Észak és dél nem egymás ellen

„A mezőgazdaságot kellene fellendíteni, ipari parkot szeretnék létesíteni, az idegenforgalmat szeretném fejleszteni.” Somogyi Tibor felvételeKvarda úr, mivel próbálta-próbálja megszólítani a választópolgárokat?

A Nagyszombati kerület három kisebb régióból áll, melyekben az emberek regionális tudata különböző. Délen-délnyugaton Magyarországgal, északon-északnyugaton Csehországgal és Ausztriával határos. A két magyar déli járás alapvetően különbözik az északiaktól, melyek fájlalják, hogy elkülönítették őket a többi erdőháti régiótól. És van egy iparilag erős vidék középen: Nagyszombat és környéke, illetve Pöstyén és Galgóc.

Mik a tervei a három, különböző igényű régióval?

A különbözőség a későbbiek során a megyei önkormányzati szervek működésében az egyik alapvető probléma lehet, mert a háromfajta érdek nyilvánvalóan meg fog jelenni. A megyei parlamentben legtöbbször a negyvenből 21, néha minősített többségi szavazat kell majd egy-egy javaslat elfogadásához, amit ilyen bonyolult helyzetben nehéz lesz szavatolni.

Igen, de mit kínál ön az egyik, másik és a harmadik területnek? Mit a magyaroknak és mit a szlovákoknak? Mert az utóbbiak szavazataira is szüksége lesz...

A Dunaszerdahelyi járásnak nyolc, a Galántainak hét helye lesz a megyei parlamentben, és ha ez meg is telik magyar képviselőkkel, akkor még mindig hat szavazatot kell biztosítani egy-egy elképzelés megvalósításához. Keresni kell a partnereket.

Ha már a partnereket említette, kik jöhetnek számításba?

Előre nehéz megjósolni. A mai koalíciós partnerekkel – főleg a DS-re, a KDH-ra és az SDKÚ-ra gondolok – lehet szövetkezni, ha bejutnak a megyei parlamentbe.

És ha nem? Van válságterve is?

Természetesen. Például az ANO-val nincsenek tapasztalataink, liberális pártnak vallja magát, tehát még az is szóba jöhet. Nyilvánvaló, hogy a koalíciókötéskor a kölcsönös támogatásért cserébe valamit fel kell kínálni. A megyeielnök-helyettesi, a főellenőri poszt politikai funkció, melyért cserébe már támogathatnak minket. Az önkormányzati hivatal vezetői posztját már nem lehet „áruba bocsátani”, a hivatalvezetőnek a megyei elnök bizalmasának kell lennie. A jelöltek szinte egyforma eséllyel indulnak, hiszen az egyik vidékről származó a másik kettőben idegennek számít. Nehéz univerzális embert találni, aki mindhárom területhez kötődik. Ezért olyan apróságokat is bevetek, hogy például Erdőháton nem felejtem el említeni, hogy apai őseim az elmúlt században Brünn közelében éltek, anyai nagyanyámat pedig Skalickának hívták.

Gondolja, hogy ez rokonszenvessé teszi önt?

Némi szimpátiát ébreszthet, de nem ez a meghatározó. Az északi járásokban borzasztóan nagy az érdektelenség. Az egyik HZDS-es kollégámtól érdeklődtem, és szerinte a városokban még egy erős pártnak is gondot okoz hatvan embert összeszedni. Ezt én is tapasztaltam, és nekünk ez előnyt is biztosíthat, mert ha a magyarok fegyelmezetten „csatasorba állnak” az urnák előtt, akkor akár két megyei elnöke is lehet az MKP-nak, s mögöttük ütőképes képviselő-testület állhat.

Ön szerint sikerül mozgósítani a magyarokat?

Igen, mert Dél-Szlovákiában nagyobb az érdeklődés a választások iránt. Azért is derűlátó vagyok, mert Mečiar a magyarok miatt igen rosszul alszik az utóbbi időben, azaz ő tart attól, hogy a magyarok 75–80 százaléka elmegy voksolni. Javasolta is, hogy a szlovák pártok tömbösüljenek, mert egyedül nehezen rúghatnak labdába.

Visszatérve eredeti kérdésemhez: mit kínál a választóknak?

Gazdaságilag a második legerősebb kerületről van szó, a munkanélküliség mégis meghaladja az országos átlagot. A legrosszabb helyzetben a mezőgazdasági jellegű déli járások vannak, ugyanakkor itt van az ivóvíz és a bősi erőmű. Az erőmű adta lehetőségek felhasználatlanok, és a terület idegenforgalomra is alkalmas.

Tehát a turizmusra kíván építeni?

A mezőgazdaságot kellene fellendíteni, ipari parkot szeretnék létesíteni, az idegenforgalmat szeretném fejleszteni. Pöstyén kitűnő példa, ott viszonylag alacsony a munkanélküliség, és délen is hasonló vállalkozásba lehetne kezdeni. A kis- és középvállalkozásokat is elő kell mozdítani, ehhez viszont egy megyei információs irodát kell működtetni.

Ön szerint a kerület az uniós csatlakozás motorja lehet. Hogyan?

A határ menti és euroregionális együttműködés fejlesztésével. Ez feltétele az uniós csatlakozásnak, és az emberekben is szeretném erősíteni az uniós tagság fontosságánák és természetességének a gondolatát. Az erdőhátiak a mai napig képtelenek voltak megemészteni, hogy Csehországot határ választja el tőlük; ennek az Európai Unióban nem lesz többé jelentősége. Ugyanez a helyzet a magyarokkal délen. Északon az uniós gondolat megfogta az embereket. A kamionforgalom nagyon élénk, viszont kevés a környezetvédelmi beruházás. Természetesen gondolok az oktatás- és szociálisügyre, kultúrára is. Főleg a kultúra szempontjából nehéz lesz e három területet kormányozni, a magyarok érzékenyebbek e téma iránt.

Ha megyei elnöknek választják, Kvarda úr, Csenke polgármestereként, a Csemadok elnökeként, az MKP alelnökeként, a párt közigazgatási tanácsának elnökeként, parlamenti képviselőként, a védelmi és a közigazgatási bizottság tagjaként hogyan győzi majd a feladatait?

Ha megválasztanak, a törvény értelmében azonnal megszűnök polgármester lenni. A Csemadok vezetését a párt megkeresésére ideiglenesen vállaltam. Innentől kezdve már csak az MKP parlamenti képviselője vagyok, és minden honatyának kötelessége bekapcsolódni a bizottságok munkájába.

Tehát biztosíthatja a polgárokat arról, hogy – ha úgy adódik – teljes gőzzel, egész emberként irányíthatja a megyét?

Természetesen. Bevallom őszintén, végzettségemből adódóan szívesen irányítanám a Csemadokot is, de tudatában vagyok annak, hogy egy ember nem győz mindent egyedül, ha komolyan, lelkiismeretesen akarja a munkáját végezni.

Bocsássa meg a kérdést, képviselő úr, de ön olvasta az önt népszerűsítő hirdetést, mely nap mint nap megjelent az Új Szóban? Stilisztikailag, tartalmilag és helyesírási szempontból sem számít remekműnek...

Nem én írtam, részben központilag tervezték, de nem akarok senkit sem kritizálni. Talán lehetett volna jobb is.