Értékrendvizsgálat: a munka és család a fontos

Az emberek ezeket jelölték meg az 1991-es felmérésben is a legfontosabbként, nagyjából hasonló arányban, mint az idén, tehát ezekhez az értékekhez való viszonyulás nem sokat változott.

Egyre többen vélik azonban úgy, hogy életükben fontos szerepet játszik a barátság. 1991-ben a megkérdezettek nem egész 30 százaléka tartotta ezt nagyon lényegesnek, idén már több mint 46 százalékuk. Viszonylag fontosnak tartják az emberek a szabadidőt is – 1991-ben 29 százaléknyian, idén 33 százaléknyian. A vallás a megkérdezettek 26,4 százalékánál tölt be fontos szerepet, hasonlóan, mint 17 ével ezelőtt, akkor nagyjából ugyanennyien válaszoltak így. Kevesen tartják viszont lényeges dolognak az életükben a politikát. 1991-ben 5,6 százaléknyian, idén már csak 4,3 százaléknyian.

A szlovák és magyar nemzetiségűek véleményét összehasonlítva megállapítható, hogy túl nagy eltérések ugyan nincsenek, de észlehetők különbségek. A sorrend nem változik, mind a szlovák, mind a magyar nemzetiségűek a családot, majd a munkát tartják a legfontosabb értéknek az életben. A családot a szlovákok 89,5 százaléka, a magyarok 89 százaléka részesíti előnyben. A munka tekintetében kissé nagyobb az eltérés. A szlovákok 63,4 százaléka tartja nagyon fontosnak, a magyaroknál 58,6 százalék. A magyar nemzetiségűek 36,1 százaléka nyilatkozta, hogy a barátság fontos számára, a szlovákoknak 48,5 százaléka. A vallást mindkét nemzetiség megközelítőleg azonos arányban tartja fontosnak: a magyarok 27,1, a szlovákok 26,8 százaléka. A magyar nemzetiségűek között viszont többen tartják fontosnak a politikát, 6,3 százaléknyian, míg a szlovákoknál ez 4,2 százalék.

A családi értékek tekintetében a szlovák állampolgárok 74,9 százaléka úgy vélekedik, hogy a szülőket szeretni kell, függetlenül attól, milyen tulajdonságaik vannak. 61,5 százalék úgy véli, a szülőnek mindent meg kell adnia gyerekének, bármilyen lemondások árán. Az emberek a házasságot, mint intézményt, már kevésbé tartják fontosnak, mint 1991-ben. Azzal a felvetéssel, hogy a házasság elavult intézmény, 17 éve a megkérdezettek 85,7 százalékanemértett egyet, idén 78,7 százalék. Változott kissé a vélemény azzal kapcsolatban is, hogy a családi kasszához a nőnek és a férfinak is hozzá kell-e járulnia. 1991-ben 79 százaléknyian vélték úgy, hogy mindkettőnek, idén már 90 százaléknyian. A felmérés szerint a szülőknek elsősorban tisztességre kell nevelniük gyereküket. Ám 17 évvel ezelőtt még 88 százaléknyian vélekedtek így, idén már csak 78 százalék.

Mintegy 80 százaléka a megkérdezetteknek véli úgy, hogy a gyereket a munka szeretetére, felelősségre kell nevelni. Érdekes megállapítás, hogy a toleranciára, a másokkal szembeni türelemre nevelést csak a szülők 49,6 százaléka tartja fontosnak, 17 éve 52 százalékuk mondta ezt. Mutatja a társadalmi értékek változását az is, hogy míg 1991-ben a megkérdezetteknek 68,5 százaléka vélte úgy, hogy a nő életének kiteljesedéséhez szükséges a gyermekvállalás, ma már csak 53,3 százalék vélekedik így.