Európai rangú a státustörvény

Már nem lehet vitatni, hogy a határon túli magyarok a magyar nemzet részének tekinthetőekSomogyi Tibor felvételeA Velencei Bizottság jelentését nemcsak országonként, hanem pártállástól függően is másképpen értékelték.

A Magyar Állandó Értekezlet talált egy közös álláspontot a Velencei Bizottság jelentésének értelmezésére, a nemzeti egyetértést tükröző zárónyilatkozatot mind a tizenhárom jelenlevő anyaországi és határon túli magyar párt aláírta.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a bizottság jelentése nem győzelem senki számára.

A Velencei Bizottság jelentése győzelem, de nem feltétlenül magyar vagy román, hanem Európa nemzeti kisebbségei arattak látványos győzelmet Velencében. Ezért köszönet illeti Romániát és Magyarországot, hiszen együtt járultunk hozzá a Velencei Bizottság jelentésének elkészítéséhez, vagyis egyikünk nélkül sem készült volna el egy ilyen jelentés. Velencében egy új nemzetközi kisebbségvédelmi norma született. A magyar státustörvény filozófiáját és gyakorlati megközelítését is európai rangra emelte ez a szakértői testület, s része lehet annak a vitának, amely rendkívül intenzíven folyik Európa jövőjéről a kontinens fővárosaiban. A törvény igazolta a magyar nemzet- és szuverenitásfelfogást: már nem lehet vitatni, hogy a határon túli magyarok a magyar nemzet részének tekinthetőek. Az is egyértelmű, hogy a kedvezmények és támogatások nem sértik a szuverenitás elvét, tehát a törvény nem tekinthető területen kívüli hatályúnak.

Pozsony és Bukarest mégis hangoztatja fenntartásait.

Szomszédainkkal, Romániával és Szlovákiával megegyezésre törekszünk. Üdvözlöm az Adrian Nastase román kormányfő felvetései mögött meghúzódó politikai szándékot, amelyet a megegyezésre törekvés jeleként értékel a magyar diplomácia.

Az egyik magyar országos napilap úgy értesült, hogy fontolgatják, esetleg nem lesz magyarigazolvány.

A rémhírekkel ellentétben lesz magyarigazolvány, és az elnevezését sem kívánjuk megváltoztatni. Mindenféle híreszteléssel szemben erre a Velencei Bizottság sem kér bennünket.

Mennyiben kell módosítani a Velencei Bizottság értékelése után a magyar kormány által előkészített, a státustörvényre vonatkozó végrehajtó rendeleteket?

A Velencei Bizottság jelentése alapján készítjük el a végrehajtó rendeleteket. Módosításról nincs értelme beszélni, hiszen ezek még nem készek, csak most fogjuk megfogalmazni. Figyelembe veszszük a bizottág javaslatait, konkrétan azt, hogy a magyarigazolványok kiadásának a menetében az ajánló szervezetek és a magyar hatóság közé kell iktatnunk a konzulátusokat, valamint meg kell határoznunk azokat a szempontokat, amelyek alapján a magyarigazolvány kiadható. A Magyar Állandó Értekezlet mindkét kérdésben kialakított egy álláspontot, amely a végrehajtási rendeletek megfogalmazása során a kormány számára fontos politikai támpontot ad. Magyarigazolványt kaphat az, aki magyarnak vallja magát, beszél magyarul, illetve tagja egy magyar társadalmi szervezetnek, vagy egyháznak, vagy magyarként tartja számon őt a szomszédos ország.

Az illetve ebben az esetben mit jelent?

Az a személy, aki magyarnak vallja magát, magyarul beszél, és a másik három feltétel egyikét teljesíti.

Az a személy, akinek magyar a felesége vagy valamelyik rokona, szintén megkaphatja a magyarigazolványt?

Igen, a házastársak és gyermekek, tehát a szűk család tagjai úgynevezett hozzátartozói igazolványt kaphatnak.

Mikorra várható a végrehajtó intézkedések megszületése? Olyan híreket is hallani, hogy ezeket csak közvetlenül a törvény életbe lépése előtt hozzák nyilvánosságra.

2002. január elsején lép életbe a törvény, addigra már minden végrehajtási rendeletnek meg kell születnie. Tehát az előttünk álló egy-két hónap az év végéig nagyon sűrű lesz.