Fél év múlva kerülhetnek terítékre a vitás ügyek

Miért éppen Pozsonyba vezetett az első útja?Egyrészt azért, mert Szlovákiát stratégiai partnernek tekintjük. A negyedik legfontosabb kereskedelmi partnerünk. Azt gondoljuk, hogy Magyarország akkor lehet sikeres, ha Közép-Európa is sikeres. Ehhez pedig szoros közép-európai és V4-es együttműködés kell. Ennek a magyar–szlovák együttműködés az egyik legfontosabb láncszeme. Másrészt pedig azt sem akarjuk letagadni, hogy vannak kérdések, amelyekben döntően nem értünk egyet. Ezeket nevezhetjük forró témáknak. Arról is van megállapodásunk, hogy a forró témákat is előbb-utóbb napirendre tűzzük. De itt a lényeg az, hogy ezeket meg tudjuk oldani. Tehát nem a problémafelvetés a lényeg, hanem a sikeres megoldás. Ehhez pedig közös sikertörténetek kellenek, ezért jöttem ide. Felelős miniszterként először tárgyalt Lajčákkal és Ficóval. Milyen benyomásokkal tér vissza Budapestre a mai tárgyalásokról?Már régóta ismerem mindkettőjüket. Nagyon sok tárgyaláson részt vettem, amikor Robert Ficóval tárgyalt a miniszterelnökünk, de vele szemben még nem ültem. Bízom abban, hogy az a rendkívül pozitív légkör, amit a két kormányfő megteremtett a két ország között, fenn fog maradni. Jól láthatóan mind Fico miniszterelnök úr, mind Lajčák miniszter úr abban érdekelt, hogy ez a fajta normális, európai, érett gondolkodásról tanúbizonyságot tevő kapcsolat – melynek nem az a lényege, hogy üzengessünk egymásnak a Dunán át a sajtón keresztül, és nyomást gyakoroljunk a másikra, hanem ha gond van, azt beszéljük meg nyíltan és őszintén – fennmaradjon. Talán soha ilyen jó esély nem volt arra, hogy a magyar–szlovák viszonyban meglevő nyitott kérdéseket meg tudjuk oldani, mint most. Dacára annak, hogy volt már ugyanazon pártcsaládhoz tartozó kormány mindkét oldalon, most pedig fordított a helyzet, mégis most van esély a megoldásra. Mikor kerülnének terítékre az úgynevezett forró témák? Hiszen most is csak ugyanaz hangzott el, mint az elmúlt négy évben – közös gazdasági, energetikai projektek –, és eddig nem követte mindezt a kényes ügyek megvitatása.Abban maradtunk, hogy felülvizsgáljuk a vegyes bizottságok rendszerét. Van 12 vegyes bizottságunk, amelyek szerintünk nem működnek hatékonyan. A 12-ből hetet szeretnénk létrehozni, és felül kívánjuk vizsgálni, hogy szakmailag ezeknek a testületeknek volt-e olyan eredménye, ami a politikai döntéshez szükséges. Itt várunk előrelépést. Emellett megállapodtunk, hogy idén még egyszer találkozunk, és sorba vesszük azokat a kérdéseket, amelyek a forró témákhoz kapcsolódnak. Addig az a feladatunk, hogy minél több sikertörténet szülessen. Konkrétan mit ért sikertörténeten?Például azt, hogy jövő év elejétől elkezd üzemelni a gáz interkonnektor a két ország között, ami, ha tekintetbe vesszük, hogy Magyarország egyelőre sem Romániából, sem Horvátországból nem tud a gáz interkonnektoron keresztül földgázt venni, nagy előrelépés lesz az energiabiztonság szempontjából. Sikertörténetnek tartom azt, hogy megállapodtunk a két ország történetének legnagyobb közös fejlesztési programjáról: 25 új határátkelőhelyet építünk, amiből négynek a kivitelezése vagy az előkészítése már folyamatban van. Idén elkezdjük építeni a Miskolcot a határral összekötő autópályát, beadtuk