Evka-ügy: Lajčák és a Smer tagad

Miroslav Lajčák külügymi-niszter a kormány mai ülésén akar magyarázatot adni az Evka-ügyre. A külügyminisz-térium visszautasítja egy olyan volt alkalmazott vádjait, aki mindössze nyolc hónapig állt a tárca alkalmazásában.

Pozsony. Lajčák szerint nem egyetlen blog, hanem a tények alapján kellene levonni a végső következtetéseket. „Senkinek sem áll jobban az érdekében, hogy Szlovákia uniós elnökségét átláthatóan bonyolítsuk le. Meggyőződésem, hogy a tények alapján mindenki mindent megért” – áll Lajčák állásfoglalásában. Ugyanakkor a minisztérium a Transparency International Slovensko többszöri kérésére sem adta ki az uniós rendezvényekkel kapcsolatos számlákat és szerződéseket. Napokkal a botrány kirobbanását követően sem cáfolták konkrétumokkal a korrupcióra és csalásra figyelmeztető Zuzana Hlávková állításait. A minisztérium tiltakozásához tegnap Hlávková egykori felettese és a Smer is csatlakozott. A párt tagadja, hogy valaha is együtt működött volna az Evka ügynökséggel, mely a külügy vitatott rendezvényeit szervezte meg. Ráadásul a Smer–SNS–Híd-koalíció tegnap a parlamentben elutasította azt az ellenzéki javaslatot is, amely alapján a külügyminisztériumnak részletes elszámolást kellett volna benyújtania a plénumba Szlovákia uniós elnökségének költségeiről. Ján Baránek politológus lapunknak azt mondta, ebben az esetben több állami intézménynek és szervezetnek, köztük a munkafelügyeletnek is lépnie kellene.

Pavel Nechala, a Transparency International jogásza azt állítja, hogy a „whistleblowing” hatékony eszköze a korrupció feltárásának, és nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy alapvetően meg tudjuk változtatni egyes szervezetek, de akár az egész állam működését, ha ezt az adott intézmények vagy az állam vezetői úgy akarják. Világszerte annak vagyunk tanúi, hogy az országok jogszabályilag próbálják védeni a korrupció bejelentőit, s ez alól Szlovákia sem kivétel. „A gond a gyakorlati érvényesítéssel van, mert sokszor azt látjuk, ez nem működik rendesen sem a magán- sem az állami szektorban – mondta lapunknak Nechala. – Ezt mutatta ki többek között az a felmérés, amelyet a nemrégiben az államigazgatás csúcsszervei körében végeztünk, s amiből az derült ki, hogy az intézmények 80%-ában nem érkezett ilyen bejelentés.” Ez azt jelzi, hogy az emberek vagy nem is tudnak erről a lehetőségről, vagy nem bíznak benne, véli a jogász. „Most egy egyedi esettel állunk szemben, amikor egy minisztériumi alkalmazott a nyilvánosság elé állt, óriási nyomásnak téve ki magát ezzel, meglátjuk, mi lesz az eredménye – mondta Nechala. – Ezt az esetet azonban kihívásnak tekintem az állam vezetői számára egy olyan jogszabályi rendszer létrehozására, mely lehetővé teszi, hogy az emberek anélkül tudjanak hasonló bejelentéseket tenni, hogy ekkora nyomásnak tegyék ki magukat. Fontos, hogy tudatosítsuk, hogy a korrupció bejelentőinek nem feladata, hogy tovább harcoljon a tisztességtelen praktikák ellen, erre megvannak a megfelelő szerveink.” (ie,czk)