A koalíció a sorok rendezése után nekiesik a civileknek

Az SNS eredeti törvényjavaslata kalandos utat járt be: eredetileg még tavaly kora nyáron mutatták be a tervezet első verzióját, melyben a transzparencia címszava alatt elsősorban a külföldi donorok listázására és adatainak feltüntetésére kötelezte volna a civil szervezeteket. November végén már egy új verziót mutattak be: eszerint enyhén lazultak volna a dokumentációra vonatkozó szabályok és önkényesen a külföldi támogatáshoz jutó szervezetek nevét sem változtatták volna meg a jegyzékben, ugyanakkor a tervezet bevezette a lobbizás fogalmát. Az „átláthatóság” jegyében a szervezeteknek pontos dokumentációt kellett volna vezetniük arról, hogy milyen módon és tevékenységekkel próbálták meg befolyásolni a köztisztviselőket az előző negyed évben.

A Hlas mindkét alkalommal ellenezte a változtatásokat, ráadásul a kormányválság miatt más témák kerültek terítékre. Egészen csütörtökig: a parlament alkotmányjogi bizottságának ülésén ugyanis bemutattak egy olyan módosító javaslatot, amely ismét alapjaiban rendezheti át a törvény célját és eszköztárát – miközben könnyen elképzelhető az is, hogy ezúttal már a Hlas sem fogja blokkolni az SNS törekvéseit.

Radikális szigorítás

A törvénytervezet legújabb verziójának értelmében megmarad a furcsa kettősség a lobbizás területén: míg a magánvállalatok, magánszemélyek lobbizását egyáltalán nem oldaná az állam, a civil szervezeteket köteleznék a regiszter vezetésére.

Egy újabb szigorítás azonban gyakorlatilag a tagok „listázását” jelentené: erősödik az állami hatóságok ellenőrző hatásköre, a civil szervezetek vezetőin és hivatalos képviselőin túl az egyes tagokról is elkezdhetnének adatokat gyűjteni, konkrétabban – közelebbről nem meghatározott módon – a civil szervezetek irányításában részt vevő személyek adatairól van szó. Amennyiben egy szervezet egy közgyűlésen hoz döntéseket, érintheti ez akár a teljes, vagy a megjelent tagságát is.

Nem veszett el teljesen az SNS eredeti javaslatának lényege sem: a szervezetek pénzügyi beszámolóiban fel kell tüntetni a legalább ötezer eurót adományozó magánszemélykre és vállalatokra vonatkozó adatokat, beleértve az azonosítószámaikat, lakhelyüket – mindössze a szociális szolgáltatásokért fizető magánszemélyek és az egészségkárosodottak jelentenek kivételt. A gyakorlatban ugyanis több szociális szolgáltatást is civil szervezet végez. A gazdasági beszámolókat azoknak a polgári társulásoknak kell elkészíteni, amelyek 35 ezer eurót meghaladó éves bevétellel rendelkeznek.

Bent maradt a törvényben az egyik előzetesen is problémásnak minősített rész: amennyiben egy szervezet elmulasztja a bejelentési kötelezettségeit, ezer euróig terjedő pénzbüntetésre, folyamatos mulasztás esetén tízezer euróra is megbüntethetik. Amennyiben továbbra sem működik együtt – a hatóságok megítélése szerint – akkor a belügyminisztérium a saját hatáskörében feloszlathatja a civil szervezetet.

Figyelő tekintetek

A törvényben meghatározott kötelezettségek vonatkoznak azokra a jogi személyekre és szervezetekre is, amelyek Szlovákiában ténykednek ugyan, de a székhelyük külföldön található. Amennyiben nem tesznek eleget a kötelezettségeiknek, akkor nem fejthetnek ki aktivitásokat az ország területén.

Az állami forrásokhoz jutó civil szervezeteknek az állami hatóságok mintájára külső kérésre kötelességük lesz nyilvánosságra hozni azokat az információkat, amelyek a nyilvános forrásokból finanszírozott programokkal kapcsolatosak – ez elsősorban a kis szervezetek számára okozhat komolyabb problémákat.

Az állam erőteljesen ellenőrizné a civilek lobbizási tevékenységét is – a szervezeteknek önbevallásos alapon kell feltüntetniük azokat a tevékenységeket, amelyek közvetett vagy közvetlen módon befolyásolhatják az állami tisztviselőket és alkalmazottakat. A szakszervezetek és vállalkozói szervezetek, valamint a sportszervezetek kivételt kaptak a kötelezettségek alól. A negyedévente elkészített jelentés közzététele szintén kötelező, ha egy évben legalább háromszor egy szervezet elmulasztja, a belügyminisztérium megszüntetheti.

A kritikák is visszatértek

A civil szervezetek és az ellenzéki képvisleők huzamosabb ideje tiltakoznak a kormány által szorgalmazott változtatások ellen. Ondrej Dostál (SaS) szerint a koalíciós válság végének első áldozatai a média és a civil szervezetek. Dostál – aki az alkotmányjogi bizottság tagja is – felhívta a figyelmet arra, hogy a terjedelmes módosító javaslat, amit csak órákkal az ülés előtt kézbesítettek, a civil szervezetek ellen irányult.

A civil szervezeteket tömörítő Platform a demokráciáért szintén tiltakozik, orosz mintára született törvénynek tartja a kezdeményezést és a véleménye szerint a radikálisan szigorított szabályozás nehézségeket fog okozni a civil szervezeteknek. A platform szintén felhívta a figyelmet arra, hogy míg a nagyvállalkozók lobbitevékenységét semmi sem szabályozza, a civil kezdeményezésekre szigorú megkötések vonatkoznának a kormány szándékai szerint. A szerveződés szerint a javaslat diszkriminációs és alkotmányellenes.