Ficóék „ügynöklistára” tennék a civileket

„Vége azoknak az időknek, amikor az országot a civil szervezetek kormányozták” – jelentette ki Robert Fico, a parlamenti választáson nyertes Smer elnöke múlt héten hétfőn, a koalíciós szerződés aláírásakor. „Ha Szlovákia területén működnek és külföldről finanszírozzák őket, akkor a »külföldi ügynök« megjelölést kell rájuk alkalmazni” – jelentette ki. A sajtótájékoztatón Fico arról beszélt, az ő véleménye szerint ezt az Amerikai Egyesült Államok egy jogszabályának, a külföldi entitásokra, ügynökökre vonatkozó törvénynek, az ún. FARA-nak (Foreign Agents Registration Act) a „szó szerinti fordításával” lehetne megoldani. A kormányprogram ugyanakkor még nem készült el, így nem tudni, egészen pontosan milyen lépésekre lehet számítani. A Smer elnöke a mostani kijelentésével folytatja a közelebbről meg nem határozott civil szervezetek elleni kommunikációs hadjáratot, amelyet még a szélsőjobboldali szereplők kezdtek el. 2018-ban a fasiszta ĽSNS nyújtott be egy olyan jogszabályt, amely értelmében azoknak a szervezeteknek, amelyek külföldi forrásokból is részesülnek, a megnyilatkozásaikkor a következő megjegyzést kellene feltüntetniük: „Vigyázat! Külföldi ügynök!”. Ezt a parlament nem szavazta meg. A mostani választási kampányban az SNS vezetője, Andrej Danko is arról beszélt, egyetért egy ilyen szabály bevezetésével, még 2016-ban pedig a parlamentből most kiesett Boris Kollár is úgy nyilatkozott, szükség van a civil szervezetek ellenőrzésére, az ügynöktörvény elfogadására.

Mi az a FARA?

Az Amerikai Egyesült Államok 1938-ban fogadta el az ún. Foreign Agents Registration Act (FARA) nevű jogszabályt, amelynek eredeti célja az volt, hogy a tengerentúlon is terjesztett náci propagandát megfékezzék. Míg az USA a geopolitikai ellenfelének, nem sokkal később ellenségének, a náci Németországnak a tevékenységét korlátozta a saját területén, addig Fico valószínűsíthetően olyan szervezeteket szeretne megbélyegezni, amelyek a nyugati országokban, a Szlovákiával szövetséges államokban rendelkeznek valamiféle háttérrel. További különbség a hazai civil szervezetek és az USA-ban ügynökként nyilvántartott intézmények között például az, hogy az utóbbiaknak gyakran nem amerikai, hanem külföldi a vezetése. Sokszor tanácsadói, ügyvédi tevékenységet folytató lobbicégekről van szó, amelyek valamilyen külföldi szereplő érdekeit próbálják az USA politikai lépéseiben érvényesíteni. De a tengerentúlon ügynökként tartják nyilván a Kremlt kiszolgáló RT televíziós csatornát is, amely Donald Trumpnak kampányolt.

Filip Vagač, a civil társadalom fejlesztéséért felelős kormánybiztos a szlovák közszolgálati rádióban arról beszélt, az amerikai törvény a civil szervezetekre valójában nem is vonatkozik. „Magában a jogszabály szövegében szerepel, hogy az nem vonatkozik a humanitárius, oktatási, szociális és környezetvédelmi célokat követő szervezetekre” – emelte ki Vagač. Egyébként már most is működik a civil szervezetek és az ahhoz hasonló intézmények, például alapítványok nyilvános jegyzéke, amely a belügyminisztérium honlapján érhető el. Ennek létrehozását még a 2016–2020 közötti Smer-kormány indítványozta.

Először Putyin...

A kormánybiztos is rámutatott, Oroszországban is van egy olyan törvény, amely külföldi ügynökként bélyegez meg bizonyos szereplőket. Amikor ezt Vlagyimir Putyin bevezette, az amerikai jogszabályra hivatkozott, de valójában attól nagyon eltérő intézkedést hozott. Így például először ügynöknek bélyegezték, majd betiltották a Greenpeace környezetvédelmi szervezetet. Ezt az amerikai törvény, ahogy feljebb írtuk, nem teszi lehetővé. „Oroszországban a törvényt a civil szervezetek üldözésére használták” – magyarázta Vagač. Oroszországban az ügynök jelzőt bárkire ráragaszthatják, még csak az sem kell hozzá, hogy külföldről kapjon pénzt, elég, ha részt vesz egy tüntetésen. Egyes újságírókat pedig arra köteleztek, hogy a közösségi médiában tett bejegyzéseik alatt is tüntessenek fel egy mondatot, mi szerint ügynökök lennének. A sokszor idézett Meduza portál, amely Lettországban kénytelen működni, szintén az orosz rendszer által ügynöknek bélyegzett szervezetek listáján van.

