Közélet

Érsek: ne Budapestről irányítsák a kampányt!

Pozsony | Az interjúból megtudják, hogyan változtatja meg a kampányt Érsek Árpád, aki a listavezetői stafétabotot Bugár Bélától vette át.
Demecs Péter

2020. január 15. 11:00

Érsek Árpád
Érsek Árpád - TASR-felvétel
  • Az interjúból megtudják, hogyan változtatja meg a kampányt Érsek Árpád, aki a listavezetői stafétabotot Bugár Bélától vette át. 
  • A Híd listavezetője elárulja, milyen esélyt lát arra, hogy a Híd bekerül a parlamentbe és elmondja véleményét arról is, miért nem sikerült megegyezni az összefogáson az MKP-val. 
  • Megválaszolja: miért gondolja, hogy az MKÖ kampányát Budapestről irányítják. 
  • A listavezető elárulja, mit sikerült elérnie a Hídnak az utóbbi négy évben, s mit hagy itt a Híd a következő kormánynak.  
  • Arról is beszélgettünk, mit eredményezhet, ha a parlamentből kiesik a magyar párt.
  • Válaszolt arra a kérdésre is, hogy milyen esélye van az előrehozott parlamenti választásnak, s mennyire tartja fontosnak, hogy a párt megnevezze, kivel akar együttműködni a választás után.

Legutóbb, mikor itt a közlekedési minisztériumban interjút készítettem önnel, s a Hídra, a koalíción belüli problémákról kérdeztem, azt mondta, nem akar erről beszélni, mert szakembernek tartja magát, soha nem akart a politikába belemélyedni, s inkább a közlekedési szaktémák érdeklik. Néhány hónappal később a Híd listavezetője lett. Mi változott meg azóta, hogy meggyőzték?
Számomra ez a megbecsülés jele, másodsorban viszont nagy kihívás. Azt az ígéretet kaptam, hogy mindenki, aki a Hídban számít és eredményt akar elérni, segíteni fog. Ezért is vállaltam el a lista vezetését.

Eddig Bugár Béla vezette a pártot minden választáson, most ön fogja. Mit fog másképp csinálni?
Ha ketten csinálják ugyanazt, az nem ugyanaz. Én nem úgy képzelem el a kampányt, hogy folklórműsort szervezünk énekesekkel, odavisszük a haknizókat, jól megfizetjük őket és megtelik a terem. A lényeg, hogy képesek legyünk úgy megszólítani az embereket, hogy eljöjjenek minket meghallgatni, s ne az ingyen zenét. Nem baj, ha nem lesznek tele a termek, de akik eljönnek, azok a Híd véleményére lesznek kíváncsiak. Mi elmondjuk, mit értünk el, az emberek meg elmondhatják, hogy érdemes volt-e ebben a koalícióban maradni, vagy korábban el kellett volna menni.

Mivel akarja megszólítani az embereket?
El kell magyarázni, mit ígért a Híd, mit tudott teljesíteni, s mire készül a jövőben. Ezért sem írtunk új programot, hanem kiegészítettük az előző négyéves programunkat, amelyből sok mindent sikerült teljesíteni. Az eredményeinket, amelyeket ebben a kormányban elértünk, senki nem veheti el tőlünk. Három minisztériumot vittünk, s ezek számos fontos törvényt vagy projektet keresztülvittek. Gondolok például az útépítésre, a talajvíz védelmére – a lex Csallóköz nagyon fontos törvény volt –, kétnyelvűsítettük Dél-Szlovákiát, hiszen három év alatt három olyan törvényt hoztunk, amely a kétnyelvűséggel kapcsolatos. Hét évig nem tudtuk elérni, hogy járadékot kapjanak az olimpikonok, mostanra sikerült elfogadni ezt a törvényt is. Ezért nem kellett új program, csak kipipálni azt, amit teljesítettünk.

