Emberi jogok csődhelyzetben

Az európai kormányok nem tudták kezelni azt a válságot, amelyet voltaképpen ők robbantottak ki – állítja 2015-ös évértékelőjében az Amnesty International. A szervezet tegnap megjelent éves jelentése 160 országban vizsgálja az emberi jogok helyzetét.

„Az elmúlt év megmutatta, hogy a nemzetközi közösségek és az egyes államok képtelenek reagálni a válságokra és megoldani azokat” – közölte a jelentés tegnapi pozsonyi bemutatóján Kamila Gunišová, az AI szlovákiai irodájának vezetője. Gunišová kifejtette, 2015-ben világszerte 60 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát, és a kormányok a megfelelő segítségnyújtás elmulasztásával fokozták ezeknek az embereknek a szenvedését. Több mint harminc állam kényszerítette visszatérni az üldözötteket olyan országokba, ahol valós fenyegetettségnek voltak kitéve, mondta Gunišová, hozzátéve, hogy az érintett államok ezzel – és a menedékkérők kriminalizálásával – ignorálták a nemzetközi menekültjogi egyezményt. Azok a jogszabályok, amelyeket a biztonságpolitika álcája alatt fogadtak el, az AI szerint számos esetben megalapozatlannak bizonyultak. "2015 nem volt jó év az egyének jogai és szabadsága szempontjából” – mondta Gunišová.

A párizsi terrortámadások után elfogadott szlovák jogszabályok, köztük az alkotmánymódosítás, jelentősen beleavatkoznak az emberek jogaiba, közölte Lucia Bernátová, az AI szlovákiai helyzettel foglalkozó munkatársa. „Ezeknek a jogszabályoknak az elfogadását nem előzte meg a szükséges szakmai és nyilvános vita” – közölte Bernátová, hozzátéve, az AI-t a leginkább a terrorizmussal gyanúsított személyek meghosszabbított letartóztatási idejére vonatkozó alkotmánymódosítás és a rendőrség jogköreinek megerősítése töltötte el aggodalommal. A vezetők hozzáállása más téren is hiányosságokat mutatott, például a szilveszteri kölni események kapcsán. „Ahelyett, hogy vezetőink a helyzet csillapítására törekedtek volna, olyan kijelentéseknek lehettünk tanúi, amelyek gyűlöletkeltéshez és diszkriminációhoz vezethetnek a muzulmán vallási kisebbséggel szemben” – mondta Bernátová, aki szerint a migrációs politikát nem szabad, hogy egyéni bűncselekmények határozzák meg.

AI: Magyarország a rossz példa
 Szlovákia nem volt szolidáris az üldözöttekkel, hanem láthatatlan és látható falakat épít, állítja az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet a 2015-ös évet értékelő jelentésében. 

Lucia Bernátová, a szervezet szlovákiai helyzettel foglalkozó munkatársa kitért a rendőri túlkapások kivizsgálásának problémájára is. A Füzesér (Vrbnica) község roma telepén 2015. április 2-án lezajlott rendőri razzia ügyében a hatóságok nem tártak fel semmiféle aránytalanságot, miközben 19 személy megsérült, károk keletkeztek a helyiek ingatlanjaiban, és gyermekeket traumatizáltak a rendőrök. Az esetben 17 feljelentést tettek az érintettek. Hasonlóképpen kivizsgálatlanok maradtak olyan régebbi ügyek is, mint a 2013-as szepsi rendőrségi razzia, illetve a roma gyerekek elleni kassai rendőri agresszió 2009-ből (ez utóbbi ügyben fellebbezést nyújtott be a főügyész, döntés egyelőre nem született). Bernátová rámutatott, amíg a szabályok nem változnak, nem várhatunk e téren javulást. „Nagyon leegyszerűsítve a dolgot elmondhatjuk, hogy a rendőrök túlkapásait rendőrök vizsgálják” – jelölte meg a probléma forrását Bernátová. 

A menekültek börtöne 

„Európa válasza a válságra, amelyet valójában maga Európa alakít ki, a kriminalizálás és a határok lezárása kerítésekkel, katonákkal és rendőrséggel, illetve nem utolsósorban jogi akadályokkal” – mondta Barbora Černušáková, az AI középkeleteurópai országokra szakosodott kutatója. 

Černušáková elsősorban a menekülőkkel szembeni közép-keleteurópai hozzáállást értékelte, magyarországi és balkáni személyes tapasztalatok alapján. Kifejtette, az AI szerint az üldözöttek kriminalizálására vonatkozó jogszabályok ellentétesek a nemzetközi joggal. „A menekülőknek nem mindig adottak a feltételeik, hogy legálisan léphessék át a határt: nincs útlevelük, vízumuk, nem ismerik a helyzetet az adott országban” – magyarázta Černušáková. 

Az AI kiemeli Magyarország szerepét a menedékkérők elutasításában. „Magyarország a menekültválság páneurópai megoldásai elutasításának vezető országává vált” – áll a szervezet jelentésében, amely említi, hogy a magyar jogszabálymódosítások alapján 2015 végén már több mint 900 személy ellen folyt eljárás illegális határátlépés miatt, és Magyarország ellen decemberben eljárást indított az Európai Bizottság a menekültjog megsértésének ügyében. Barbora Černušáková szerint a magyar szervek nem biztosították be az üldözöttek ellátását. Kitért egy Irakból menekült nő esetére, akivel Magyarországon ismerkedett meg. A nő azután menekült el otthonából, hogy több fegyveres csoport üldözte, Törökországon keresztül érkezett Magyarországra, ahol ujjlenyomatvételezés közben egy rendőr úgy a falhoz vágta, hogy eltört a combcsontja. Magyarországon nem, csak Németországban kapott kezelést. A jelenlegi helyzet kapcsán Černušáková kifejtette, a rossz megoldások következtében újabb gócpontok keletkeznek a Balkánon. A kutató szerint 2015-ben az európai kormányok számos téren kudarcot vallottak kötelezettségeik betartásában. „A kötelezettségszegés elfogadottá vált Európában” – állapította meg. 

A terror elleni harc árnyai 

Az AI jelentése a világban zajló fegyveres konfliktusokkal, a szólásszabadság helyzetével és a terrorizmus elleni harccal foglalkozik még kiemelten. „Ukrajna megtette az első lépéseket egy intézményi reform végrehajtásához, ám a donbaszi régió távol van a stabilitástól, és a Krímhez hasonlóan az emberi jogok ellenőrizetlen megsértéseinek gócpontjává vált” – kommentálja az ukrán helyzetet a jelentés. A szólásszabadság korlátozására Oroszország a példa, ahol számos támadás történt a civil szektor ellen, a kormány több ezer honlapot kapcsolt ki, és gátolta a gyülekezés szabadságát. 

A terrorizmus elleni harc Franciaországban szed áldozatokat, az őszi terrortámadások után, a folyamatosan fennálló rendkívüli állapot idején számos aránytalan rendőri beavatkozás történt, 2700 bírósági parancs nélküli házkutatást hajtottak végre, de csak két esetben indult vizsgálat terrorizmus gyanúja miatt. Európa-szerte hajtottak végre olyan intézkedéseket, amelyek a muzulmánok diszkriminációjának és stigmatizálásának kockázatát hordozták magukkal. 

Emberi jogok 2015-ben u 113 országban léptek fel a szólásszabadság ellen u 60 millió embert kényszerítettek otthona elhagyására u 30 állam küldött vissza üldözötteket veszélyes övezetekbe u 156 emberi jogi aktivistát öltek meg u 19 országban követtek el háborús bűnöket