közös pályázatunkat az unióhoz a komáromi híd kapcsán, a kenyheci Hernád-hídnál némi utolsó forrásbevonás történik és elkezdünk építkezni, és július óta már építjük az esztergomi teherkomphoz szükséges infrastruktúrát. Mindkét ország befektetési ügynöksége, a HIPA és a SARIO is azt az utasítást kapta, hogy egy olyan megállapodást kell tető alá hozni, amely évente 3 ezer új munkahelyet jelent a határ mindkét oldalán. Ilyenekre gondolok. Ha tehát az idősíkon el szeretnénk helyezni a forró témák megnyitását, akkor azt mondhatjuk, hogy legkésőbb jövő év elején terítékre kerülnek?Azt hiszem, az már alkalmas időpont lesz rá. Az ön szemszögéből melyek ezek a forró témák?Nyitott kérdés a kettős állampolgárság. Nyilván nyitott kérdés lehet a nyelvhasználat és különböző oktatási kérdések. Ezeket fel fogjuk vetni, kulturáltan, higgadtan, meg fogjuk hallgatni a válaszokat – nyilván a szlovák félnek az az érdeke, hogy ezek megoldódjanak, a mi érdekünk is ez. Erről a közös talajról tudjunk indulni. És a korábbi vitás ügyek? Gondolok itt például a Malina Hedvig-ügyre, a dunaszerdahelyi szurkolóverésre.Minden előkerülhet, mert abban megállapodtunk Lajčák miniszter úrral, hogy nincsenek tabuk. Egy a lényeg, hogy minden a megoldás, ne pedig a balhékeltés igényével kerüljön elő. A Fidesz és általában a magyar jobboldal ismert volt arról, hogy erélyesen közbeszólt, ha a határon túli magyarságot negatívan érintő ügyek vagy tendenciák voltak – ennek elmaradását kérte számon sokszor a témában kevésbé érzékeny baloldalon. Ez teljesen elmaradt az utóbbi években. Nem gondolkodik azon, hogy új miniszterként változtatna az eddigi hozzáálláson?Azt kell mérlegelni, hogy ezeket az ügyeket megoldani vagy felvetni akarjuk-e? Felvetés nélkül nincs megoldás, de a felvetést úgy kell igazítani, hogy abból megoldás születhessen. Az eredményesség oldaláról kell megközelíteni ezt a kérdést. Ezért fogok ma (az interjút kedden rögzítettük – a szerk. megj.) az MKP vezetőivel is találkozni, hogy ebben az ügyben is egyeztessünk. Ők azt kérték tőlem, hogy a miniszterelnöknél vessem fel, hogy a kisebbségi kormánybiztosi pozíció ügyében fog-e velük egyeztetni. A miniszterelnök úr azt válaszolta nekem, hogy igen, egyeztetni fognak. A helyi magyar közösségért mindent megtettünk. A határátkelők ügye például kimondottan a magyar kisebbség érdeke, ugyanúgy, ahogyan a munkahelyteremtés kérdése is. Ön is, mint ahogy elődei és a többi miniszter is csak az MKP politikusaival találkozik. A Hidat kihagyja.Minden szomszédos országba tett látogatásom során találkozom az ottani magyar párt vezetőivel. Ez itt az MKP. A Híd vegyes párt. A magyar fél milyen megoldást lát jónak a kettős állampolgárság ügyében?Várjuk a javaslatot attól a szakértői bizottságtól, amely ezt a témát vitatja. A szlovák belügy már elkészített egy tervezetet, ennek értelmében továbbra is elvennék a honosított magyaroktól a szlovák állampolgárságot, ha a honosítás előtt nem éltek, dolgoztak, tanultak egy bizonyos ideig Magyarországon. Gondolom, ezzel Budapest elégedetlen lenne, hiszen gyakorlatilag nem oldaná meg a kérdést.Nyilvánvalóan. Lajčák miniszter úr azt mondta, hogy egy állampolgárt sem akarnak elveszteni, nem tudom, a megoldásuk mennyiben illeszkedik ebbe a miniszteri