Fegyelmezettségünktől függ a SARS-CoV-2 vírus „karrierje”

Dr. Czirfusz Mónika klinikai mikrobiológus, a Szlovák Mikrobiológiai Társaság elnöke számára is meglepő ennek a vírusnak a „karrierje”?

Egyáltalán nem meglepő, hogy megjelent egy új típusú koronavírus. Minden évben számítunk például az influenzavírus úgynevezett genetikai rekombinációjára, mely során egy teljesen új, az emberi immunrendszer számára ismeretlen felületi antigénekkel rendelkező vírus jelenhet meg, amely akár világméretű járványt is okozhat. Most történetesen a koronavírus lepett meg bennünket, és a 2002-es SARS-, valamint a 2012-es MERS-járvány után egy újabb, eddig ismeretlen antigén szerkezetű fajtájával állunk szemben. Az új koronavírus a β-koronavírusok családjában a SARS koronavírussal ugyanazon fajba tartozik, ezért is lett a neve SARS-CoV-2. Ezek a vírusok a denevéreknél fordulnak elő, a SARS-CoV-2 96,2%-os azonosságot mutat a CoV RaTG13 denevér-koronavírussal. A tudósok nem tudják pontosan, milyen egyéb állatfajon keresztül mutálódott a denevérvírus és vált fertőzőképessé az emberekre nézve is, illetve hogyan tudott viszonylag gyorsan emberről emberre terjedni, amivel világméretű járványt okozott. Sajnos a vírusoknak ez az egyik jellemző tulajdonságuk, nem lehet megjósolni és nem lehet rá felkészülni. Nem tudhatjuk, melyik, jellemzően légúti fertőzést okozó vírussal történik hasonló genetikai változás.

A ránk zúduló információáradatban – még a hiteles forrásokban is – nemegyszer keveredik a vírus és az általa kiváltott betegség megnevezése. Hogy hívják magát a vírust és a betegséget?

A vírus neve SARS-CoV-2, a 2002-es SARS koronavírussal való hasonlóság miatt. A tudósok 79,5%-os genetikai azonosságot mutattak ki a két vírusfajta között, és ugyanazon a receptoron keresztül támadják az emberi sejteket. A betegség neve Covid-19, azaz szó szerinti fordításban koronavírus-betegség-19 (2019). 

Mi az, ami a kínai Vuhan tartományban decemberben megjelent vírusról tudunk? 

A SARS-CoV-2 vírusnak – más vírusokhoz hasonlóan – mutációk során változik a genetikai információja. Ezek a változások sajnos eddig nem gyengítették a vírus fertőzőképességét, továbbra is képes emberről emberre terjedni. Kínai tudósok egy csoportja állítja, hogy kétféle SARS-CoV-2 vírus kering. Az egyik agresszívebb, a másik kevésbé. Ennek bizonyítására természetesen részletesen elemezni kell az eddig izolált vírusok genetikai információját. 
A járvány javában zajlik, a kutatók dolgoznak, elemeznek, összehasonlítanak, és végül biztosan pontos képet adnak a vírus jellemzőiről, változásairól. Egy biztos, és ennek számunkra is elsődlegesnek kell lennie: a vírus terjedését csak a higiéniai szabályok szigorú betartásával, a személyes kontaktus korlátozásával, szájmaszk viselésével tudjuk megfékezni. Ha nem talál gazdaszervezetet, nem képes fennmaradni, és így a járvány erőssége is csökkenni fog, majd véget ér.

Kezdetben úgy tudtuk, hogy csak a 60-65 évesekre veszélyes. Ám a fertőzöttek listája nem ezt mutatja...

