Fico megadta a kölcsönt a szakszervezeteknek

SÁNDOR RENÁTA

A jelenleg még hatályos, a Radičová-éra alatt elfogadott törvény sokkal inkább a munkáltatók érdekeit tartotta szem előtt, a munkavállalókat kiszolgáltatva a munkaadók kénye-kedvének, ezért volt szükség a módosítására, állítja a kormány. Az ellenzék és a munkaadók szerint a januártól életbe lépő változtatások a munkanélküliség növekedését hozzák magukkal, ezt támasztja alá az is, hogy több cég már az idén megkezdte az alkalmazottak elbocsátását még a törvény januári életbe lépése előtt, azért, mert a jogszabály egyik legmarkánsabb változása, hogy januártól az elbocsátott alkalmazottnak újra a felmondási idővel párhuzamosan jár a végkielégítés is. Ez alaposan megnöveli a cégek költségeit. Ugyancsak emeli a cégek költségeit, hogy a „dohodások” után is társadalombiztosítási- és egészségbiztosítási járulékot kötelesek fizetni, ugyanannyit, mint az alkalmazottak után. Ezt ugyan nem a munkatörvénykönyv, hanem a szociális biztosításról szóló módosított törvény szabályozza, de a munkavállalást érinti, hiszen a cégeknek már nem fogja megérni „dohodára”, vagyis munkavégzési szerződés alapján foglalkoztatni a dolgozókat, már csak azért sem, mert a januártól érvényes munkatörvénykönyv szerint az ilyen szerződéssel dolgozók is több védelmet kapnak a jelenlegi állapothoz képest.

További fontos változás a felmondási idő hosszának megváltozása. Aki legalább két évet nem dolgozott egy cégnél, annak csak egyhónapos felmondási idő jár, végkielégítés nélkül. Két és öt év közti munkaviszony után két hónap lesz a felmondási idő és egyhavi végkielégítés jár, öt és tíz év között háromhavi felmondási idő, de csak kéthavi végkielégítés jár. A cégnél töltött több mint 10, de kevesebb mint 20 év után háromhavi felmondási időre és háromhavi bérnek megfelelő végkielégítésre jogosult az elbocsátott alkalmazott. Aki legalább 20 évet dolgozott az adott munkahelyen, az háromhavi felmondási időre és négyhavi végkielégítésre tarthat igényt. A Fico-kormány meghagyta a munkatörvénykönyvben azt, amit még a Radičová-kabinet dolgozott bele: a flexikontót. Ennek lényege, hogy kevesebb megrendelés esetén az alkalmazottak kevesebbet dolgoznak, ezt a kiesett munkaidőt pedig akkor pótolják, amikor van elegendő munka. Ez eredetileg még a Fico-kormány válságcsomagjának része volt, 2010 végéig szólt, de Radičováék belefoglalták a munkatörvénykönyvbe. A második Fico-kormány annyit változtatott rajta, hogy a flexikontó „elrendelését” a cég vezetése már nem csak jelezni köteles a szakszervezetnek, csak akkor rendelheti el, ha a szakszervezet beleegyezik.

A szakszervezet a jelenleginél nagyobb jogköröket kapott. Egy cégen belül már három személy is alapíthat szakszervezetet, ezeknek a személyeknek pedig a munkáltató köteles időt biztosítani a munkaidő alatt a szakszervezeti munkára.