Emelkedik a történelemórák száma

Ľudovít Hajdúk, az Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) igazgatója szerint az intézet tantárgybizottsága azt javasolja, hogy a jelenlegi egyről kettőre emeljék az alapiskola felső tagozatos osztályaiban a történelemórák számát. Kivételt a kilencedik osztály képezne, ahol jelenleg is heti két órában oktatják a történelmet. „A módosítás nem lesz hatással a tanulmányi programokra, az emelt óraszámnak köszönhetően a pedagógusok mélyrehatóbban foglalkozhatnak a jelentősebb történelmi eseményekkel, melyek ma is hatással vannak a társadalomra” – közölte Hajdúk. Hangsúlyozta, hogy a történelemtanároknak didaktikai és módszertani segédanyagokat dolgoznak ki.

Évek óta követelték

A hazai történészek és pedagógusok évek óta sürgették a történelemórák számának emelését, illetve a korábbi trend visszaállítását. 2008-ig ugyanis az alapiskolák felső tagozatain heti két órában tanították a történelmet. Ján Mikolaj volt SNS-es oktatási miniszter nevéhez fűződik az a rendelet, mellyel a heti két történelemóra heti egyre csökkent. Ráadásul Mikolaj akkor egyáltalán nem egyeztetett a szakmával. A gyakorló pedagógusok szerencsétlennek tartják azt is, hogy az alapiskola utolsó évfolyamában, a kilencedik osztályban viszont meghagyták a heti két történelemórát.

Plavčan először ellenezte

A Szlovák Történészek Társasága (SHS) legutóbb december elején szólította fel az oktatási minisztériumot, hogy az extrémizmus előretörésére reagálva emelje meg a történelemórák számát. Akkor Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszter még ellenezte a javaslatot. Állította, hogy az iskolák a szabad órákat felhasználva erősíthetik a történelemoktatást. Időközben Peter Plavčan meggondolta magát, a tantárgybizottság ajánlására azt mondta: „a tantárgyak tananyagának és a tanórák számának reagálniuk kell az aktuális társadalmi eseményekre. Ez a változás része a szélsőségek elleni harc stratégiájának. Az emelt óraszámokon ezeknek a témáknak szentelnek majd nagyobb figyelmet”.

Branislav Gröhling, az SaS oktatási szakértője szerint idehaza az oktatásügy hiányosságaira tartalmi és módszertani módosítás helyett általában csak az órák számának csökkentésével vagy növelésével reagálnak. Gröhling támogatja, hogy szeptembertől heti két órában oktassák a történelmet, ugyanakkor kreatív, élményszerű oktatást sürget a száraz tényanyag felsorolása helyett. Állítja, ehhez mindenképpen új módszertani segédeszközökre és a pedagógusok továbbképzésére is szükség van.

Sötétben tapogatózunk

„Én történelem szakos oktatóként és történészként örülök, hogy emelkedik a történelemórák száma, de azért ez komplexebb kérdés. Egyelőre nem tudjuk ugyanis, hogy minek a kárára fog emelkedni. Fontos kérdés az is, hogy készül-e új központi tanterv és új tankönyvek. Egyelőre semmit sem tudunk” – reagált Simon Attila, a Selye János Egyetem történelem tanszékének vezetője. A szakember szerint a lépés nincs átgondolva. „Attól nem lehet a szélsőségek ellen jobban küzdeni, hogy megemeljük a történelemórák számát, ha a tantárgyat ugyanazokból a tankönyvekből és ugyanúgy fogják oktatni” – magyarázta Simon Attila, aki a lépést látszatintézkedésnek tartja.

Új koncepció kell

Simon Attila szerint az óraszám emelésével át kellene gondolni a történelemoktatás koncepcióját. „El kellene dönteni, hogy mire akarjuk megtanítani a diákot: gondolkodni, érvelni, vitatkozni, vagy tényeket betanulni? Az igazi kérdés nem a mit és a hány órában, hanem a hogyan” – állítja a tanszékvezető. Simon Attila szerint hiába akar az oktatási miniszter harcolni a szélsőségek ellen, ha nem hajlandó elfogadni, hogy a magyar iskolákban mást kell tanítani, mint a szlovák iskolákban. „Úgy látszik, ezt a kérdést a politika nem akarja megoldani. Számomra hiteltelen az, amit a minisztérium csinál, mert ott, ahol javítani lehetne – tehát hogy hivatalosan is elfogadják, a magyar iskolákban más tantervek alapján, más tankönyvekből kellene tanítani –, ott nem tesznek semmit, sőt évek óta akadályozzák a változásokat” – zárta Simon Attila.