Sok mindent nem tudnak még a tudósok az új koronavírusról. Az idősek, a krónikus betegségben szenvedők és a gyenge immunrendszerű betegek általában érzékenyebbek az influenzavírusra is, a járvány során ők a legveszélyeztetettebbek. Hasonló a helyzet most is. Az immunrendszer is „öregszik”, nem reagál kellőképpen a fertőzésekre, különösen a vírusfertőzésekre. Az új koronavírus minden korosztályt megfertőzhet. A fertőzés lefolyása attól függ, hogyan reagál rá az ember immunrendszere. A fiatalabbak körében is akadhat olyan immunhiányos ember, akinél a vírus akár halálos kimenetelű gyulladásos folyamatot indíthat el. Az okokat és összefüggéseket a tudósok szintén vizsgálják, korai lenne még bármilyen következtetést levonni. Fontos, hogy minden korosztály egyformán átérezze a felelősség súlyát. Mivel a járvány eddigi lefolyása alapján az idősek különösen veszélyeztetettek, a fiatalabbaknak fokozottan vigyázniuk kell rájuk. A megelőzés szabályainak betartásával nemcsak az időseket, hanem saját magukat is védik. 
Néhány nappal ezelőtt még a szakemberek is azzal biztattak bennünket, hogy itt a tavasz, nemsokára meleg lesz, s ez a vírusnak nem kedvez, mert hőérzékeny. Azóta ebben is változás történt, hiszen Dél-Amerikában is terjed. Becslések szerint még nyáron is terjedni fog...
A nap UV-sugárzása egészen biztosan korlátozza a vírus terjedését, ez általában elmondható a cseppfertőzéssel terjedő vírusokról. Az új vírusról azonban még viszonylag keveset tudunk, ezért a szakemberek is óvatosan nyilatkoznak erről a kérdésről. A legfontosabb azonban a vírus terjedésének megakadályozása, ehhez pedig mindannyiunk felelősségteljes magatartása szükséges. 

Pozsonyban mobil tesztközpont létesítését fontolgatják, Bősön megnyitották a szigorúan ellenőrzött karanténközpontot, hamarosan benépesül a másik két központ is, Magyarországon ideiglenes kórházat építenek...

Az emberek meg szorongva kérdezik: mikor jönnek a biztató hírek? 
Az Egészségpolitikai Intézet szakemberei előrejelzést készítettek a járvány várható kimeneteléről. Azt jósolják, hogy ha következetesen végrehajtjuk a jelenlegi járványügyi intézkedéseket, és mindenki fegyelmezetten betartja a tiszti főorvos által ajánlott megelőzési szabályokat, akkor a vírus terjedése lassúbb lesz, és járványügyi szempontból kedvezőbb forgatókönyv szerint fog zajlani. Előrejelzésük szerint, ha minden eddigi intézkedés életben marad és az emberek fegyelmezetten betartják azokat, akkor ideális esetben a március 15-től számított 110. napon Szlovákia lakosságának 10%-a lesz fertőzött, és körülbelül 3000 ember szorul intenzív ellátásra. Ez a prognózis persze hozzávetőleges, állandóan frissíteni fogják. 

Abban egyetértés van, hogy sem gyógyszer, sem vakcina nincs ellene, s úgy tűnk, egyhamar nem is lesz. Hiába bukkannak fel a világhálón erről szóló „hírek”, hamar kiderül, hogy álhírek. Marad hát az influenzára is vonatkozó védekezés: az alapos kézmosás, a tárgyak, felületek, kilincsek, telefonok fertőtlenítése, a száj és az orr mechanikus védelme, a nagy tömeg kerülése… Elég erős fegyver ez egy ilyen agresszív vírus ellen?

Legfontosabb a megelőzés, ebbe beletartoznak az ön által említett intézkedések és sajnos az emberek mozgásának, találkozásának korlátozása is, beleértve az utazást is. Az elkövetkező hónapokban nem valószínű, hogy elhagyhatjuk Szlovákiát vagy lakóhelyünket, és a külföldiek beutazása is csak különösen indokolt esetekben és alapos ellenőrzés mellett lesz lehetséges. A vírust csak úgy tudjuk megfékezni, hogy olyan helyzetet teremtünk, amelyben nem talál újabb és újabb érzékeny befogadószervezetet, ugyanis csak sejten belül képes élni és szaporodni. 

