Fejlődött vagy nem fejlődött Dél-Szlovákia?

Siker vagy bukás volt ez az elmúlt másfél év? A kormánypártok óvatos sikerről, az ellenzéki és a parlamenten kívüli pártok bukásról beszélnek.

Solymos László (SL): Másfél évről beszélünk, de ez a kormány egy évig és pár hónapig tudott hatékonyan működni, hiszen 2010 augusztusában állt fel, 2011 októberében pedig az SaS képviselői megbuktatták saját kormányukat. Négy évre készültünk, egy lett belőle. Úgy érzem, hogy a Hídnak sikerült ebből az egy évből kihozni a maximumot. Amikor ez a koalíció átvette az ország irányítását, a pincéből kellett visszahozni az ország gazdaságát. Már második éve nyolcszázalékos volt a költségvetési hiány, még egy-két ilyen év, és oda jutottunk volna, ahol a görögök vannak. Nekünk sikerült a hiányt 3,4 százalékkal csökkenteni. Természetesen ez komoly megszorításokkal járt, de mindezen spórolások ellenére sikerült megtartani a karácsonyi nyugdíjat, sikerült 3,3 százalékkal megemelni a nyugdíjakat, az anyaságit meghosszabbítani és kétszer megemelni. Ezek mind olyan intézkedések, amelyek jó irányba vitték az országot. Semmiképpen nem volt sikertelen a másfél év. Kisebbségi és gazdasági téren sikerült több mindent elindítani. Befejeztük a 63-as utat, a Pozsony–Dunaszerdahely vasútvonalat felújítottuk, az R-7-es jövőre elkezdhet épülni – ez már elő van előkészítve. De sikerült megszüntetnünk azt a feszültséget, amely a kisebbségek és a többségi társadalom között volt a Fico-kormány idején, megváltoztattuk a Maďarič-féle nyelvtörvényt és sikerült módosítani a kisebbségi nyelvekről szóló törvényt, módszertani központot hoztunk létre Komáromban a magyar iskolák színvonalának emeléséért, vagyis nagyon sok mindent sikerült befejezni is. Mindent természetesen nem, de egy évbe ennyi év fért bele.

Ön is így látja?

Bárdos Gyula (BGy): Természetesen nem, és azt hiszem, hogy a választókat, a lakosokat kellene megkérdezni. Látjuk, hogy milyen a hangulat. Nem lehet sikersztoriként eladni azt, hogy másfél év után felszámoljuk önmagunkat, és hogy ez a kormány ahelyett, hogy a lakosságot érintő kérdésekkel foglalkozott volna, saját magával volt elfoglalva. Az pedig nem igaz, hogy az egyik párt buktatta meg ezt a kormányt, mert a Most-Híd frakció tagjai is. A felelősséget vállalni kell, nemcsak az óriásplakátokon, hanem a tetteink során is. A Fico-kabinet regnálása után mindenki részéről teljesen jogosak voltak az elvárások, hogy teljesen más kormányzati stílussal végre sikerül az országot olyan pályára állítani, amely a lakosság szempontjából pozitívan értékelhető. Azok a pártok, amelyek a még hivatalnokkormányként működő kormánykoalíciót alkotják, Fico-ellenes retorikával kerültek hatalomra, de átadták tálcán a hatalmat Ficónak. Ez a választók szempontjából óriási csalódás. A választók el vannak keseredve, egy részük azt fontolgatja, hogy részt vegyen-e egyáltalán az előrehozott választásokon. Nem az egyéni és csoportérdeket kell előtérbe helyezni, hanem az itt élő emberek érdekeit. Dél-Szlovákia felzárkóztatása nem történt meg. Sem infrastrukturális, sem más szempontból. Olyan lehetőségeket hagyott ki ez a kormánykoalíció, amelyek ott voltak az asztalon, csak nagyon egyértelműen és határozottan kellett volna ezeket kihasználni.

Lassan véget ér a kampány, járják a vidéket. Azt tapasztalják, hogy az emberek elkeseredettek?

BGy: Egyrészt elkeseredettek, másrészt látják, hogy ez ellen tenni kell. Nagyon örülök annak, hogy a mi rendezvényeinken nemcsak pártemberek, pártszimpatizánsok, hanem olyanok is megjelentek, akik azt mondták, végre lehetőségük van elmondani elképzeléseiket és ötleteiket, mert mi nyitott fórumokat tartottunk, ahova nem hoztunk sok esetben neves fellépőket, hanem csak meghallgattuk az ott élő emberek véleményét. Pontosan ezért döntöttünk amellett, hogy a programunkat úgy fogjuk előkészíteni és megvalósítani, hogy közösen írjuk meg a választókkal. A 26 párt közül egyedül az MKP ment le a mikrorégióba.

Önök mit tapasztaltak?

