Felemás eredményű Vegyes Bizottság: a Beneš-dekrétumokról nincs közös szlovák–magyar álláspont

„Befejeződött a Magyar-Szlovák Vegyes Bizottság 15., hosszúra nyúlt ülésszaka, a következő kezdeményezés joga a szlovák félnél lesz” – közölte Kalmár Ferenc, a bizottság magyar társelnöke, miután szlovák kollégájával, Miroslav Mojžitával aláírta a tárgyalásokat lezáró jegyzőkönyvet szerdán Budapesten. Kalmár arról beszélt, a 2022-ben indult tárgyalások lezárására azért csak most került sor, mert tavaly Szlovákiában belpolitikai problémák hátráltatták az egyeztetéseket, illetve bizonyos dolgokat „nem tudtak lezárni”. Ahogy arról beszámoltunk, 2022 őszén a vegyes bizottságban pont a Beneš-dekrétumok témája körül alakult ki olyan éles ellentét, ami miatt a felek akkor a jegyzőkönyvet sem írták alá, a javaslataik nem kerülhettek a budapesti, illetve a pozsonyi kormány elé. Akkor Rastislav Káčer, a Heger-kormány külügyminisztere külön sajtótájékoztatót is szentelt ennek.

Kalmár a mostani aláírás után tartott sajtótájékoztatón kérdésünkre ugyancsak felidézte, a Beneš-dekrétumok alapján bevégzett földelkobzások ügyét már a bizottság 2022-es ülésén tárgyalták, de nem tudtak a téma végére érni. Hozzátette azonban, hogy a most megválasztott szlovák köztársasági elnök, Peter Pellegrini és az új szlovák kormány képviselőinek nyilatkozatai alapján is úgy gondolják, ezt a témát folytatni tudják. „És valamilyen, mindkét oldalnak megfelelő megoldást tudunk találni” – tette hozzá. Az államfőválasztás első fordulója után Pellegrinivel közös sajtótájékoztatóján, Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke beszélt arról, hogy ebben a kérdésben valamiféle előrelépést sikerült elérni. Forró ezen a sajtótájékoztatón jelentette ki, az elnökválasztás második fordulójára vonatkozóan támogatásáról biztosítja a Hlas vezetőjét. Akkor azonban sem Pellegrini, sem Forró nem pontosította, mi lehet az a bizonyos előrelépés. Kalmár ugyanakkor most elmondta, a vegyes bizottságban ebben a kérdésben most ők nem jutottak közös álláspontra. „Jelenleg a jegyzőkönyv preambulumában egy olyan mondat szerepel, hogy a két fél különbözően látja ezt a kérdést” – idézte a magyar társelnök a jegyzőkönyvnek azon részét, amely lényegében arról szól, abban állapodtak meg, hogy nem értenek egyet. Kalmár szerint a Beneš-dekrétumok jelentette problémára olyan megoldást kell találni, amely megfelel a 21. században elfogadott jogrendszernek és az emberi jogoknak.

Mojžita szlovák társelnök ugyanakkor arról beszélt, valóban a Magyar-Szlovák Vegyes Bizottság elé került a Beneš-dekrétumok ügye, de nem foglalkoztak ennek a kérdéskörnek a tartalmával. Arra is emlékeztetett, hogy a szlovák államnak a dekrétumokra vonatkozó álláspontja változatlan. Ahogy arról beszámoltunk, a szlovák fél az ország jogrendjének részeként tekint a második világháború után kiadott, a magyarok és a németek kollektív bűnösségét kimondó elnöki rendeletekre, de álláspontjuk szerint ezeknek már nem lehetnek új jogi következményei. Mojžita kijelentette, véleményük szerint a dekrétumok problémáját nem a vegyes bizottságnak kell tárgyalnia. „Nem terhelném nagyon ennek a bizottságnak a munkáját olyasmivel, hogy olyan dolgokkal foglalkozunk, amelyek a mandátumunk alapján nem ránk tartoznak” – válaszolta lapunk kérdésére, és arról is beszélt, a bizottság inkább gyakorlati dolgokkal foglalkozik. Majd hozzátette, az, hogy magasrangú közjogi méltóságok ebben a témában mit nyilatkoznak, az ő dolguk. Arra a kérdésünkre, hogy ismeretében van-e annak az előrelépésnek a tartalmával, amelyről Pellegrini és Forró sajtótájékoztatóján szó volt, Mojžita nemmel válaszolt. A szlovák társelnök lapunknak adott nyilatkozatában aztán arról is beszélt, a szlovákiai magyar kisebbség ügyeiben való munka szerinte nem az alapvető kérdésekről, hanem inkább a minőségi javításról szól, hiszen véleménye szerint a nemzetiségi jogok már így is „átlagon felüliek”.

A vegyes bizottság magyar társelnöke lapunknak a sajtótájékoztató után pedig úgy nyilatkozott, bár szlovák partnere szerint nem tartozik a testület hatáskörébe a Beneš-dekrétumok alapján bevégzett földelkobzások kérdése, ő mégis az ülések napirendjén fogja azt tartani. „A vegyes bizottsághoz minden olyan téma tartozhat, amely a nemzetiségi kisebbségeket érinti” – magyarázta Kalmár. Hozzátette, az aláírt jegyzőkönyvek az egyes kormányok elé kerülnek, így a nemzetiségeket aktuálisan érintő problémákat ezen az úton is a kabinet tudomására lehet hozni. A magyar társelnök szerint az európai normákkal, emberi jogokkal megy szembe az, ha olyan törvényeket, jogszabályokat alkalmaznak, amelyek egy másik közösséget legyőzöttként kezelnek. „Mint magyar ember, nem vagyok hajlandó legyőzöttnek tekinteni magamat és más magyar ember se tekintse magát annak” – fogalmazta meg álláspontját.

