Ezek a szlovák egészségügy legnagyobb kihívásai

Az egészségügyben dolgozó szakemberek évek óta hangoztatják, hogy a szlovák betegellátás minősége csakis rendszerszintű változtatások után javulhat. Nem elegendő egyes részterületekre koncentrálni, hanem lépésről lépésre kell bevezetni az átfogó reformokat, amelyek hosszadalmasak ugyan, de csakis ezek hozhatnak valódi előrelépést.

Az újítások azonban nemcsak költségesek, hanem akár népszerűtlenek is lehetnek, így nem csoda, hogy a politikai vezetés nem feltétlenül hajlik a kemény döntések meghozatalára (példaként megemlíthetjük Andrea Kalavská egykori smeres egészségügyi miniszter kórházreformját, amelyet végül a saját pártja vétózott meg a parlamentben).

Az új kormány és az egészségügyi tárca új vezetése a következő négy évre rendszerszintű változtatásokat ígér. A Szlovák Takarékpénztár elemzői legfrissebb tanulmányukban összeszedték az egészségügy legfontosabb kihívásait, amelyekkel a szaktárcának még ebben a megbízatási időszakban kell szembenéznie.

Elkerülhető halálesetek

Az elemzők szerint a szlovák egészségügy egyik legnagyobb kihívása, hogy jelentős mértékben csökkenjen az elkerülhető halálesetek száma – akkor beszélünk elkerülhető halálesetről, ha a beteg amiatt vesztette életét, hogy nem kapott megfelelő minőségű ellátást, vagy pedig nem látták el időben. Az európai uniós átlaghoz képest nálunk 2,5-szer több beteg hal meg „feleslegesen”.

Ezzel szorosan összefüggő, szintén aggasztó mutató, hogy bár az országban fokozatosan nő a születéskor várható átlagéletkor (nálunk 77 év körül mozog), viszont jócskán elmaradunk a nyugat-európai országoktól, ahol az átlagéletkor 80 év felett van.

Az sem mindegy, hogy mennyi évet élünk le egészségesen. Az elemzők rámutattak, hogy Németországban és Franciaországban az 50. életévüket betöltő emberek azzal számolnak, hogy még legalább 20 évig nem fognak betegeskedni, Szlovákiában viszont az emberek úgy gondolják, hogy már 62 éves koruk körül kezdenek leépülni.

A megelőzés fontossága

A közép-kelet-európai országokban jóval gyakrabban halnak meg az emberek a vérkeringési rendszerrel összefüggő betegségekben, valamint rákban, mint Nyugat-Európában.

„Ezeknek a betegségeknek a jelentős részét hatékonyan lehetne kezelni, ha korai szakaszban észlelnénk őket. Sok életet megmenthetne a megelőzés, például a szűrővizsgálatok számának növelése”

– írják a takarékpénztár szakemberei.

A megelőzés nemcsak hatékonyabb, hanem olcsóbb megoldás is, hiszen jóval kevesebb kiadással járna, ha nem kellene a drága kezeléseket finanszírozni.

Ezzel a minisztérium is tisztában van, éppen ezért 2019-ben elindította a „Megelőzés éve” kampányt, amelyet idén még a járvány előtt folytatni akart. A koronavírus azonban áthúzta a számításokat, sőt, a járvány miatt még több szűrővizsgálat maradt el, amelyeket az orvosoknak az elkövetkező hónapokban, rosszabb esetben csak jövőre pótolniuk kell.

Az elemzők szerint az egyik legolcsóbb és legjobb megelőző módszer az oltások beadatása, amelyben Szlovákia szintén elmarad az EU-s átlagtól. Az elemzők az influenza elleni oltást említik, amelynek beadatási aránya a 65 év fölötti, legveszélyeztetettebb korosztály esetében nálunk mindössze 10 százalék körül mozog. Az uniós átlag ezzel szemben 44 százalék. Az elemzők azért is tartják fontosnak az oltások megemlítését, mert a koronavírus elleni harcban komoly szerepe lesz annak, hányan oltatják be magukat.

Elvándorló orvosok

A problémát tovább tetézi az egészségügyben uralkodó munkaerőhiány. Azt, hogy az országban kevés az orvos, már most is érezzük, és a takarékpénztár előrejelzése szerint akár rosszabb is lehet a helyzet, hiszen a lakosság fokozatosan elöregedik, így még több embernek lesz szüksége az ellátásra. Arról nem is beszélve, hogy az orvosok is kiöregednek: a közép-kelet-európai régióban az 55 év feletti orvosok aránya 25–45 százalék. A fiatal orvosgeneráció viszont javarészt külföldre vándorol. A jövőben tehát nagyobb szükség lesz a betegellátásra, mint korábban, viszont ha az egészségügyi minisztérium nem hoz jelentős változtatást, még kevesebb orvos lesz, mint most. 

A leterhelt személyzet helyzetét javíthatja az egészségügy elektronizálása, valamint a páciensek távolról, telefonon keresztül történő diagnosztizálása, amelyet a koronavírus idején lehetőségünk volt megtapasztalni. Az elemzők szerint azonban nálunk kevesen élnek a telefonos konzultációval, és az elektronikus recepteket sem használjuk ki eléggé, pedig mindezek jelentősen lecsökkentenék a látogatások számát. A szlovák egészségügyre amúgy is jellemző, hogy a betegek inkább a személyes látogatást részesítik előnyben: nálunk egy lakos átlagban évi 11-szer látogat el az orvosokhoz.

A szaktárcára várva

„A közép-kelet-európai országok egészségügyi rendszerének számos kihívással kell szembenézniük. A lakosság elöregedésétől és pénzügyi problémáktól kezdve a szűrések megerősítésén át egészen a munkaerőhiány megoldásáig, valamint a digitalizációig. Ezen részterületek támogatása azonban látványos javulást hozna a lakosság életszínvonalában”

– olvasható a tanulmányban.

Az egészségügyi minisztériumnak eddig a koronavírus-járvány következményeivel kellett foglalkoznia, így nem igazán volt lehetősége elindítani az ígért reformokat. Most azonban az egészségügy már a megszokott üzemben működik, így a tárcának lassan cselekednie kell. Lapunk továbbra is figyelni fogja az egészségügyben zajló változásokat, és megpróbáljuk felhívni a közvélemény figyelmét a legégetőbb problémák megoldására.