Ha ennyi eredményt értek el, a pártnak minimum 10 százalékos támogatottságon kellene lennie, viszont jelenleg négy környékén mozog.
Fontos az, hogy megindultunk felfelé. Volt egy szakadék, mikor nem jött össze az MKP és a Híd megállapodása. Voltak, akiknek ez akkor csalódást okozott, de ezen már túlvagyunk. Ha öt százalék a parlamentbe jutás határa, akkor még mínuszban vagyunk, de hétről hétre jobb lesz az eredmény.

Mennyire reális megugrani az öt százalékot?
Ha nem tartanám reálisnak, nem vágtam volna neki. De ahhoz, hogy bekerüljünk a parlamentbe, minden egyes jelöltnek a listán el kell végeznie a munkát. Nem elég, hogy Érsek, Bugár vagy Sólymos teljesít, mindenkinek teljesítenie kell ott ahol él, ahol lakik, a saját családjában, saját ismerősei közt. S ha mindenki dolgozni fog, akkor elérhetjük az öt százalékot.

Érsek Árpád

Az öt százalékot akkor is elérték volna – s aránylag nagyobb biztonsággal –, ha sikerül megegyezni az MKP-val az együttműködésben…
Választási párt esetében igen, akkor elég lett volna az öt százalék. Megmondom őszintén, nekem ez az együttműködés nem volt a szívügyem, mert én ezzel a párttal szeretnék dolgozni, ezzel a párttal szeretnék bizonyítani. A többség viszont akkor úgy döntött, hogy igen, megoldás lehet, ha a két legnagyobb párt összefog. Mindent előkészítettünk, megegyeztünk, a Híd elnöksége ezt jóváhagyta, az MKP vezetése viszont nem. Teljesen mindegy, mit mondanak, ezt a megegyezést nem a Híd rontotta el, hanem az MKP azzal, hogy nem szavazta meg azt, amiben megegyeztünk. Én elejétől fogva éreztem, hogy ebből nem lesz semmi. Ugyanis bármit is sikerült elérnünk, az MKP-tól soha nem kaptunk különösebb simogatást. Mindig kevés volt az út, kevés volt a tábla, kevés volt a kétnyelvűség, mindig valamiből valami kevés volt.

Ön szerint az MKP azzal az előre elhatározott szándékkal látott neki a tárgyalásoknak, hogy nem lesz megegyezés?
Ahogy én tudom, két embernek volt őszinte szándéka a megegyezés. De ezt is csak közvetve tudom, mert engem az elnök úr nem engedett a tárgyalásokra, ugyanis tudta, hogy ha ott lennék, ez az egész sokkal korábban véget ért volna. Az a két ember Menyhárt József és Őry Péter volt, s ők állították azt, ha megegyeztünk, akkor ezt tartsuk be. De végül nem tartották be. Most már azt mondom, nem baj, nekem úgy is az a véleményem, hogy amit gyorsan főznek, az le szokott égni.

Úgy tűnik viszont, az ország történetében először hiányzik majd magyar párt a parlamentből, függetlenül attól, kinek a hibája, hogy nem jött össze a megegyezés.
Ez az ön véleménye, szerintem lesz magyar párt a parlamentben, mégpedig a Híd. S ha bejut a nemrég alakult MKÖ, akkor többen leszünk. Horn Gyula mondta egyszer, mikor elvesztette a választásokat: elvtársak, mi nem vesztettünk, csak kevesebb szavazatot kaptunk. Hát nehogy az legyen itt is, hogy mind a ketten kevesebb szavazatot kapunk. Én úgy gondolom, a Híd be fog jutni. Tiszteletben tartom az MKÖ képviselőinek a véleményét is, de nem szeretném, ha a kampányt kívülről irányítanák, mert az már engem egy kicsit bánt.

