Fico felszámolja a többi baloldali pártot

Pozsony. Megpróbálja bekebelezni a kisebb baloldali pártokat a Smer, így szeretné erősíteni szavazóbázisát. Ha év végéig megvalósul az SDĽ, az SDA, az SDSS és a Smer fúziója, a jövő évi zárszámadáskor kiderülhet: Robert Ficóé az ország leggazdagabb pártja.

A legutóbbi adatok szerint a Smernek 21,7 milliós, az SDĽ-nek 48,5 milliós vagyona van (javát a rendszerváltáskor, a KSS utódpártjaként szerezte). Tehát az egyesülés után kétszer annyi lesz a pártvagyon, mint a HZDS-é. Ezenkívül a fúzióval Fico több ezer támogatót szerezne: az SDĽ-nek hivatalosan még mindig tízezer, míg a Smernek csak hétezer tagja van. Bár a dolognak kétségkívül az anyagi vonzata a legérdekesebb, a pártvezetők állítják: a tárgyalások nem erről folynak, hanem elvekről, baloldali értékrendről, és arról egyeztetnek, hogyan alakíthatnának ki megfelelő szociáldemokrata alternatívát a jobboldali kormánnyal szemben. Ezt egyébként már Milan Ftáčnik és Peter Weiss is megkísérelte az előző választási időszakban: miután tudatosították, hogy az SDĽ képtelen az általuk szorgalmazott megújulásra, Brigita Schmögnerovával együtt kiléptek és pártot alapítottak, modern szociáldemokrata alternatívát ígértek. A 2002-es választásokkor azonban vereséget szenvedtek. Ellenben a politológusok szerint szinte beazonosíthatatlan irányultságú, általában populistának minősített, sőt nacionalista megnyilvánulásoktól sem visszariadó Smer óriási sikert aratott, s bejutott a törvényhozásba.

Egyébként Robert Fico is az SDĽ tagja volt: de az 1998-as választások után nem teljesültek ambíciói, nem kapott semmilyen fontos tisztséget, hátat fordított a pártnak, s a parlamentben függetlenként tevékenykedetett. Létrehozta a Smert, mely sokáig egyszemélyes pártnak tűnt, közvetlenül a választások előtt kezdte bemutatni a többi tagot. Egyes elemzők szerint Fico most méri a végső csapást anyapártjára, s a bekebelezés után nem kizárt: bosszút áll az őt mellőző egykori kollégáin, s nem kapnak semmilyen posztot. Arra a kérdésre ugyanis, mi lesz az SDA, SDĽ és az SDSS vezetőivel, esetleg a párt választási listáján előkelő helyen szerepelnek-e, Igor Federič, a Smer egyik menedzsere megjegyezte: posztokról egyelőre nincs szó, különben sem hiszi, hogy az SDĽ volt frontemberei, akiknek nem sikerült megnyerniük a választásokat, labdába rúghatnának a Smerben. Federič szerint mindenképpen meríteni akarnak Pavol Koncoš földművelési, Peter Magvaši szociális vagy Milan Ftáčnik oktatási miniszter tapasztalataiból, ám nem valószínű, hogy fontosabb posztot betölthetnek. Ennek ellenére Ľubomír Petrák, az SDĽ elnöke fontosnak tartja az egyesülést, mondván: „A Smer nélkül most nem lehet reális baloldali politikát csinálni.” Jaroslav Volf, az SDSS elnöke viszont nem bánná, ha a Smer vezetésében az SDSS is képviseltetné magát.

A kommunistáknak nem tetszik a baloldali szervezkedés, és arra intik Petrákot: ne hagyja manipulálni magát! Jozef Ševc, a KSS elnöke az SDĽ tagjainak tiszteletbeli párttagságot kínált fel a kommunistákkal, amire Petrák azt felelte: ha a KSS-en belül harcolnának a szegénység ellen, az olyan lenne, mintha a sötétben tapogatódznának. (sza, s)