Erősebb, mint a megyei önkormányzat

ÖSSZEFOGLALÓ

Személyi és területi autonómiában gondolkodik az MKP, mégha ezt nem is pontosan így hívja. A megnevezés cseréjét a párt vezetése azzal indokolta, hogy a szlovák közvélemény irracionális módon fél az autonómia kifejezéstől – mindegy, milyen is lenne –, ezért következetesen ennek szinonimáját, az önkormányzatot használja.

Személyi elvű önkormányzat

A párt a településén is kisebbségben élő magyarok számára a személyi elvű kisebbségi önkormányzatot ajánlja. Ez több elemet átvesz a magyarországi kisebbségi önkormányzatok modelljéből. A kisebbségek helyben települési kisebbségi önkormányzatot hoznak létre, ezzel párhuzamosan pedig létrejönnének az országos kisebbségi önkormányzatok is.

Ezeket a szerveket választások útján hoznák létre, a voksoláson mindenki részt vehetne, aki bejelentkezik a kisebbségi választói névjegyzékbe. A szavazásra a helyhatósági választásokkal párhuzamosan kerülne sor.

Ezt úgy kell elképzelni – ha már idén létezett volna –, hogy november 15-én mindenki, aki korábban felvételét kérte a magyar jegyzékbe, eggyel több szavazócédulát kapott volna. A pluszcédulán azok a jelöltek lettek volna, akik a kisebbségi magyar önkormányzatba jelöltették volna magukat – ez viszont nem zárná ki, hogy valaki a klasszikus települési önkormányzat tagjává is váljon.

A két testület pedig megosztana bizonyos hatásköröket. A települési képviselő-testület döntene például a szlovák kulturális akciókról és az egész községet érintő intézményekről, ám a helyi kisebbségi önkormányzatnak beleszólási joga lenne a magyar óvodát és alapiskolát érintő döntésekbe, vagy akár fenntartója lenne ezeknek az intézményeknek.

Az országos kisebbségi önkormányzat lenne a nagyobb kulturális és iskolai intézmények – pl. a színházak és a középiskolák – fenntartója, valamint döntene a kisebbségi kulturális támogatások elosztásáról.

Regionális önkormányzat

Azokon a településeken, ahol 50% feletti a magyarok aránya, nem jöhetne létre külön kisebbségi képviselő-testület, a települési önkormányzat látná el a kisebbségi feladatokat is. Abban az esetben is, ha pl. a választók döntése alapján a magyarok nincsenek többségben benne, vagy nem magyar a polgármester.

Az 50% felett magyarok által lakott települések a különleges jogállású regionális önkormányzathoz csatlakozhatnának. Ez gyakorlatilag területi autonómia lenne, olyan értelemben, hogy egy bizonyos régió megosztott vagy teljes döntéshozatali jogosítványokat kapna a központi hatalomtól. Az a község, amely csatlakozna a regionális önkormányzathoz, már nem lenne része a megyének. Ha pl. Dunaszerdahely belépne a rendszerbe, akkor semmi köze sem lenne Nagyszombat megyéhez.

A kisebbségi területi autonómiát a négyévente megválasztott tanács irányítaná. A tanács képviselőit a terület összes lakója választhatná, ám a megyei választásokkal ellentétben az emberek nemzetiségi listákra szavazhatnának. Ez azt feltételezné, hogy a terület összes választókorú lakosának, aki voksolni akar, be kellene magát regisztrálnia saját nemzetisége alapján. „Ezzel garantálva lenne, hogy egyik nemzetiség jogai sem sérülnének” – mondta lapunknak Őry Péter MKP-alelnök. Az autonómiakoncepciót jegyző kollektíva vezetője szerint a szerbiai Vajdaságban ilyen modell alapján történik a választás.

A tanács választaná az elnököt és a végrehajtó testületet – így a tanács olyan lenne, mint országos szinten a parlament, a végrehajtó testület pedig a kormány helyi megfelelője lenne. Az egyes nemzetiségek a kulturális, oktatási, nyelvhasználati és mediális jogköröket önállóan, párhuzamosan működő, nemzetiségileg osztott rendszerben gyakorolnák.

Széles jogkörök

A regionális önkormányzat széles jogkörökkel bírna, a koncepció szerint még jelentősebbekkel, mint jelenleg a megyék. „Nemcsak mi, hanem a szlovák szakértők is régen mondják, hogy a jelenlegi megyei önkormányzati modell azért nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert szűkek a jogkörei és a hozzá tartozó pénzügyi keret” – indokolta lapunknak az országos szempontból aszimmetrikus modellt Őry.

A helyi ügyeket érintő jogalkotás mellett gazdasági, közlekedési, mezőgazdasági, szociális, egészségügyi kompetenciái lennének. Egyebek mellett felelne a terület közúti, vasúti hálózatáért, a kórházakért, a nyugdíjasotthonokért, a kulturális és oktatási intézményekért.

„Ez egy vitaanyag, amelyen számos helyen lehet változtatni” – tette hozzá az MKP közigazgatási alelnöke. A koncepciót a párt a honlapján tette közzé, ide várják mailben a hozzászólásokat is. Még nem tudni, mikor végződik az anyag társadalmi vitája. (MSz)