Fico újra sorosozott egy sort

Az összevont megyei és helyhatósági választás után 3 hónappal ismét megnyitják kapuikat a szavazóhelyiségek – a választók ezúttal arról döntenek, egyetértenek-e olyan alkotmánymódosítással, amely lehetővé teszi a választási ciklus lerövidítését (népszavazással vagy parlamenti határozattal). Zuzana Čaputová államfő január 21-re tűzte ki a szavazás időpontját. Fico a pénteki sajtótájékoztatón éles kritikával illette az elnököt, aki szerinte mindent elkövetett azért, hogy meghiúsuljon a kezdeményezés. Elsősorban azt rótta fel, hogy az államfő nem írta ki a referendumot az összevont választás időpontjára, hanem az Alkotmánybírósághoz fordult, amivel késleltette a folyamatot. Fico meggyőződése, hogy az őszi dátum sikeres lett volna, ehelyett azonban Čaputová olyan időpont mellett döntött, amely állítása szerint senkinek nem felel meg. A Smer elnöke ismét hazaárulónak nevezte az ország első emberét, s azzal vádolta, az amerikai érdekeket tartja szem előtt, valamint a Nyugat utasítására a kormányt védi. „Soros leányzója” – mondta az államfőre utalva. Az egykori miniszterelnök az ukrajnai háborúval magyarázta az összeesküvés-elméletét, véleménye szerint ugyanis Čaputová azért igyekezett ellehetetleníteni az előrehozott választásról szóló népszavazást, hogy olyan kormány maradjon hatalmon, mely fegyvereket küld Ukrajnába. Fico referenduma eredetileg két kérdést tartalmazott, Čaputová azonban az Alkotmánybírósághoz fordult, mely kimondta, hogy az első kérdés sérti az alkotmányt, így nem lehet róla szavazást tartani.

Az államfő a múltheti választás előtt többször felszólította a lakosokat, éljenek szavazati jogukkal és szóljanak bele, kik kerülnek a megyék, illetve önkormányzatok élére. Januárban hasonló felhívás valószínűleg nem érkezik az elnöki palotából. „Ez a népszavazás egy párt másfél éve tartó politikai kampányának része, ezért nem fogom részvételre biztatni az állampolgárokat” – jelentette ki. Megjegyezte, az egykérdéses referendum kihirdetését a népakarat tiszteletben tartásának tekinti. „Szeretném leszögezni, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdések alkotmányosságának elbírálása kizárólag az Alkotmánybíróság hatáskörébe, és nem a politikusokéba tartozik. Az egyetlen illetékes intézmény hozta meg a döntést, amit magamra nézve kötelező érvényűnek tekintek és tiszteletben tartok, és remélem, hogy mások is” – tette hozzá.

Fico az irháját menti

Eduard Heger (OĽaNO) a pénteki sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, a januári referendum a Smer főnökének kampánya, aki ily módon igyekszik elkerülni a felelősségrevonást. „Annak érdekében, hogy biztosítsa büntetlenségét és újra hatalomra kerüljön, Robert Fico bármivel vissza fog élni” – mondta majd hozzátette, ez alól az alkotmány sem képez kivételt és olyan lépéseket szorgalmaz az ellenzéki politikus, melyek célja a rendszer stabilitásának megbontása. „Tudatosítani kell, hogy ez olyan beavatkozás az alkotmányba, mely a választási időszak alatt fokozatosan a stabilitás hiányához vezethet. Az emberek azért adnak négy évre szóló mandátumot, hogy a pártok ez idő alatt teljesíthessék a politikai programjukat” – véli a miniszterelnök. Az OĽaNO kormánypárt közleményében kiemelte azt is, Fico tervét „az adófizetők pénzének értelmetlen pazarlásának” tekintik.

