Eltüntetnék a tákolmányokat

Mivel telefonhálózat sem volt, vészhelyzetben még segítséget sem tudtak hívni. 128 ezer – ebből mintegy 50 ezer tizenöt év alatti – személy, azaz 23 781 család élt ilyen körülmények között, több mint 14 ezer – főleg fából, agyagból, bádogból összetákolt – „lakóházban”, melyeket helyenként kívülről vakolat borított. E tákolmányok nem felelnek meg az érvényes műszaki és higiéniai normáknak, önkényesen, az építési előírásokat megkerülve és a telek tulajdonjogának rendezése nélkül épültek – olvasható a kormány honlapján közzétett jelentésben, melyet hamarosan megvitatnak a miniszterek is. Klára Orgovánová romaügyi kormánybiztos lapunknak elmondta: a jelentést egy decemberi kormányrendelet értelmében dolgozták ki Harna István építésügyi miniszterrel, a kabinet elé pedig Csáky Pál emberjogi miniszterelnök-helyettes terjeszti.

A dokumentumból kiderül: az építésügyi tárca 2000-ben 15,8, tavaly pedig 19,2 millió koronát különített el fejlesztési programokra: bérlakásokra és műszaki berendezésekre. A roma telepeken a bérlakások építési költségeinek akár 80%-át, ha a lakás a roma telepen kívül épült, akkor 50%-át fedezhette a minisztérium. A támogatás megítélésének feltétele, hogy a romák vegyenek részt a kivitelezésben, azaz dolgozzák le legalább a hiányzó 20 százalékot. A füleki, ötösbányai és csicsókai önkormányzat rugalmasan reagált a roma közösség szükségleteire, viszont a leginkább elmaradott helyeken nem történt változás. Ennek elsősorban anyagi okai vannak, de sokszor a benyújtott projektum is hiányos, kevés az alkalmas telek, az önkormányzati alkalmazottak szakmailag felkészületlenek, vagy a polgármester nem hajlandó megvalósítani a programot. Az építésügyi minisztérium az idén az infláció mértékének megfelelő arányban emelte az e célra elkülönített összeget. Orgovánová szerint a lakásfejlesztés hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez is. Az Eperjesi, Kassai és Besztercebányai kerületben már elkészültek az új, összesen 496 bérlakás építését célzó tervezetek. (sza)