Ön szerint Budapestről irányítják az MKÖ kampányát?
Elég megnézni a tévét, mi már alig szerepelünk a tévében. A magyar kormánnyal az összes létező szerződést én írtam alá. Az Ipoly-hidakat, a komáromi hidat. Arra jók vagyunk, hogy kormányszinten minden miniszterrel találkozunk, Brüsszelben a Visegrádi négyek fórumain együtt tárgyalunk, de amikor a választás elé érünk, akkor egyszer csak eltűnik a munkánk. Ezt a munkát már nem lehet prezentálni a magyar tévében, hogy mi írtuk alá, inkább majd olyan beszél róla, akinek semmi köze hozzá. A Facebookon már láttam, ahogy Mózes Szabolcs bírálta, hogy kiírtam az R2-es gyorsforgalmi út, Szoroskő-alagutat tartalmazó szakaszára a versenyt, mert szerinte nincs hozzá építési engedély, meg ki tudja mi még. Hát bocsánat. Az én kérdésem viszont az, hogy ez az úriember mennyit ért hozzá? Mert a versenytárgyalás eltart nyolc–tíz hónapig, azalatt pedig mindent, amiről ő azt állítja, hogy hiányzik, el lehet intézni. Az építési engedély nem veszélyezteti a pályázat kiírását. De azon senki sem csodálkozik, hogy ha új kormány lesz, s mi nem leszünk benne, akkor nem lesz előrelépés az R7-es további szakaszain Dunaszerdahely irányába, pedig ezek a projektek már jelenleg úgy el vannak készítve, hogy ezeket a szakaszokat folytatni lehetne. Ha nem leszünk az új kormányban, nem hiszem, hogy bárki másnak érdeke lesz ennek a projektnek a befejezése.

A Magyarországról érkező jelentős támogatásokat a választás előtt nem tartja befolyásolásnak?
Engem ez nem érdekel. Kapott most nem kis összeget a komáromi fociklub. Nem tudom, miért nem a somorjai csapat kapja, az is második ligát játszik, ha már ez a szempont. A dunaszerdahelyi akadémia évek óta kap támogatást, már egész jól állnak, kaphatna más is, vagy feltehetjük azt a kérdést is, hogy miért kapják ezt a pénzt? Véletlen az, hogy a Szlovákia Magyarország labdarúgó mérkőzésen ki van feszítve Mátyás király képe és mögötte ülnek a fekete pólós emberek? Aki kicsit ért a történelemhez, az tudja, mi volt a fekete sereg. Engem ezek dühítenek és bántanak. Ne hagyjuk, hogy Szlovákiában ilyen irányba mozduljunk el. Míg a Híd ott volt a kormányban, képes volt visszaszorítani ezt a radikalizációt. Úgy látom viszont, hogy ez most valaminek az előjele, s féltem az unokáimat, mi lehet ebből. Az, hogy a himnuszok alatt fütyülnek, az már sajnos így van, de az, hogy a szlovák szektort szlovák rohamrendőrök védjék, az már sok és ez nem jó. Mindez már látszik a Nagyszombat-DAC vagy a Slovan-DAC meccseken, még ha csak klubok szintjén is. Ám ha az indulatok nagy tömegeket fognak megmozgatni, az már nem lesz jó. A Híd pedig pont azt garantálja, hogy aki itt született ebben az országban, s itt akar élni, az kapja meg ugyanazokat az életfeltételeket és tudjon biztonságban élni.

Érsek Árpád

Mennyire elégedett a Híd listájával?
Nézze, találunk ott fiatalokat, idősebbeket, tapasztaltakat, de olyanokat is, akik még nem vettek részt választáson. Az idősebbeknek van politikai múltjuk, tapasztaltak, a fiatalok pedig perspektívával rendelkeznek, van víziójuk, de nem biztos, hogy annyi karikát tudnak biztosítani, amennyit elvárnánk tőlük. Ezért jó, hogy vegyes listánk van.

De helyet kaptak a listán olyan személyek is, akiknek a neve a Híd botrányaival volt összefüggésben. Például a nagy port kavart himnusztörvény Bastrnák Tibor nevéhez fűződik, ő az ötödik helyet kapta a listán.
Sajnos rossz időben volt rossz helyen, mert akkor ő volt a frakcióvezető. Ez persze nem mentesíti, s azonnal felajánlotta a lemondását, de a párt ezt nem fogadta el. A himnusztörvényt egy sporttörvénybe csomagolták, ezért nem figyeltek annyira a mieink. Bugár viszont ekkor megmutatta a nagyságát, mert akkoriban műtötték, de ő azonnal bement a parlamentbe, és teljesen megváltoztatta a törvényt.

