Elmaradt a parlament rendkívüli ülése

A 150 fős pozsonyi törvényhozás egyik független képviselője, Alojz Hlina által kezdeményezett, 40 ellenzéki képviselő aláírásával megtámogatott rendkívüli ülés azért maradt el, mert annak témáját az ülés kezdetén a baloldali kormánypárt, a Robert Fico vezette Smer-SD képviselői nem hagyták jóvá.
   
Az ellenzéki képviselők szerettek volna elfogadtatni egy határozatot is, amely kötelezte volna a kormányt, hogy a fennálló helyzet megoldása érdekében módosítsa a nem banki pénzintézeteket érintő szabályozást.
   
A rendkívüli ülés indítványozói nehezményezik, hogy az országban működő nem banki pénzintézetek jelentős része "etikátlan és a törvény határán mozgó" üzleti tevékenységet folytat. Ezen részben azt értik, hogy a nem banki pénzintézetek által nyújtott hitelek kamatterhei lényegesen magasabbak a banki hitelekénél, az általuk nyújtott hitel teljes éves költsége esetenként több ezer százalékot tesz ki. Valamint azt is, hogy a hitelszerződések sokszor előnytelen feltételei, azok megfogalmazása miatt, gyakran értelmezhetetlenek az ügyfeleik számára, akik közül mind többen kerülnek kilátástalan helyzetbe s válnak fizetésképtelenné.
   
Szlovákiában az utóbbi években komoly, fokozódó jelenséggé vált a lakosság egyes csoportjainak a többnyire fogyasztói hitelek és kisösszegű készpénzkölcsönök miatti eladósodása. A nem banki pénzintézetek kölcsönei iránt főként a kisebb összegű hitelt keresők érdeklődnek, ezek az ügyfelek gyakran nem teljesítik a banki hitelek odaítélésének feltételeit, így amennyiben hitelhez akarnak jutni, csak a nem banki pénzintézetekhez fordulhatnak, mert azok a legtöbb esetben nem vizsgálják bevételeiket. Tény azonban az is, hogy a Szlovákiában működő nem banki pénzintézetek egy része, különböző jogi formák által, kereskedelmi bankok tulajdonában van.
   
A probléma társadalmi szempontból is érzékelhető, súlyát jelzi, hogy jelenleg átlagban az ország minden ötödik lakosa ellen folyik végrehajtási eljárás. Ezek száma az elmúlt 8 évben az ötszörösére emelkedett és a végrehajtások száma évről évre nő. A lakosság nem banki pénzintézetekkel szembeni tartozása a központi bank (NBS) adatai szerint csak a tavalyi évben 66 millió euróval (csaknem 20 milliárd forint) nőtt, jelenleg mintegy 2 és fél milliárd eurót (megközelítőleg 750 milliárd forint) tesz ki.
   
Nem számít meglepetésnek, hogy SMER képviselői meghiúsították a rendkívüli ülés megtartását. Részint azért, mert ezt a módszert már a múltban is többször alkalmazták a kormánypárti képviselők, részint pedig azért sem, mivel Pavol Paska, a pozsonyi parlament elnöke már előre kijelentette, hogy "egy érzékeny témával való visszaélésnek" tartja a kezdeményezést, amellyel politikai tőkét akarnak kovácsolni.
   
Robert Fico kormánya egyébként már tavasszal jelezte: az uzsora jellegű kamatért nyújtott fogyasztói hitelek visszaszorítása érdekében kamatplafon bevezetését tervezi. Ilyen jellegű jogszabályt azonban mindezidáig nem terjesztettek elő. Szlovákiában a hatályos jog ugyan tiltja és bünteti az uzsorát, ugyanakkor nem rendelkezik arról, hogy egy hitel kamata milyen mértéktől számít uzsorakamatnak. Szakértői vélemények szerint az sem feltétlenül változtat a fennálló helyzeten, ha a kormány bevezetné a megígért kamatplafont, mivel azt a hitelintézetek az egyéb járulékok megemelésével vagy új illetékek bevezetésével megjátszhatják, ezért megoldást csak a teljes hiteldíj mutató felső határának megszabásától lehet remélni.