Filip Mónika: Főleg roma gyerekek kerülnek speciális iskolákba

„Tisztában vagyunk vele,hogy ezt az Európai Bizottság is a szemünkre veti. Azért is fontos az óvodai nevelés, hogy megtanulják a szlovák nyelvet azok a gyerekek, akik otthon például roma vagy magyar nyelven beszélnek. Erre azért van szükség, hogy egy vagy két évvel később ne érezzék a lemaradást” – mondta Filip Mónika. Fontos a megfelelő diagnosztizálás, azért is, hogy az a gyerek, akinek nincs mentális fogyatékossága, ne kerüljön speciális iskolába csak azért, mert nem tud szlovákul.

Az EU-tagállamok között Szlovákiában a legnagyobb a speciális oktatásban részesülő tanulók aránya, 2018-ban az alapiskolások 5,7%-a járt speciális osztályba. A roma tanulók aránya a speciális oktatásban az utóbbi években csökkent, de továbbra is ők teszik ki az ilyen osztályokba járó tanulók 63%-át, és a speciális iskolák tanulóinak 42%-át. Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint Szlovákiában jelenleg 365 speciális alapiskola és speciális alapiskolai osztály van.

A következő kérdés az, hogy ezek a gyerekek hogyan tudnak később elhelyezkedni. Filip szerint vannak gyerekek, akik két évig járnak iskolába, és még szakmunkás-bizonyítványuk sincs, amellyel állást szerezhetnének. „Meg kell vizsgálnunk az ilyen típusú iskolákat és a tagintézményeket is” – figyelmeztetett az államtitkár, aki szerint éppen ezekre a tagintézményekre érkezett több panasz az állami tanfelügyelőséghez, mivel megesik, hogy erre egyfajta bizniszként tekintenek. Ezeknek az iskoláknak jóval magasabb normatív támogatás jár, a gyerekek mégsem kapnak megfelelő képzést és nem tudnak elhelyezkedni, fűzte hozzá Filip.