Évi 45 millió eurót ajánlunk fel

Az adófelajánlás lehetővé teszi, hogy az emberek dönthessenek adójuk egy részének felhasználásáról. 2013-ban közel 46,7 millió eurót kaptak így civil szervezetek. A pénzügyminisztérium Pénzpolitikai Intézetének (IFP) elemzői szerint azonban a lehetőséggel a társadalom gazdagabb rétegei élnek elsősorban. „A felajánlott összeg 90 százalékáról a legjobban kereső 10 százalék és a legnagyobb nyereséget elérő cégek 10 százalékának menedzserei döntenek – áll az IFP napokban kiadott tanulmányában. – A felajánlás felének sorsa Pozsony megyében dől el.”

3,4 milliótól az 55 millióig

Az állam 2002-ben tette lehetővé először – az első két évben csak a természetes személyeknek – az adózók számára, hogy maguk döntsék el, adójuk egy részét milyen civil szervezetnek adják. 2004-ben a kezdeti 1 százalék 2-re emelkedett, és a cégek is felajánlhatták nyereségadójuk 2 százalékát. Ezzel az intézkedéssel a felajánlott összeg csaknem megtízszereződött: a korábbi 3,2 millió euróról csaknem 28 millióra emelkedett.

2009-ig folyamatosan emelkedett a felajánlott összeg, habár a cégek általában kétszer akkora summát ajánlottak fel, mint a természetes személyek. A válság előtti utolsó évben 55,2 millió eurót tett ki a felajánlás, 37,5 milliót a cégek, 17,7 milliót pedig a természetes személyek küldtek a civileknek. 2010-ben jelentős, több mint 10 millió eurós esés következett be, elsősorban azért, mert csökkent a cégek nyeresége – és ebből kifolyólag a felajánlható adórész is.

2011-ben újabb csökkenést okozott, hogy csak azok a cégek ajánlhatták fel adójuk 2 százalékát, amelyek legalább a 0,5 százaléknak megfelelő adományt is felajánlottak, a többi csak 1,5 százalékot adományozhatott. A cégek felajánlása megállt 25–26 millió eurós szinten, a korábbi 37 milliót várhatóan már sohasem fogja elérni, a természetes személyek azonban már az utóbbi két évben többet ajánlottak fel, mint a válság előtt.

Cégek pénze

Az IFP elemzése kifogásolja, hogy sok adózó – elsősorban a cégek – saját marketingjükre, saját céljaikra, körülményeik javítására használják fel a pénzt. A kutatók szerint a felajánlott összeg 57 százaléka mehet valóban önzetlen célokra. A kevésbé önzetlen célokra felajánlott összeg nagy részét a nagy cégek által létrehozott alapítványok kapják. Ezek esetében sem lehet megkérdőjelezni, hogy a közösség szempontjából hasznos célokat finanszíroznak – kezdve a környezetvédelemtől a könyvkiadáson át –, de mivel az alapítvány nevében benne van a cég neve, vagy legalábbis köztudott, hogy melyik cég alapítványa, ez egyben ügyes marketinghúzás is.

Az IFP szerint a cégek felajánlásának nagyobbik része – 53% – teljesen önzetlen célokat szolgál, 28 százalékot kapnak a cégek alapítványai – az IFP összesen 44 ilyen alapítványt számolt össze –, 19 százalék pedig a szervezetek körülményeinek javítását szolgálja. Ez utóbbi kategóriába általában a kisebb cégek adományai tartoznak, amelyek olyan, környezetükben működő szervezeteket – sport, hobbi, oktatásügy stb. – támogatnak, amelyek nekik is hasznot hajtanak. Iskolának, sportklubnak

A magánszemélyeket sem kizárólag önzetlen okok vezérlik az adományozás során, habár az önzetlenség aránya az IFP szerint az ő esetükben magasabb: 61 százalék. A felajánlás 1 százaléka céges alapítványokhoz érkezett, 38 százalék pedig olyan szervezethez, amely a felajánló környezetében működik. Ez lehet annak az iskolának az alapítványa, ahová a felajánló gyermeke jár, a gyermek vagy a felajánló által látogatott sportklub, de ide tartoznak a hobbiszervezetek, a halász-, vadászszervezetek, hagyományőrző helyi szervezetek vagy egy adott régió fejlesztésével foglalkozó szervezetek.

Nagyobb átláthatóság

Az IFP szerint a civil szférának is javítania kellene az átláthatóságot, pontosabban el kellene számolnia a felajánlott adóval. „A szlovákiai nonprofit szervezetek egyelőre nem felelnek meg az átláthatóság tekintetében a nemzetközi szervezetek ajánlásainak” – állítja a tanulmány.