Emlékezés Zrínyi Ilonára

Kassa. „Zrínyi Ilona azok közé az erős lelkű, tettre kész, csodálatos nők közé tartozott, akiknek cselekedetei komoly hatással voltak történelmünkre.” E szavakkal kezdte a kassai dómban, a jeles történelmi személyiség halálának háromszázadik évfordulója alkalmából tartott tegnapi megemlékezést Kolár Péter, a Csemadok városi választmányának elnöke. A horvát főnemesi családból származó Zrínyi Ilona három évszázaddal ezelőtt, törökországi száműzetésben hunyt el. Földi maradványai előbb a konstantinápolyi temetőbe kerültek, majd 1906-ban szeretett városában, Kassán helyezték örök nyugalomra, ahol fiával, II. Rákóczi Ferenccel közös szarkofágban pihen. A megemlékezésen a város és a járás közéleti személyiségei mellett jelen voltak a magyarországi Rodostó Alapítvány képviselői, valamint a Nemzeti Kegyeleti Bizottság titkára, Radnainé Dr. Fogarasi Katalin is. Ő a nemzeti múlt ápolásának fontosságáról beszélt, arról, hogy a jelen, a múlt és a jövő egymásra épülnek, s a nemzet önbecsülésének fontos része a jelentős személyiségeink tisztelete. Holló József Ferenc vezérőrnagy, a budapesti Hadtörténeti Múzeum igazgatója imertette Zrínyi Ilona mozgalmas, megpróbáltatásokkal teli életútját, külön kiemelve a Munkács várának védelménél tanúsított helytállását. A korabeli külföldi haditudósítók Európa legbátrabb aszszonyának nevezték Zrínyi Ilonát, tettei szenzációnak számítottak. Halála után Európa hamar elfelejtette, neve ma már nem szerepel a külföldi történelemkönyvekben, és saját hazájában is csak száz évvel a halála után kezdték kutatni életpályáját. Országgyűlési határozat alapján, végakaratának megfelelően magyar földbe temették újra. Mihályi Molnár László a sors fintorának nevezte, hogy Rákócziéhoz hasonlóan az ő kívánsága sem teljesülhetett maradéktalanul. A kassai és környékbeli magyar szervezetek képviselője szintén az emlékezés fontosságát hangsúlyozta, amely egy sorompókkal részekre szabdalt nemzet egységes jövőképét is segítheti kialakítani. Az egyházak részéről Orémus Zoltán, kassai református lelkipásztor és Pásztor Zoltán, római katolikus püspöki helynök szólt a magyar himnusszal kezdődő és a Szózattal befejezett megemlékezésen.