<p>Számítástechnikai piacon vállalkozom. Ügyfélköröm bővítése kapcsán ráakadtam egy online keresleti rendszert működtető cégre. Célja ellátni a beszállítókat üzleti lehetőségekkel: az ajánlatkéréseket elküldi a beszállítóknak, akik kiválaszthatják a legmegfelelőbbet. A beszállítóknak egy évre kedvezményesen, 100 euróért kínálják a szolgáltatást. Sajnos úgy tűnik, rossz ötlet volt velük szóba állni. Az interneten számos kritika érte a céget, egyesek csalónak nevezték. Nekem többször telefonáltak, mígnem igent mondtam, amit felvettek. A telefonbeszélgetésen elhangzott, hogy látni akarom a szerződést. Amikor e-mailben elküldték, úgy döntöttem, nem kérek a szolgáltatásaikból, kijelentettem, hogy nem kívánok velük üzleti kapcsolatot létesíteni. Ők ezt ignorálják és végrehajtóval fenyegetőznek. Van félnivalóm?</p>
Fenyeget a szolgáltató
Az első kérdés az, hogy olvasónkat fogyasztói minőségében kereste-e meg a szolgáltatást kínáló cég. A fogyasztót ugyanis a távollévők között kötött szerződések felmondásában (és sok egyéb szempontból is) jobban védi a törvény, mint azt a szerződő felet, aki vállalkozóként a kereskedelmi törvénykönyv alapján vesz részt a kapcsolatban. Az Európai Unió jogszabályai szerint fogyasztónak csak olyan magánszemély minősül, aki szakmai, üzleti tevékenységén vagy foglalkozásán kívül eső célból jár el. A polgári törvénykönyv, a fogyasztóvédelmi törvény és a 108/2000-es törvény is hasonló megfogalmazással él: a fogyasztó az a magánszemély, aki a fogyasztói szerződés megkötésekor és annak teljesítése során nem üzleti vagy vállalkozói tevékenysége keretén belül jár el. Az Európai Unió Bírósága ezt a definíciót mégis inkább restriktív módon alkalmazza, míg a hazai bíróságok tágabban értelmezik a fogyasztók körét. A Legfelsőbb Bíróság 6 Obo 302/2006-os számú döntése fogyasztói státust és ezzel járó védelmet ítélt meg egy ügyvédnek, aki a vállalkozásának egy mobilszolgáltatótól vett termékcsomagot. A bíróság szerint az ügyvéd a szolgáltatóval szemben fogyasztó, mivel a mobilszolgáltatás nem tartozik vállalkozói tevékenységébe és ebben a szegmensben nincsenek speciális ismeretei. A fentiek tükrében van rá esély (bár garancia nincs), hogy olvasónkat is fogyasztóként ítélné meg a bíróság. Ha pedig a 108/2000-es számú, az üzlethelyiségen kívül és távollevők között kötött szerződések fogyasztói védelméről szóló törvény értelmében tekintené őt fogyasztónak, olvasónknak nyert ügye lenne – még ha azt állapítaná is meg a bíróság, hogy a szerződés létrejött. Távollevők között kötött szerződéstől ugyanis a fogyasztó indoklás nélkül is elállhat a szerződéskötést követő 7 napon belül. Ha pedig a kereskedő a jogszabályban előírt, a fogyasztó részére az elállási jogáról nyújtandó tájékoztatást elmulasztotta volna, az elállási időszak akár három hónappal is kitolódhat. (folytatjuk)Veszelei Viktória jogász(A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.