EU: nem olyan rossz a hazai vasúti közlekedés

Az Európai Bizottság a felmérés során annak járt utána, milyen gyakran utaznak az egyes tagországokban vonatokkal, milyen távol laknak az emberek a pályaudvaroktól, milyen mértékben drágultak a vonatjegyek és hogy milyen a konkurenciaharc az állami, illetve a magánkézben levő vasúttársaságok között.

Az elmúlt napokban közzétett dokumentum egyik legérdekesebb üzenete, hogy az Európai Unió keleti tagállamaiban évről évre többen utaznak autóval, mint vonattal. Szlovákiára viszont az elmúlt évekből ez a trend nem igazán jellemző, főként annak köszönhetően, hogy az állami vasúttársaság az elmúlt években megnyitotta a vasúthálózatot a magánvasúttársaságok előtt. A konkurenciaharcnak köszönhetően így olcsóbbak lettek a vonatjegyek, s mivel a magáncégek jobb minőségű szerelvényeket hoztak a szlovák sínekre, a vonatozás is kényelmesebb, sok esetben gyorsabb lett.

Beindult a konkurenciaharc

Azután, hogy a Komárom–Pozsony vonal üzemeltetését tíz évre a cseh RegioJet társaság kapta meg, idén a Pozsony–Kassa vonalra is engedélyt kapott ugyanúgy, mint a Prága–Kassa vonalra is. Ez utóbbin ráadásul ettől az évtől a cseh társaság konkurense, az ugyancsak cseh Leo Express is indít szerelvényeket. A szóban forgó vonalakon az állami vasúttársasággal együtt indítanak járatokat a magáncégek, a RegioJet egyeduralma csak a Komárom–Pozsony vonalon marad meg. Ezek a változások az új menetrend bevezetésétől, tehát december 14-től lesznek hatályosak.

Az, hogy mindez milyen hatással lesz az árakra, egyelőre nem tudni. A RegioJet már jelezte, hogy 10 euró alatt is árulná jegyeit Pozsony és Kassa között. Az állami vasúttársaság által üzemeltetett járatokra jelenleg 20–24 euró között lehet jegyet venni, InterCity (IC) járatokra. Az állami vasút érdeklődésünkre nem akarta kommentálni a magáncég árpolitikáját, információink szerint viszont a tíz euró alatti tarifát irreálisnak tartják. „Ennyi pénzért még akkor sem lenne nyereséges a járat, ha a vonatok az utolsó helyig megtelnének és még a folyosókon is állnának emberek. A cseh cég bizonyára teszteli, hogyan reagálunk ezekre a bejelentésekre” – mondta lapunknak neve elhallgatása mellett az állami vasúttársaság egyik képviselője. Az ingyenes vonatjegyek, amelyeket Robert Fico kormányfő ígért a diákoknak és nyugdíjasoknak, nem vonatkoznak majd az IC-járatokra.

Drágulás után árcsökkenés

A várható árcsökkenés ellenére az elmúlt években Szlovákiában jelentős mértékben drágult a vonatozás; például 2011 és 2012 között egyetlen uniós országban sem nőtt olyan mértékben a vonatjegyek ára, mint nálunk. Konkrétan 35 százalékkal – olvasható az EB jelentésében.

Mindezt azért, mert ebben az évben emelték meg több mint hét év után a vonatjegyek árát. A közlekedési tárca állítása szerint a menetjegyek átlagosan 10 százalékkal nőttek, a drágulás mértékét viszont befolyásolta a megtett út hossza. Míg például korábban egy öt kilométeres szakaszért 0,26 eurót fizettünk, a tarifaemelés után ez 0,50 euró lett, vagyis az áremelés ez esetben 92 százalékos volt. Az EB számításai szerint így a drágulás átlagban nem 10, hanem 35 százalékos volt.

A felmérés viszont arra már nem tért ki, hogy 2012 nem csak a menetjegyek áremelése terén volt mérföldkő volt a szlovák vonatközlekedésben, ebben az évben kezdte meg működését Szlovákiában a már említett RegioJet. Mára a kelet-európai országok közül a csehországi után épp a szlovákiai vasúti személyszállítás az egyik legliberálisabb, hiszen 2014 végétől két magántársaság több kulcsfontosságú járatot is üzemeltet majd az országban. Számos országban még mindig kizárólag állami vasúttársaságok indíthatnak járatokat.

Vissza a sínekre

A felmérés szerint a lakosság csupán harmada állítja, hogy soha nem utazik vonattal. A megkérdezettek 18 százaléka évente többször, 9 százaléka havonta és ugyancsak 9 százaléka hetente többször vonatozik, amivel az uniós statisztikában a hetedik helyre kerültünk, megelőzve Magyarországot is.

A kilencvenes évek közepe óta egyébként Szlovákiában 45 százalékkal visszaesett a vonattal utazók száma, az összehasonlítás kedvéért Nagy-Britanniában 70 százalékkal megugrott. S míg például Franciaországban, Belgiumban átlagban 30 százalékkal utaznak többen vonaton, mint 1995-ben, addig Görögországban, Bulgáriában és Romániában több mint 60 százalékkal kevesebben, Litvániában a visszaesés 90 százalékos.

Ami az utasok kényelmét, illetve a vasútállomásoktól való távolságot illeti, Szlovákia az uniós átlag közé tartozik. Az utasok 32 százaléka tízpercnyi járótávolságra lakik a pályaudvartól, több mint fele 10–30 perc alatt kiér az állomásra, s csupán 6 százaléknak tartana az út (gyalogosan) több mint egy órát. Az ezen a téren élvonalba tartozó Luxemburgban az utasok 89 százalékának fél óra sem kell ahhoz, hogy eljusson a vonatállomásra – ennek oka, hogy Luxemburg egy nagyon kis területű, sűrűn lakott állam.

„Férfiuralom” a vasúton

A brüsszeli elemzés röviden kitért a járatok pontosságára is. Ebben a statisztikában Magyarország került az utolsó helyre, ahol a járatok 16 százaléka rendszeresen öt percnél többet késik, Szlovákiában a vonatok csupán 5 százalékára kell öt percnél többet várni. Ezen a téren példaértékűek lehetnek a litván vonatok, melyek 99 százaléka kevesebb, mint öt percet késik.

A felmérésből egyébként az is kiderül, hogy a vasutas szakma Európa-szerte inkább a férfiakat vonzza, szinte minden tagállamban nagyobb a férfiak aránya, kivételt csupán Ausztria képez, ahol a nemek esélyegyenlősége ezen a téren tökéletes, a férfi és női dolgozók aránya a vasúti társaságoknál ugyanis 50:50 százalékos.