Látták a pártban, milyen negatív hatása volt ennek az ügynek a Hídra nézve, s ha Bastrnák személye olyan szorosan fűződik ehhez, nem lett volna jobb, ha nem kap olyan előkelő helyet a listán?
A himnusztörvény eredményezte azt is, hogy most nem öt százalék fölött vagyunk, hanem négy környékén. De ezt is el kell magyarázni az embereknek, mert hiba történt. Hiba volt, hogy elfogadták, mert módosítani kellett a törvényt. Bastrnák viszont megérdemli a helyét a listán.

Jakab Elemér kérdéses diplomája?
2013-ban fejezte be ezt az iskolát. Most 2020-at írunk, a hét év alatt sok minden történt. Elhozta a diplomáját, megmutatta, engem több aztán már nem érdekel. Ez mindenkinek a saját dolga, engem meg nem érdekel. Most kezdjem olvasni és lapozgatni a diplomamunkáját? Ez nem az én dolgom. Én őszintén szólva nem is tudtam, hogy elvégezte ezt az iskolát, mert soha nem is használta a titulusát.

Sokaknak meglepetés volt Ožvald Erzsébet hetedik helye a listán, hiszen ő évekkel ezelőtt távozott a pártból…
Azért tért vissza, mert látta, hogy a Híd bajban van és érezte, hogy most segíteni kell. Tehát helyet kapott.

Legutóbbi beszélgetésünk során bírálta a Híd fiatal politikusait, például Rigó Konrádot, a Híd kulturális államtitkárát, amiért nem végez olyan munkát, mint amilyet elvárnának tőle, s nem hoz annyi szavazatot. Ezt tükrözi a 16-os hely a listán?
Említettem még Ravasz Ábelt is és Ondrejcsák Róbertet, bár ő már nem indul. Nézze, kaptak bizalmat a párttól. Egyik feljebb került, a másik lejjebb. A lejjebb is csak annyit jelent, hogy 16-os a listán. Tudjuk, hogy 16 képviselő a parlamentbe nem fog bejutni, legyünk reálisak. Ha bejutunk a parlamentbe, legtöbb tíz képviselőben gondolkozhatunk. De megvan a lehetősége, hogy a 16-os helyről felkarikázza magát. Ne várja azt, hogy mindenki belefér az első tízbe. Én is a 14-es helyről indultam.

A listát Bugár Béla állította össze?
Bugár is állított egy listát, én is állítottam, s a pártban volt még egy harmadik személy is, aki szinten összerakott egy listát, s aztán összevetettük ezt a hármat. Az első 20–30 helyről volt szó, s mondhatom, hogy minimális volt az eltérés. A lista tehát közös megállapodás alapján készült.

Most vág neki a Híd először a választásnak úgy, hogy a közvélemény-kutatások során stabilan 5 százalék alá mérik. Korábban ez másképp volt. A 2016-os választáson a 10 százalék feletti becslésekből lett 6,5 százalék. Miben változtatja meg ez a kampányt?
Ha tízet mérnének, akkor nem biztos, hogy Érsek Árpád lenne a listavezető. Lehet pont valamilyen fiatal lenne az élen. De mi lejjebb vagyunk, s ilyen helyzetben nem lehet ismeretlen embert oda tenni. Eredményeket a miniszter tud felmutatni. Tíz éve vagyok a politikában, nem vagyok egy régi politikus, de tapasztalatom van, mert voltam parlamenti képviselő, államtitkár és miniszter is. Már rajtam is próbáltak fogást keresni az újságírók, hogy sportos terminológiával éljek. De nem találtak fogást. Fontos, hogy a pártot olyan ember vezesse, akin nem találni fogást, mert ha lennének botrányaim, gyakrabban lennék a médiában, de a pártra nézve ennek negatív hatása lenne.