Pénzkidobás

A liberális párt szintén hasonló nyilatkozatot tett közzé, melyben kijelentették, tiszteletben tartják az államfő döntését, a referendum megtartását azonban felesleges pénzkidobásnak minősítik. „Nem fogjuk arra biztatni a választóinkat, hogy vegyenek részt a népszavazáson, mivel ezzel a kérdéssel referendumot tartani a közpénzek elherdálása, és a teljes költséget a Smernek kellene állnia” – tette közzé az SaS.

A Smer képviselői nem hagyták szó nélkül Sulíkék kritikáját, emlékeztettek, 2010-ben az SaS által kezdeményezett sikertelen népszavazáson a választásra jogosultak 22,84%-a vett részt. A választópolgárok 6 kérdésről szavaztak, többek közt a parlamenti képviselők létszámának csökkentéséről, a képviselőkre vonatkozó mentelmi jog korlátozásáról, valamint a kormányzati limuzinok árának felső határáról. Fico kijelentette, nem a Smer kampányáról van szó, ők azért fordultak az emberekhez, mert a koalíció nem akar alkotmánymódosítást. Hangsúlyozta, a népszavazás legitim út ahhoz, hogy az alkotmány kimondja, lehet tárgyalni az előrehozott választásról. „Ez az egyetlen ország a világon, ahol nem lehet előrehozott választást tartani, mert ez állítólag nincs az alkotmányban rögzítve” – magyarázta, majd hozzátette: „A parlament működésképtelen, ezért van szükség az előrehozott választásra”. Újságírói kérdésre elárulta, január elején kéthetes kampányt indít a párt, az óriásplakátok kihelyezése mellett gyülekezéseket is szerveznek majd. Ľuboš Blaha, a Smer politikusa kiemelte, a népszavazás költsége 6 millió euró körül mozog, Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter azonban több száz millió eurót dobott ki az oltási lottóra, így nem állja meg a helyét a koalíció érvelése.

Veronika Remišová (Za ľudí) pénteki nyilatkozatából kiderült, a legkisebb kormánypárt szintén pénzszórásnak tartja a népszavazást és nem javasolja a részvételt. „A választási ciklus lerövidítéséről szóló népszavazás a Smer és Robert Fico uszító kampányának része” – jelentette ki a párt elnöke, majd azzal folytatta: „Otromba önzés milliókat kidobni egy felesleges népszavazásra a legnagyobb válság idején, ami valaha sújtotta Szlovákiát” – tette hozzá.

A képviselők felelőssége

A Peter Pellegrini vezette Hlas a referendum kihirdetésére reagálva ismételten felszólította a parlamenti képviselőket, hogy a törvényhozás fogadja el a vonatkozó alkotmánymódosítást, és „ne hárítsák a felelősséget egy ilyen rendkívül fontos kérdésben az állampolgárokra”. Boris Kollár (Sme rodina) a héten megerősítette, egyelőre nem vonták vissza a javaslatukat, jelenleg arról próbálják meggyőzni az OĽaNO-t, hogy halasszák későbbre a tervezetről szóló szavazást. Ez azért fontos kérdés, mert ha a koalíciós partner vétójának eleget téve visszavonják a javaslatot, a házszabály értelmében a képviselők fél évig nem tárgyalhatják újra a választási időszak lerövidítésének lehetőségére irányuló kérdést. Kollár a kisebbségi kormány jövőjével kapcsolatban megjegyezte, amíg tudják szállítani az embereknek ígért segítséget, addig nem látják szükségét a kormányváltásnak.

A Szövetség állásfoglalásában hangsúlyozta, Szlovákiának stabil és kompetens kormányra van szüksége. A párt régóta sürgeti az előrehozott parlamenti választást, úgy véli, az embereknek joguk van népszavazás útján kifejezni a véleményüket, a januári népszavazást azonban a Smer kampányának tartja. „Meggyőződésünk, hogy kompetens és stabil kormányra van szüksége Szlovákiának. Minél hamarabb, annál jobb az országnak és a lakosságnak is” – fogalmazott közleményében Magdeme Klára, a Szövetség szóvivője.

(ba, TASR)