SL: Úgy érzem, hogy az MKP annyit jár Magyarországra, hogy jobban érzékeli az ottani közéletet, mint az ittenit. Mi ugyanis végigjártuk az országot. Ami a szlovákiai magyarokat illeti, Fico négyéves időszaka után sokkal kellemesebb, nyugodtabb közegben tudtak élni, ez egyértelmű. Amit elértünk, legyen az a kisebbségi nyelvhasználati törvény, vagy az államnyelvtörvény, vagy azok a befektetések, amiket már meg is valósítottunk, számukra egyértelmű. Most írták alá Szlovákia és Magyarország között azt a keretegyezményt, amely újabb 92 infrastrukturális befektetést eredményez a szlovák–magyar határon, most írtuk alá a megállapodást két újabb Ipoly-híd megépüléséről.

BGy: De ez egy folyamat…

SL: …ez egy folyamat, de ha a szlovákiai magyar politikai képviselet mindig olyan intenzíven dolgozott volna, mint a Híd ez alatt az egy év alatt, teljesen máshol lennénk.

BGy: Nem lehet azt állítani, hogy Dél-Szlovákia felzárkóztatása elkezdődött. Voltak részsikerek, voltak olyan eredmények, amiket mi is elismerünk, de ezek részeredmények. Észak és dél között óriási űr tátong, hiszen a befektetések nagy része Észak-Szlovákiába ment…

SL: …ez nem igaz…

BGy: …az infrastrukturális befektetések mind Észak-Szlovákiába mennek, nagyon kevés ment délre. Nagyon kevés új munkahely jött létre. Én értem, hogy a most még parlamenti pártok megpróbálják saját tevékenységüket fényezni, de reálisan kell nézni a dolgokat. Javult a kisebbségi nyelvhasználat? Nem javult. Meg lehet ugyan büntetni azt, aki hivatalnokként ezt akadályozza, de semmilyen lépés nem történt. Sajnos, a kisebbségi nyelvtörvény is gyengére sikeredett.

SL: Ha idén egy magyar családnak gyermeke születik, kikérheti magyarul a gyermek születési levelét. Ez visszalépés? A népszámlálás eredményei ellenére Szencen vagy Vágsellyén még legalább húsz évig megmaradhat a magyar nyelvű tábla, az visszalépés? Az, hogy megbüntethetik azt a hivatalnokot, aki nem engedi a magyar nyelv használatát azokban a községekben, ahol erre lehetőség van, az visszalépés? Megszületett a táblarendelet, s az útkarbantartó vállalatnak ki kell július elsejéig rakni a táblákat, és ha nem rakja ki, törvényt sért. Ezek mind előrelépések. Mi is járjuk a vidéket, beszélgetünk az emberekkel, pozitív hangulatú kampánygyűléseket tartunk. Elindultunk egy úton, vagyis itt Szlovákiában próbálunk partnereket szerezni ahhoz, hogy programunkat át tudjuk ültetni. Ez az út járható, és eredményre vezethet. Ez jött le számomra a kampánybeszélgetésekből. Nem lehet katasztrófa-forgatókönyvekről beszélni, vagy arról, hogy semmi nem változott.

BGy: Senki nem állította, hogy rosszabb lett, csak azt mondtam, hogy nagy lehetőség előtt állt a kormánykoalíció, de nem élt vele. 2010-ben nem jutottunk be a parlamentbe, ezután arra összpontosítottunk, hogy a választókkal sokkal intenzívebb kapcsolatot tartsunk fenn. Rögtön az elején láttuk, gond van a kormánykoalícióval, idő kérdése volt, mikor lesznek előrehozott választások. Mi készültünk erre…

SL: …de azért meglepett benneteket…

BGy: …a nagy gyorsaság igen, azt gondoltuk, hogy még fél évig ez a koalíció kihúzza, de nem húzta ki, mert saját magával foglalkozott. Azt mondtuk, olyan programot kell alkotni, amely nem egy párt programja, hanem az itt élő, dél-szlovákiai lakosok programja. Sajnos, a kormánykoalíció hagyta, hogy Dél-Szlovákia maradjon leszakadó régió.

SL: Ez nem igaz. Nem ezalatt az egy év alatt maradt le Dél-Szlovákia, ebben mindnyájan egyetértünk. Ez a kormány tett lépéseket, mégha nem is vettétek észre. Múlt nyáron elfogadtunk egy törvényt, hogy az állam annak a befektetőnek ad nagyobb támogatást, amelyik ott fektet be, ahol magasabb a munkanélküliség. A legnagyobb munkanélküliséggel sújtott régióban, a gömöriben 1450 új munkahely létesült. A kormányban megegyezés született, hogy ha húzunk egy képzeletbeli vonalat Pozsony és Ágcsernyő között, a csík fölé ugyanannyi megy, mint a csík alá. Nagyon sok mindent elindítottunk.

Mit gondolnak, hány százalékot kap pártjuk a választásokon?

