Ficóék titkolják, hogy kevesebbet költenek az egészségügyre

Az állam jövőre több mint 150 millió euróval kevesebbet fordít az egészségügyre, de az ágazat bevételei azonban csak mintegy 45 millió euróval csökkennek, mivel a lakosság aktív, kereső rétege több mint 108 millió euróval többet fizet majd be egészségügyi járulékként. Az állam mintegy 111 millió euróval kevesebbet fizet saját biztosítottjaiért, tehát a gyerekekért, munkanélküliekért és az idősekért.

„Az állam először a 2004-es egészségügyi reform óta az átlagbér 4%-ánál kevesebbet fizet majd saját biztosítottjaiért” – jelentette ki Peter Pažitný, a HPI vezetője. A korábbi években a költségvetés elfogadásakor mindig arról folyt a vita, hogy az inaktív biztosítottak egészségbiztosítási járulékát mennyivel a négy százalékos alap felett állapítsák meg. „A számításaink szerint az egy főre jutó állami járulék nagysága 2014-ben 3,826% a két évvel korábbi átlagfizetésből számítva” – jelentette ki a HPI vezetője.

Az egészségügyi minisztérium szerint az állam a HPI adatainál többet fizet majd az inaktív biztosítottak után. Az egészségbiztosítási járulék az átlagbér 4%-a lesz – állítja a tárca. Azt a pénzügyminisztérium is elismeri, hogy GDP arányosan kevesebb jut az egészségügyre, a 2014-re tervezett költségvetés elemzése szerint ugyanis a 2013-as 5,6%-os szintről 5,3 százalékra csökken. Ezt támasztja alá az is, hogy a költségvetés konszolidációjának egyik tételeként 175 millió eurós megtakarítást mutatnak ki az egészségügyi fejezetben. Az uniós átlag egyébként ugyancsak a pénzügyminisztérium szerint 7,3%.

Már eddig is keveset költött az állam az egészségügyre, ez derül ki a Sberbank elemzéséből. Az uniós összehasonlításnál is rosszabb eredményt kapunk, ha az OECD tagállamaihoz mérjük a támogatást, ahol az átlag a GDP 9,3%-a. Martin Barto, a bank elemzője szerint ugyanakkor a hazai egészségügy azért van nehéz helyzetben, mert még mindig sokat költünk gyógyszerekre, ezért kevés jut a kórházi és egyéb kezelésekre. „A gyógyszerek költségei 2000 és 2010 között óriási, mintegy 7%-os éves emelkedést mutattak” – magyarázta Barto. Csehországban ez az adat mindössze a fele volt. A gyógyszerköltségek a GDP 2%-át teszik ki, ami 50%-kal több, mint az OECD átlaga. „Az ideális az lenne, ha vissza tudnánk fogni a gyógyszerköltségeket, és többet költhetnénk a kórházi ellátásra” – állítja az elemző.