A közösségi média különféle, könnyen elérhető „bombabiztos” módszereket kínál a koronavírus ellen. Ön szerint melyek a leggyakoribbak és a legveszélyesebbek?

Erre csak azt tudom válaszolni, hogy az internet tele van mindenféle információval. A mai világban nagyon fontos az információszűrés, a képesség arra, hogy csakis releváns forrásokra támaszkodjunk. Azt tudom mindenkinek ajánlani, hogy ne töltsön túl sok időt az internet böngészésével, a világhálót használja célirányosan, és csak megbízható weboldalakat keressen fel. A Covid-19-betegséggel kapcsolatos minden információ megtalálható az egészségügyi minisztérium honlapján. A minisztérium szakmai ajánlásokkal foglalkozó szakosztálya az érintett szakmai szervezetek, köztük a Szlovák Mikrobiológiai Társaság bevonásával speciális ajánlást készített, amelynek laikusoknak szánt mellékletei itt érhetők el: https://www.standardnepostupy.sk/covid-19-coronavirus/. A legfontosabb információ magyarul is megtalálható és letölthető. 

Van-e összefüggés a klímaváltozás és az új vírus megjelenése között, és mire számíthatunk a jövőben? A mai 20–30 évesek életében előfordulhat még egy ilyen világjárvány? 

A klímaváltozás mértékétől függően van rá esély, hogy a jövőben megjelenjenek olyan fertőző betegségek is, amelyek jelenleg jellemzően meleg éghajlatú országokban fordulnak elő. Ezek többsége valamilyen rovar által terjed, tehát az úgynevezett vektor, azaz a terjesztő rovarfajta jelenléte is kell hozzá. Ezek nemcsak vírusok, hanem baktériumok és paraziták okozta fertőzések is lehetnek. Nehéz előre megjósolni, mire számíthatunk a jövőben, egy viszont fontos: jobban kell figyelnünk a környezetünkre. Ha keveset is, de mi magunk is tehetünk a klímaváltozás ellen, például a szelektív hulladékgyűjtéssel, a tudatosabb életmóddal. 

Megoldás van?

Vissza kell térnünk a természethez, nem lehetünk annyira szűk látókörűek, hogy ne vegyük észre: bizony mi magunk tesszük tönkre az életterünket. Mindenáron ragaszkodunk kényelmünkhöz, a jóléthez, ami rendben van, de tennünk is kell azért, hogy ez így maradjon még sok évtizeden keresztül. Lehetőségeinkhez mérten meg kell tennünk a maximumot. A járvány lecsengése után az évtizedeken át lebecsült és alulfinanszírozott egészségügy talán visszakapja tekintélyét. Nem mellékes az sem, hogy az elmúlt évtizedben Szlovákiában – koncepció nélkül, kizárólag anyagi megfontolásból – látványosan leszűkítették a mikrobiológiai laboratóriumok hálózatát azzal az indoklással, hogy ezek a kivizsgálások nem eléggé nyereségesek. Ott tartunk, hogy a kórházak nagy részében nincs klinikai mikrobiológiai osztály, amely a fertőző betegségek diagnosztikáját és célirányos kezelését végezné, illetve irányítaná. Hihetetlen, de igaz: a déli járásokból néha több száz kilométerre szállítják a klinikai mintákat a mikrobiológiai laboratóriumokba. Belegondolni is félelmetes, hogy mi történik majd, ha vesztegzár alá kerülnek ezek a települések. Világviszonylatban pedig olyan átfogó intézkedéseket kell életbe léptetni, amelyek felkészítik az emberiséget az újabb világjárványok kezelésére. Megelőzésként csökkenteni kell a környezetszennyezést és lassítani az ezzel járó környezeti ártalmakat, míg nem késő és a folyamat visszafordítható. Reméljük, hogy így lesz, és a jelenlegi szokatlanul kedvezőtlen helyzet az elkövetkező években jó irányba változik.