… aztán Orbán

A magyar kormány is megpróbálkozott azzal, hogy külföldi ügynöknek bélyegezzen egyes civil szervezeteket. A Fidesz 2017-ben vitte át az ún. civiltörvényt, amely arra kötelezett bizonyos szervezeteket, hogy nyilvános megszólalásaikkor tüntessék fel ezt a véleményük hiteltelenítésére szolgáló bélyeget. Ha pedig ezt elmulasztották, azzal azt is kockáztatták, hogy ügyészi indítványra megszüntetik őket. A lépés ellen tömegtüntetéseket szerveztek, de rendkívül erős negatív nemzetközi visszhangot is kiváltott. 2020-ban aztán a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága kimondta, a jogszabály sérti az uniós jogot, ezért a magyar kormánypárt törölte azt. Most ősszel azonban a Fidesz újabb törvényt szeretne elfogadni, amely a civil szervezeteket és az újságírókat sújtaná. Lényegében megtiltanák, hogy bizonyos szervezeteket külföldről finanszírozzanak.

A Csemadok és a többiek

A Robert Fico által bejelentett intézkedés, a külföldről támogatott szereplők ügynökként való megbélyegzése azért is érdekes, mert az ilyen külföldi finanszírozás pont a szlovákiai magyar intézményeket jellemzi. Több fontos szlovákiai magyar szervezet ugyanis a magyar kormánytól kap jelentős pénzösszegeket. Az ún. nemzeti jelentőségű intézmények állandó magyar állami támogatásban részesülnek. Ilyen például a Csemadok, amelynek országos elnöke, Bárdos Gyula egyelőre nem akar elhamarkodott kijelentést tenni. „Majd ha elindul a törvényalkotási folyamat, vagy megszületik a jogszabály, természetesen mi is hozzászólunk” – mondta Bárdos azzal, hogy szerinte a választások előtt és után szoktak a politikusok nagyot mondani. Hozzátette azonban, ha arra köteleznék a Csemadokot, hogy a külföldi ügynök jelzőt használja magára, akkor az ellen a szervezet tiltakozna.

A Gombaszögi Nyári Tábor mögötti infrastruktúrát is fejlesztő, szintén jelentős magyar állami támogatásban részesülő Sine Metu Polgári Társulás vezetője, Orosz Örs arról beszélt, az ő intézményüket Szlovákiában a közszféra regisztrált partnereként tartják nyilván. „Bármilyen vegzálás is következik, mi helyt fogunk állni” – jelentette ki. Egyben úgy gondolja, őket elegendő mértékben tartják nyilván a szlovák hatóságok, ezért úgy látja, nyugodtak lehetnek. Hozzátette azonban, a külföldről finanszírozott szervezetek nemzetbiztonsági kockázatát érdemes megvizsgálni. „De nem gondolom, hogy bárki is felforgató tevékenységet végezne, ezért én ezt gumicsontnak tartom a leendő kormányfő részéről” – mondta. Ha azonban mégis olyan szabályokat hozna az új kabinet, ami alapján a Sine Metu külföldi ügynöknek minősülne, ők biztosan tiltakoznának. Orosz továbbá rámutatott, a Magyarországól támogatott szlovákiai magyar nagy civil szervezetek gyakran olyan feladatot látnak el, amit a szlovák államnak kellene megtennie. „Ezt a mi adónkból kellene fizetni, ehelyett magyar állami támogatásra szorulnak, mert Szlovákiában nincs olyan támogatási rendszer, amiből például a Fórum Intézet ki tudja fizetni a fűtésszámláját” – jelentette ki. Orosz és Bárdos is a Szövetség elnökségi tagja.

A magyar kormány ugyancsak nemzeti jelentőségű intézményként tartja számon a már említett Fórum Kisebbségkutató Intézetet, amelynek igazgatója, Simon Attila lapunknak elmondta, távol áll tőle a Fico által bejelentett intézkedés gondolatvilága. „A civil szféra elleni ilyen fellépés azoknak az országoknak a sajátossága, ahol valamiféleképpen letérnek a demokratikus útról” – tette hozzá azzal, hogy Szlovákia esetében még nem látja, hogy tényleg ilyen irányba menne. Ezért szerinte meg kell várni, milyen lesz a konkrét intézkedés. Simon ezentúl arról is beszélt, ők büszkék arra, hogy külföldről is kapnak támogatást, mert ez azt bizonyítja, jól végzik a munkájukat. „Természetesen tiltakoznánk minden olyan intézkedés ellen, amely akadályozza a nyitott civil társadalom fejlődését” – jelentette ki.