EP: berögződések alapján szavaztunk

A V4 országaiban jelentősen megugrott a 2019-es európai parlamenti választáson való részvétel, de még így is átlag alatt végzett mind a négy ország, Szlovákia a legutolsó helyen. A reprezentatív, 1017 résztvevő bevonásával készült felmérés eredményei alapján Szlovákiában átlag feletti volt a részvétel az egyetemet végzett emberek, illetve a 25–55 év közöttiek körében. A leginkább motiváltak az uniópáritak voltak, vagyis azok, akik úgy gondolják, hogy az európai integráció projektjét továbbra is folytatni kell. A magukat unióellenesnek vallók közül csak 11% ment el szavazni. Oľga Gyárfášová, a európai tanulmányok és nemzetközi kapcsolatok intézetének igazgatója szerint azok, akik unióellenesnek mondják magukat, inkább maradtak otthon, semmint szavaztak egy, az uniót megkérdőjelező pártra.

A szavazástól való távolmaradást a legtöbben személyes indokokkal magyarázták, például külföldi tartózkodást, betegséget vagy munkát neveztek meg. A második legnagyobb indok a távolmaradásra a politika iránti érdektelenség volt.

A kampány nem számít

A megkérdezettek majdnem 30%-a mondta, hogy a választás előtti kampányt egyáltalán nem követte. A válaszok alapján elmondható, hogy a legtöbben a jelöltekkel való vitákat és beszélgetéseket követték, de ez a válaszadók csak nem egész 13%-a. Az eredmények szerint relatíve sokan figyeltek fel az információs és mobilizációs kampányokra, mint például napilapok választással kapcsolatos mellékleteire, a különböző, választást népszerűsítő eseményekre. Tény, hogy nagyobb volt a szavazókedv azok között, akik kapcsolatba kerültek a kampányok valamelyikével, mint azok között, akik nem.

Fiatalok újakat

Jelentős eltérés mutatkozik a korcsoportok szerinti lebontásban is. A 18 és 24 év közöttiek legnagyobb arányban a szélsőséges ĽSNS-re szavaztak, a 25 és 44 közöttiek pedig a Progresszív Szlovákia és a Spolu koalíciójára, valamint az SaS-re. A 45–54 évesek körében az OĽaNO, az 55 és 64 közöttieknél pedig a KDH volt a legnépszerűbb. A Smer legnagyobb mértékben a 65 év felettiek körében volt népszerű. 

A PS/Spolu koalíció és az SaS is jelentős mértékben szerzett szavazatokat az egyetemet végzett, valamint az érettségivel rendelkezők köréből. A pusztán általános iskolai végzettséggel rendelkezők leggyakrabban a KDH-ra szavaztak, őket követi az ĽSNS, a középiskolát végzett, de érettségivel nem rendelkezők pedig főleg az OĽaNO-ra szavaztak, de a második helyen náluk is az ĽSNS végzett.

Szokás szerint

Az eredmények alapján a szlovákiai szavazók inkább a megszokásaik alapján választanak. A Smer, a KDH, az SaS és az OĽaNO szavazói nagy részben azért voksoltak az idei EP-választáson ezekre a pártokra, mert már régebb óta, egyéb választáson is az adott pártra, vagy annak jelöltjére szavaztak. 

A PS/Spolu koalíció választói leginkább azt értékelték, hogy a koalíció pozitívan viszonyul az európai integrációhoz, sokan szimpatizáltak a jelöltekkel is. Az ĽSNS-re voksolók szintén jelentős mértékben alapoztak a jelöltek által keltett szimpátiára. A válaszadók majdnem kétharmada nem érdeklődik az EP-képviselők munkája iránt.

Optimistább elvárások

A felmérés során arra is rákérdeztek, hogy milyen elvárásaik vannak Szlovákia gazdasági fejlődésével kapcsolatban. 

Az eredmények alapján az elmúlt tíz évben optimistábbak lettünk, hiszen 2009-ben a megkérdezettek 80%-a gondolta, hogy az ország gazdasági helyzete rosszabbodni fog, idén azonban ez az arány már csak 20% körül mozog. Jelenleg a legtöbben úgy gondolják, hogy az országban gazdasági szempontból semmi se változik. Az országban működő demokráciával a válaszadók jelenleg több mint 60%-a elégedetlen.