BGy: Az MKP nem százalékokban gondolkodik, az MKP parlamenti párt szeretne lenni. Minden jel arra mutat, hogy a választók bizalmát megkapjuk.

SL: Ezt a kérdést kampányfőnökként nem szeretem. Nem tippeltem 2010-ben sem és most sem fogok. De abban bízom, hogy a Híd parlamenti párt lesz.

Március 11-ke van, megcsörren a telefon, Robert Fico hív, és azt mondja tárgyaljanak. Mit mondanak?

SL: Nem tartom reálisnak, hogy ez az egyezség összejöjjön, ismerve Čaplovič és Maďarič véleményét azokról a nemzetiségi normákról, amiket sikerült az elmúlt egy év alatt elfogadtatni, gondolok itt a kisebbségi nyelvtörvényre vagy a táblarendeletre, amit meg akarnak szüntetni. A gazdaságról is merőben mások az elképzeléseink. Vagyis, nehezen tudom elképzelni.

BGy: Az MKP számtalanszor elmondta, hogy európai néppárti tagként a jobb-közép pártokkal kíván együttműködni. Ha valaki megszólít valakit, a tárgyalást elutasítani nem szabad, de az együttműködésre teljesen egyértelmű a nem.

Kérem, tegyék fel kérdéseiket egymásnak. Bárdos Gyula.

BGy: Az önkormányzatok esetében hogy lehetett másfél évig eltűrni azt, hogy a dél-szlovákiai önkormányzatok a tengerszintfeletti magasság miatt ne kapják meg azt a több euró milliót, amit megkaptak az észak-szlovákiai önkormányzatok? Ezt Ficóék vezették be, a mostani kormányzat pedig tűrte.

SL: Nem tudom, milyen euró milliókról van szó, de annyit tudok, hogy amíg a mi minisztereink a kormányban voltak, az a hátrányos megkülönböztetés, ami az azelőtti négy évben a déli régiókat érte, teljes mértékben eltűnt. Nagyon sok olyan befektetés valósult meg a déli járásokban is, ami előtte nem. Dél-Szlovákia nem volt diszkriminálva.

Solymos László kérdése.

SL: Bárdos Gyula azt mondta, tárgyalást elutasítani nem illik. Akkor, amikor a Híd elhívta az MKP-t tárgyalni, hogy arról beszéljünk, hogyan tudnánk együtt indulni a választásokon, nem jött el. Miért? Talán csak nem azért, mert árulónak tartotok bennünket?

BGy: Tárgyalni akkor lehet, ha a tárgyalásnak van alapja. De a Híd részéről ez ultimátum volt. Csakis és kizárólag a Most-Híd listáján való indulásról lehetett volna tárgyalni. Mi partneralapon, a programokról akartunk tárgyalni, arról, hogy mit kell jobban tenni a Dél-Szlovákiában élő magyarok érdekében. A pártérdeket a Most-Híd a közösségi érdek fölé helyezte.

A végén kapnak egy-egy kortespercet. Bárdos Gyula, mondja el, miért éppen az MKP-t kellene választani?

BGy: Az utolsó másfél év is azt mutatta, az MKP hiányzik a parlamentből. Azért kell minket választani, mert olyan programot sikerült megvalósítani, nem pártprogramot, hanem a Dél-Szlovákiában élő emberek, az itt élő magyarság programját. Mi vállaljuk, hogy regionális párt vagyunk, mi arra a 18 járásra fókuszálunk ahol a választóink élnek, és nagyon komolyan gondoljuk, hogy Dél-Szlovákia jobbat érdemel. Fel kell zárkóztatni, és ehhez kínál megoldást a Magyar Koalíció Pártja. Emellett természetesen a kisebbségi jogállás kérdéseit is vállalja az MKP, egyedüli pártként a kollektív bűnösség eltörlését mi vállaljuk. Tiszta lappal induló, olyan képviselőjelölteket felvonultató párt, akik közül egyik sem szerepel a különböző listákon.

Solymos László, miért a Hidat válassza a választó?

SL: Az elmúlt másfél év megmutatta, hogy ennek az országnak nem botcsinálta politikusokra, kalandorokra, hanem felelős és komoly vezetőkre van szüksége. A Híd arra törekszik, hogy a szlovákiai magyarságnak felelősségteljes, partnerei által elfogadott, hatékony érdekképviselete legyen, ugyanis minden program csak annyit ér, amennyit meg tudunk belőle valósítani. Ebben az országban bármit meg szeretnénk valósítani programunkból, ahhoz az kell, hogy találjunk 76 képviselőt a parlamentben, aki a mi véleményünkkel egyet tud érteni, és ez minden egyes törvényre vonatkozik, még arra is, ha egy kötőszót akarunk megvalósítani a programunkból. Az elmúlt másfél évben a Híd bebizonyította, hogy partnernek tekintik, és partnereket tud szerezni. Biztos vagyok abban, hogy a Hídra leadott szavazat nem veszik el.