Érsek Árpád

Ha visszatérek még a közlekedési projektekre, mi az, amit itt hagynak a következő kormánynak, s amiről nem tudják, hogy folytatni fogják-e.
Több ilyen van. Az R2-esen alá tudjuk írni a Kriváň-Mýtna szakaszra a szerződést, a Soroskő-alagutat tartalmazó szakaszt a másik kormány fogja elkezdeni ugyanúgy, mint Bátka elkerülő útja. Ott van Korpona, Ipolyság elkerülő útja, ez mind elő van készítve. A vasúti forgalomban, a Pozsony Komárom vasútvonal szélesítése. Ez ugyanakkor mind egy példa arra is, mit eredményezhet az, ha a következő kormányban nem lesz magyar párt, amely prioritásként kezelheti ezeket a projekteket. Ha megnyitják az R7-et, az új kormány mondhatja, nincs szükség a vasútvonal kiszélesítésére, mert ott a gyorsforgalmi út. De ez nem igaz, mert az a vasútvonal Komáromig nemzetközi vasútvonal része lehetne. A Dunabusszal ugyanaz a probléma, mert a pénzügyminisztérium elemzői azt mondták, megépül az R7, nem lesz rá szükség. De ismét rossz irányból közelítik meg a dolgot. Ennek a költségvetése 65 millió, s ennyiből én nem építek fel egy négy kilométeres autópályát. A vízi útvonalnak a hossza pedig 35 kilométer, amit nem kell karbantartani, mert a Duna karbantartja magát. Csak a hajókat kell megvenni, s a kikötőkről kell gondoskodni.

A pénzügyminisztérium szakértői a Szoroskő-alagút megépítését sem tartják kifizetődőnek.
Igen, azt mondták ezek a szakértők, hogy elég kiszélesíteni a már meglévő utat. Hát én odaküldtem őket, hogy nézzék meg, hol akarják kiszélesíteni. Az út egyik oldalán sziklák, amelyek egyébként védett természeti övezetbe tartoznak, s abba csak úgy nem lehet beletúrni, a másik oldalán meg szakadék. Hol akarnak itt szélesíteni?

Azokat a közlekedési projekteket, amelyekre még most kiírják a versenyt, a következő kormány leállíthatja?
Az a fontos, hogy a projektek, amelyeket elkezdik építeni, azt már nagyon nehéz leállítani. S ki tudja meddig leszek itt, mikor alakul meg a következő kormány.

Az Új Szóban megjelentettünk egy ankétot, amelyben a Híd és az MKÖ is különböző kérdésekre válaszolt. A kisebbségi oktatás helyzetének javításával kapcsolatban a Híd válaszában az állt, hosszú távú megoldásra van szükség. Ez mit jelent?
Az egyik fontos lépés az lenne, hogy a magyarok idegen nyelvként tanulják a szlovákot, s nem úgy, mint ha a szlovák lenne az anyanyelvük. A kisebbségi oktatásnak külön törvényi szabályozásra van szüksége. De mi mindennek a lényege? Ha a szülő nem adja be magyar iskolába a gyerekét, akkor az az iskola megszűnik. Az állam fontos dolga, hogy megteremtse a lehetőséget, de végső soron a szülő felelőssége az iskolák megtartása.

Azért bezárnak iskolák a szülők hozzájárulása nélkül is. Például az alacsony létszámú iskolák, amelyeket ugyan a Híd által beterjesztett törvénymódosításnak köszönhetően nem kellett egyik napról a másikra bezárni, de mivel a finanszírozásuk az önkormányzatok vállán maradt, fokozatosan így is bezárnak. Idén szeptembertől például hét ilyen iskola zárt be, s nem azért, mert a szülők nem adták volna oda a gyerekeket, hanem mert nem volt pénz a fenntartásukra...
Azt mondom akkor is, a lényeg: ha nem adják be a szülők a gyerekeket a magyar iskolába, akkor az be fog zárni. Ha lesz gyerek, lesz iskola. Lehet, hogy az iskola többletköltséget jelent az önkormányzatnak, de a pénz egy részét visszakapják az államtól. Amit nekünk sikerült elérni, hogy amikor nem volt pénz a fenntartásukra, nekünk 5 százalékkal sikerült megemelnünk a magyar iskolák támogatását, 108-ról 113 százalékra.

