző a gyermekkori családi nyelvhasználat: mindhárom korcsoportra elsődlegesen a magyar nyelvhasználat jellemző, még a vegyes családokban is.
 
A következő fontos indikátor az oktatás nyelve. A másik két korcsoporthoz, de főképp a középkorosztályhoz képest a fiataloknál legalább 10 százalékkal magasabb a magyar iskolákat végzettek aránya, tehát ezen a téren az idősebbekhez képest a fiataloknál fokozottabban kellene érvényesülnie a magyarságmegtartó hatásnak.
 
A fiatalok társas közegének nemzetiségi összetétele sem különbözik a másik két korcsoportétól. A tágabb család, a munkatársak, a barátok, a szomszédok, az üzleti partnerek, a munkahelyi főnökök, a lakóhely legbefolyásosabbnak ítélt, továbbá legközkedveltebb embereinek többsége magyar.
 
Az említett jellemzők tehát nem valószínűsítik, hogy a fiatalok kevésbé magyarok, mint a másik két korcsoport.
 
Van azonban egy további fontos jellemző, amelyben kimutatható a fiatalok és az idősebbek közötti eltérés, s amely fontos tényezője az identitás alakulásának. Ez a partner nemzetisége. A 2. ábra bal oldali része arról tanúskodik, hogy a fiatalok 85 százalékának van magyar partnere, 15 százalékuk él vegyes kapcsolatban. Összehasonlítva a három korcsoportot, épp a fiataloknál a legmagasabb a vegyes (elsősorban magyar– szlovák) kapcsolatok aránya. (Emlékeztetnék arra, hogy a magyar társ fontossága az alacsonyabb korral arányosan csökken.)

 
Nem lehet „visszaszívni"
Az idősebbekhez képest a fiataloknak kevésbé fontosak a kulcsfontosságú döntésekkel kapcsolatos értékek. Az értékekhez való lanyhább viszonyulás két kulcsfontosságú döntésükben is megmutatkozik. A 2. ábra jobb oldali része szerint a legidősebbek 94%-ának magyar a gyereke, a középkorosztályban 92%-ra csökkent a magyar gyerekek aránya, s a fiatalok gyerekeinek már csak 85%-a magyar. Míg a két idősebb korcsoportban magasabb volt a magyar nemzetiségű gyerekek aránya, mint a homogén magyar házasságban élő szülőké, a fiatalokról ez már nem mondható el. Vagyis a saját nemzetiség következő nemzedékre való átörökítésében az idősebbekhez képest a fiatalok sikertelenebbek.
 

Ugyanez nyilvánul meg fokozott mértékben a második kulcsfontosságú döntésben, vagyis az iskolaválasztásban. A 3. ábrán látható, hogy korcsoportonként csökken a magyar alapiskolába járatott gyerekek aránya, hiszen a szülők közül többen végeztek magyar alapiskolát, mint a gyerekeik közül (például a legidősebbek 90%-a járt magyar alapiskolába, de a gyerekeiknek már csak 82%-a). A legmarkánsabb csökkenés épp a fiataloknál mutatkozik, akiknek 91%-a magyar alapiskolát végzett, viszont csak kétharmaduk járatja oda a gyermekét. Vagyis újfent a fiatalok azok, akik a legkevésbé érvényesítik a magyar iskolaválasztás jogát és felelősségét. Ha feltételezzük, hogy a 20%-nyi gyerek, aki még nem jár iskolába, mind magyar iskolába menne, még akkor is kevesebb lenne a magyar iskolába járó gyerek, mint amennyi a magyar iskolát végzett szülő volt. Ez a kizárólagos választás azonban kevésbé valószínűsíthető, ugyanis a még nem iskolaköteles gyerekek többsége vegyes családból származik.
 
Akkor valóban igaz, hogy a fiatalok a nemzetváltás elsődleges hordozói? Egy történet szerint a kutató ellátogat egy faluba, ahol az idősek elpanaszolják, hogy már csak ők magyarok, a fiataloknak nem fontos magyarnak maradni. Harminc évvel később ugyanez a kutató újra elmegy ugyanabba a faluba, és meglepetéssel veszi tudomásul, hogy az idősek elpanaszolják, hogy már csak ők magyarok, a fiatalok már nem akarnak azok lenni...
 
Amint azt bemutattam, a kulcsfontosságú döntésekkel kapcsolatos értékek és a döntések közül a nemzetiség átörökítése, valamint az iskolaválasztás hárítása a nemzedékek közötti összehasonlításban mindig a fiatalabbakra jellemzőbb, s a három korcsoportot tekintve a legfiatalabbakra a legjellemzőbb. Mivel azonban a nemzeti identitás egész életünk során alakulhat, nem kizárt, hogy a kulcsfontosságú döntésekkel kapcsolatos értékeket ma kevésbé preferáló, s a kulcsfontosságú döntéseikben ma nem magyarként viselkedő fiatalok számára idővel mindez fontossá válik, amint arra a fenti történet utal. Csakhogy a kulcsfontosságú döntéseket fiatal korunkban hozzuk. S hiába változnak meg később az értékeink és a véleményünk, a következő nemzedék identitására kiható döntéseket már nem lehet semmissé tenni.
Önnek ajánljuk

Önrész nélkül már nincs lakáshitel

A Slovan nyerte a dunaszerdahelyi stadionavatót

Továbbra is migránsokkal riogat a Fidesz

A Híd új alkotmánybírókat igen, kormányválságot nem akar

Megrázó történetek hiteles hőse

Hétfőtől teljes útlezárás lesz a Nánai úton

Legfrissebb galériák
Olvasta már?