Félelemmentes országot akarnak

Öröm az MSZP székházában TASR-felvétel

Az előrejelzésekkel szemben a Magyar Szocialista Párt nyerte a magyarországi választások első fordulóját, és kormányalakításra készül. Ehhez már megkezdték a tárgyalásokat a Szabad Demokraták Szövetségével. Lapunknak Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke nyilatkozott.

A legoptimistább jóslatokat is meghaladta az MSZP szereplése.

ĺgy van, a legoptimistább jóslatok fölött teljesítettünk, de mindig hittünk abban, hogy Magyarországon erős kormányváltó hangulat uralkodik. Az a kormány, amely árkot ás, amelyik a feszültséget az utcára viszi, amelyik kijelöli a fél országot ellenségnek, bizton számíthat arra, hogy a választók le akarják váltani. Ezért reménykedtünk a jó eredményben.

Ennyire erős az MSZP, vagy pedig a kormányváltó hangulat segített önöknek?

Egy pártpolitikus ilyenkor joggal mondja, hogy erős a pártja. Valóban erős, de ehhez hozzájárult a kemény leváltó hangulat is, mert a társadalom a gyűlöletkeltést elutasította.

Ennek az elutasításnak köszönheti az MSZP az első fordulós győzelmét?

Nem. Annak a kiegyensúlyozott, korrekt politikai kampánynak és magatartásnak, amit az elmúlt négy évben megvalósítottunk, annak a szociáldemokrata programnak, amelyet meghirdettünk és azoknak a politikai személyiségeknek, akik ezt a programot megszemélyesítették. Ez a hármas szerencsésen találkozott.

A választási eredmények azt bizonyítják, hogy Magyarország szétszakadt. Mit tud tenni azért az MSZP, hogy a társadalom polarizálódása ne folytatódjon?

Idézném a miniszterelnök–jelöltünket, ő azt mondta, nem kétszer ötmillió, hanem tízmillió ember miniszterelnöke szeretne lenni. Azaz nekünk nemzeti békét, egyetértést és közmegegyezést kell a fő társadalmi célokban kialakítanunk, és erre habitusunk, magatartásunk alkalmassá tesz bennünket. Nem kell senkinek sem csomagolnia, félnie. Mi egy félelemmentes országot szeretnénk építeni.

Mit hajlandó az MSZP a győzelemért feláldozni? Konkrétan arra gondolok, hogy az SZDSZ valószínűleg nem fogja mindenhol visszaléptetni jelöltjeit.

Szavazatmaximálásra törekszünk mind a ketten. A jelenlegi kormánykoalíciót le akarjuk váltani, ehhez teljesen természetes, hogy kompromisszumok kellenek. Ez a kompromisszumkészség mind a két pártban megvan. Nagyon jó esélyt látok arra, hogy szerdán be tudjuk jelenteni a kölcsönös viszszaléptetéseket és egymás támogatását.

Közvetlenül a választási eredmények ismertté válása után több SZDSZ-vezető azt mondta, az MSZP-nek számítania kell arra, hogy ezek nagyon kemény tárgyalások lesznek. Azt várják önöktől, hogy több helyen viszszaléptetik jelöltjüket, például Kuncze Gábor és Pethő Iván körzetét említették.

Meg tudom erősíteni azt, hogy a tárgyalások kemények, kiegyensúlyozottak, korrektek. A kormány leváltásához szükséges kompromisszumot mindkét fél biztosítani fogja.

El tudja képzelni, hogy az MSZP a második forduló után egyedül alakítana kormányt?

Matematikailag igen, politikai értelemben nem. Szeretném, ha koalíciós kormány alakulna és az SZDSZ-szel közösen kormányoznánk.

Mennyiben változik meg – mert hogy változik, az szinte biztos – a leendő, MSZP vezette kormány határon túli magyar kisebbségpolitikája?

Nagyon fontos: a határon túl élő magyar kisebbségeknek azt tudniuk kell, hogy ugyanolyan figyelmet fognak kapni, mint korábban, ugyanakkor a különböző politikai és civil szerveződéseknek nem kell attól tartaniuk, hogy az egyiket jobban szereti majd a kormány, mint a másikat. A legitim szervezetek, a legitim politikai erők fogják megkapni azt az együttműködést, azt a készséget és szolgálatot, amelyet a magyar kormánytól elvárnak.

A kedvezménytörvény és a Beneš-dekrétumok kérdése jelentős politikai vihart kavart, és elmérgesítette a szlovák–magyar viszonyt. Mennyiben fognak másként állni ezekhez a problémákhoz, mint azt a Fidesz-kormány tette?

A kedvezménytörvényt újra kell tárgyalni és valódi kedvezménytörvénnyé kell tenni oly módon, hogy a szomszédos államokat ne sértsük vele. Ha az ottani magyarokat nehéz helyzetbe hozzuk, konfliktust gerjesztünk, akkor nekik azzal ártunk. Nagyon jó volna: ha segíteni tudnánk abban, hogy a kultúrát, az identitást, a nyelvet, a Magyarországhoz fűződő érzelmi és politikai kötődést meg tudjuk erősíteni. Erre komoly figyelmet fogunk fordítani. A beneši dekrétumok politikai értelemben már nem élnek, a kétoldalú kapcsolatokban és az Európai Unióval folyó tárgyalásokban mi ezt a kérdést nem vetjük fel.

Azt mondta a kedvezménytörvényről, hogy újra kell tárgyalni. Parlamenti szintre gondolt?

Mindenekelőtt a szomszédokkal kell egyeztetni, de én leginkább az újratárgyalásnál a Romániával kötött különmegállapodásra gondolok, hiszen a magyar társadalmat az irritálta, ráadásul a törvény szellemével és betűjével ellentétes, éppen ezért indokolt ennek az újragondolása és újratárgyalása.