Érsek Árpád

Mi lesz, ha megvalósul az a forgatókönyv, hogy nem ugorják meg az öt százalékot?
Álljunk pozitívan a dolgokhoz. Igen, ez is egy lehetőség, de szerintem meg lesz az öt százalék. S ha nem, hát az élet majd megy tovább. Eddig is tudtam mást csinálni, azután is fogok tudni.

Ha nem jutna be a Híd, távozna a politikából?
Még van egy lehetőség, amiről nem beszéltünk. Ha így marad a pártok támogatottsága, akkor nagyon könnyen előfordulhat, hogy előrehozott választások lesznek. Az államfő megbízza kormányalakítással mondjuk a győztes Smert. Nem járnak sikerrel. Aztán a második ĽSNS-t. Azok sem lesznek sikeresek. Aztán így megyünk tovább, mert senki nem fog akarni senkivel kormányozni. Azt látom, bárkit is bízzon meg az elnökasszony, nehéz lesz kormányt alakítania.

Tehát valószínnek tartja az előrehozott választást?
Jelenleg ez is egy valószínű forgatókönyv.

Akkor legalább kezdhetik elölről a tárgyalásokat az összefogásról.
Ez nem csak rajtam és Bugár Bélán múlik. Mi már lassan elérjük a nyugdíjkorhatárt, de amíg lehet, segíteni fogjuk a pártot.

Másrészt ha bejut a Híd, nagy eséllyel pályázhatnak arra, hogy kormányban lesznek.
Nézze, egyetlen egy párt sem azért indul a választáson, hogy ellenzékben legyen. Mindenki kormányban akar lenni. Csak akkor teljesíthetem a programomat, ha tudok hozzá pénzt szerezni s azt csak a kormányban lehet. Ellenzékben voltam négy évig. Nyomogatom a nem gombot, semmivel sem értek egyet, a törvényeimet nem fogadják el. Ha bejutunk, akkor teljesíthetjük azt, amit ígértünk.

A Smerrel való együttműködést, ha bejutnának a parlamentbe, még reálisnak tartja?
Itt mindenki a Smerről beszél. Ha bejutunk, kell tárgyalni az OĽaNO-val, a Smerrel, az ĽSNS-szel? Egyelőre ne üljünk le senkivel, csak jussunk be, aztán majd a számok, a mandátumok megmutatják, kivel lehet tárgyalni. Egyelőre úgy vagyunk, hogy a Smerrel nem akarunk, mert olyanok, amilyenek. De van ott több párt, amelyikkel nem akarunk tárgyalni. Ilyen az OĽaNO, a ĽSNS és akkor ki marad? Az ellenzéki pártok, a Progresszív Szlovákia vagy Andrej Kiska Za ľudí mozgalma sem különösebben erősödik, az SNS hat százalék körül mozog – ami mondjuk a statisztikai hiba szempontjából olyan, mint a mi négy százalékunk, csak a másik oldalról. Tehát nincs sok lehetőség, ezért sem akarok arról beszélni, kivel nem. Mert ha mindenkit kizárunk, leolthatjuk a villanyt és bezárhatjuk a boltot. A célunk most az, hogy bejussunk a parlamentbe.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Egy felmérés, mely szerint bejutna az MKP

Erősödni látszó magyar pártok

Parázs csata volt

Büntetők után Európa-bajnok a magyar férfi vízilabda-válogatott

diéta

Mit kezdjünk a divatdiétákkal?

Dézsi Csaba András
Frissítve

A Fidesz jelöltje nyerte a polgármester-választást Győrben

Kobe Bryant
Frissítve

Helikopter-balesetben életét vesztette Kobe Bryant

Kép: Go Tech Daily

Koronavírus – Hongkongban felgyújtottak egy elkülönítőt

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.