A budapesti eseményen jelen volt a Magyar Szövetség által jelölt kisebbségi kormánybiztos, Horony Ákos is, aki lapunknak a dekrétumok jelentette problémával kapcsolatban arról beszélt, a szlovák kabinet is nyitott ennek a megoldására. „A megoldás az lenne, a jövőben ne fordulhasson elő, hogy egy állami szerv arra hivatkozva hoz döntést például tulajdonviszonyokról, hogy valakinek milyen a nemzetisége. Mindezt a 2. világháború utáni korlátozó rendelkezésekre hivatkozva” – magyarázta Horony.

Ezekben sincs egyetértés

Kalmár a sajtótájékoztatón arról is beszélt, a kettős állampolgárság szlovákiai tiltását is másképpen látja a magyar és a szlovák fél. Majd kijelentette, újra foglalkozni szeretnének ezzel az üggyel, szerinte a megoldáskeresésben jogi szakemberek bevonására van szükség. A szlovák társelnök ezzel kapcsolatban azonban kijelentette, nem számolnak azzal, hogy ebben a kérdésben valamilyen nemzetközi jogi szereplőket is bevonnának. „A mi jogászainknak nagyon jó áttekintése van a kettős állampolgárságnak a hozzánk közeli országokban alkalmazott változatáról” – jelentette ki Mojžita azzal, készek erről a témáról tárgyalni. Majd arra utalt, az utóbbi években némileg enyhítettek a kettős állampolgárság tiltásán. Itt érdemes felidézni, hogy ennek ellenére a Szlovákiában élő magyarok számára továbbra is tilos a magyar állampolgárság felvétele. A magyar társelnök ugyancsak megemlítette, hogy a két fél különbözőképpen látja miként történjen a Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) működésének finanszírozása. „Mi azt szeretnénk, ha ez alanyi jogon történne, mert jelenleg ez nincs így” – tette hozzá Kalmár.

Amiben megállapodtak

Kalmár ugyanakkor a sajtótájékoztatón azokról a pontokról is beszélt, amelyekben közeledtek az álláspontok, vagy sikerült megállapodniuk. A vegyes bizottság nagyra értékelte a szlovákiai Kisebbségi Kulturális Alap létrehozását és működtetését, valamint azt, hogy a pozsonyi kormány elállt attól a szándékától, hogy ezt az intézményt egy másik hasonló alapba beolvassza. Üdvözölték továbbá az ún. Csemadok-törvényt, amely alapján a kulturális szervezet minden évben állandó állami támogatást kap. Régóta húzódó problémának nevezte a kassai Rovás Egyesület székházának kérdését, és közölte, ebben az ügyben a bizottság azt javasolja a szlovák kormánynak, hogy az érdekelt felek bevonásával készítsen olyan javaslatot, amely mindkét fél számára elfogadható. Megegyeztek továbbá abban, hogy a szlovák állam folytatja a tárgyalásokat a református egyházzal az 1940-es években történt ingatlan-kisajátítások ügyében, amelyek nem estek a restitúciós törvények hatálya alá. Ugyancsak megállapodtak abban is, a szlovák állam biztosítja, hogy a komáromi Selye János Egyetem támogatásának „mértéke és szintje ne csökkenjen". Abban is egyetértettek, hogy Rázga Pál lelkész vitatott emléktáblájának sorsát a szlovák és a magyar evangélikus egyház tárgyalásaira bízzák. Rázga az 1848-as pozsonyi vértanúk egyike volt.

A szlovák társelnök pedig azt emelte ki, hogy a magyar fél "rendkívül nagylelkűen állt hozzá ahhoz, hogy egy volt templomot kulturális célokra átépítsenek a szlovák kisebbség érdekében". A budapesti Rákóczi úti evangélikus templomról van szó, amely mellett szlovák evangélikus közösség is működik. Mojžita ugyanakkor megjegyezte, fontosnak tartja, hogy Magyarországon javuljon a szlovák oktatás minősége. 

A kormányok elé kerül

A Magyar-Szlovák Vegyes Bizottság jegyzőkönyvének aláírása azért fontos, mert az a két kormány elé kerül, amelyek megtárgyalják a javaslatokat. Kalmár ezzel kapcsolatban elmondta, a magyar kabinet a jegyzőkönyvnek megfelelően akciótervet készít, és "szlovák oldalon is intézkedik a kormány a dokumentum alapján a kisebbségek helyzetének javítása érdekében".

A Magyar Szövetség közleményben üdvözölte a vegyes bizottság jegyzőkönyvének aláírását. A nyilatkozatukból kiderül, a most aláírt jegyzőkönyv szövege már 2022 novemberében kész volt, de a kettős állampolgárság és a Beneš-dekrétumok miatt kirobbant ellentét miatt azt mostanáig nem írták alá. A párt ugyanakkor rámutat, a szlovák közigazgatási alkalmazottak magyar nyelvismeretére, a magyar tankönyvek szlovákiai szabad használatára, a szlovákiai magyar tannyelvű iskolákban a pedagógiai dokumentáció egyszerűsítésére, a szlovák közmédia magyar adásának bővítésére vonatkozóan a magyar és a szlovák fél közös javaslatokat fogalmazott meg. „A Magyar Szövetség részéről azon leszünk, hogy a szlovák kormány teljesítse vállalásait. A két nyitott kérdésben pedig, így a kettős állampolgárság és Beneš-dekrétumokban foglalt kollektív bűnösség ügye kapcsán, további tárgyalásokat szorgalmazunk” – fogalmaz a párt.