elvárásba. Többször kijelentette, új világrend van kialakulóban. Ez mit takar?Olyan változások mentek végbe a világgazdaságban és a világpolitikában, amelyek alapvetően változtatták meg az erőviszonyokat, gazdaságilag, politikailag és katonailag is. Ebben a helyzetben minden országnak reagálnia kell, legalábbis azoknak, amelyek a győztesei szeretnének lenni a változásnak. Ezért helyeztük teljesen új alapokra a magyar külpolitikát, aminek most már egyértelműen az a feladata, hogy a külpolitika eszköztárával magyar gazdasági érdekeket érvényesítsen. Ennek megfelelően szerveztem át a minisztériumot, mind szervezeti, mind személyi szempontból. Szorosabbra fűzné a V4-es együttműködést. Nem tart attól, hogy mind Szlovákia, mind Magyarország Oroszországgal kapcsolatos politikája miatt ez döcögősebb történet lesz? Tudjuk, hogy ebben a fontos kérdésben a lengyelek teljesen más nézetet képviselnek.Azt természetesnek kell elfogadni, hogy vannak bizonyos kérdések, amelyekben teljesen másfajta megközelítést alkalmazunk. Ezt nem látom drámainak a V4 együttműködése szempontjából. Azért sem, mert mind a négy ország felismerte azt, hogy akkor lehetünk erősek, ha folyamatosan egyeztetünk és szorosan együttműködünk. 2010 óta a keleti nyitás a leggyakrabban hangoztatott külpolitikai megközelítés. Több elemzés is napvilágot látott, amelyek szerint az elmúlt években nem érkezett jelentős mennyiségű befektetés keleti irányból, az export–import irányában és volumenében sem állt be számottevő változás. Sikeres volt az úgynevezett keleti nyitás?Úgy korrekt az elemzés, ha azt mondjuk, hogy értünk el sikereket, de világosak a kihívások is. Kifejezetten siker az, hogy ázsiai irányban a magyar export jelentősen növekedni tudott. Tavaly Kína irányába abszolút rekordot döntöttünk, most az első félévben már újabb 10 százalékos növekedés van. Japánba, Dél-Koreába szintén növelni tudtuk a kivitelünket, két számjegyű arányban. Sőt, komoly előrelépés, hogy Ázsiából folyamatosan emelkednek a Magyarországra irányuló beruházások. Egyre sikeresebbek vagyunk abban is, hogy ha a kínai cégek európai üzleti terjeszkedésben gondolkodnak, akkor Magyarországra tekintenek regionális központként. Viszont vannak nagyon komoly kihívásaink. Az orosz–ukrán konfliktus és az embargó miatt jelentősen csökkent a kivitelünk Oroszországba és Ukrajnába. Balogh Csaba pozsonyi nagykövetet magával viszi Budapestre, helyettes államtitkár lesz. Miért esett rá a választás?Kifejezetten szerettem volna egy-két olyan nagykövetet is bevonni a minisztérium munkájába, akik az új típusú megközelítést már eddig is alkalmazták, és akik különösen sikeresek voltak. Ezért hívtam meg a moszkvai, valamint a bécsi nagykövetet is közös munkára. Emellett figyeltem arra is, hogy az üzleti életből is hozzak komoly szereplőket. Mikor lesz új pozsonyi nagykövet?Ez egy stratégiai pozíció, Szlovákiát nem hagyhatjuk huzamosabb ideig nagykövet nélkül. Az erre vonatkozó előterjesztésemet a miniszterelnök úrnak már meg is tettem. Amint aláírja, nyilvánosságra is tudom hozni a nevet. Politikai jelölt érkezik vagy karrierdiplomata?Szlovákiában teljesített már szolgálatot. Nem szeretem ezt a kategorizálást, de ha ebben kell gondolkodni, akkor azt mondom, hogy diplomata. Aki megfelel minden szempontnak.